| II. kötet | |
| Királyhágón-túli részek (Erdély) | 3 |
| Szeben | 92 |
| Besztercze | 108 |
| Brassó | 126 |
| Dráván-túli részek (helytelenűl Slavonia és Croatia) | 143 |
| Slavoniának eredetéről | 145 |
| A görög birtoklás a két folyó közt | 164 |
| Az első püspökségek határai Görögország felé | 166 |
| A Dunán-túli vármegyék részei a Dráva-Száva közén | 172 |
| A Slavonia név eredetileg nem a Dráva-Száva közére vonatkozik | 176 |
| Mikor kapta Kulpa és Száva, továbbá a Száva és Dráva közti vidék: Zágráb, Zagoria és kőrös vármegye a Slavonia nevezetet | 182 |
| Az ország harmadrésze, mint a királyi herczegek kormányzási kerűlete | 183 |
| A zágrábi püspök hűbéruri állása | 212 |
| A mai állapotok szülemlése | 215 |
| A földirati korszakok áttekintése | 222 |
| Megye-leirások: Csázma, Dombró, Dubicza, Garics, Gerzencze, Gora, Goricza, Gordova, Hraschina, Ivanics, Kemlek, Marócza, Podgoria, Rovische, Sziszek, Ugra, Vaska, Zagoria | 319 |
| Száván-túli részek (Bosznia, Horvátország, Dalmatia) | 321 |
| Bosznia és Ráma neve | 321 |
| Bosznia fekvése | 324 |
| A boszniai czímer | 325 |
| A királyi czím | 327 |
| Bosznia általános földrajza | 329 |
| Zentha | 332 |
| Herczegovina | 333 |
| Fiume | 348 |
| A zsupánságok intézménye | 363 |
| Horvátország | 370 |
| Dalmatia | 370 |
| Megye-leirások: bocsácz, Brebir, Busán, Csaszin, Cetina, Corbavia, Dreznik, Drid, Gecske, Glas, Hlevno, Hotusa, Imota, Klisza, Lapacz, Lika, Luka, Modrus, Mosor, Mren, Nina, Nona, Odorja, Orbász, Ozora, Pesenta, Plas, Pleva, Podgoria, Poljicze, Primorje, Pset, Rab, Rasztocza, Sebenico, Sidraga, Tinnin, Vinodol, Zagoria, Zana, Zeng | 372 |
| Visszapillantás | 500 |
Folytatás Microsoft-tal