I. kötet | |
Bevezetés | 3 |
Pilis | 59 |
Solt | 68 |
Csepel | 75 |
Szolnok | 84 |
Kemej | 119 |
Nyir | 128 |
Szilágy | 131 |
Erdőd | 137 |
Patak, Szerencs, Zemplén | 139 |
Pata, Ujvár, Heves | 148 |
Borsva | 191 |
Bakony | 201 |
Segösd | 213 |
Bodrog | 219 |
Valkó | 254 |
Keve | 369 |
Horom | 411 |
Somlyó | 425 |
Utószó | 428 |
II. kötet | |
Királyhágón-túli részek (Erdély) | 3 |
Szeben | 92 |
Besztercze | 108 |
Brassó | 126 |
Dráván-túli részek (helytelenűl Slavonia és Croatia) | 143 |
Slavoniának eredetéről | 145 |
A görög birtoklás a két folyó közt | 164 |
Az első püspökségek határai Görögország felé | 166 |
A Dunán-túli vármegyék részei a Dráva-Száva közén | 172 |
A Slavonia név eredetileg nem a Dráva-Száva közére vonatkozik | 176 |
Mikor kapta Kulpa és Száva, továbbá a Száva és Dráva közti vidék: Zágráb, Zagoria és kőrös vármegye a Slavonia nevezetet | 182 |
Az ország harmadrésze, mint a királyi herczegek kormányzási kerűlete | 183 |
A zágrábi püspök hűbéruri állása | 212 |
A mai állapotok szülemlése | 215 |
A földirati korszakok áttekintése | 222 |
Megye-leirások: Csázma, Dombró, Dubicza, Garics, Gerzencze, Gora, Goricza, Gordova, Hraschina, Ivanics, Kemlek, Marócza, Podgoria, Rovische, Sziszek, Ugra, Vaska, Zagoria | 319 |
Száván-túli részek (Bosznia, Horvátország, Dalmatia) | 321 |
Bosznia és Ráma neve | 321 |
Bosznia fekvése | 324 |
A boszniai czímer | 325 |
A királyi czím | 327 |
Bosznia általános földrajza | 329 |
Zentha | 332 |
Herczegovina | 333 |
Fiume | 348 |
A zsupánságok intézménye | 363 |
Horvátország | 370 |
Dalmatia | 370 |
Megye-leirások: bocsácz, Brebir, Busán, Csaszin, Cetina, Corbavia, Dreznik, Drid, Gecske, Glas, Hlevno, Hotusa, Imota, Klisza, Lapacz, Lika, Luka, Modrus, Mosor, Mren, Nina, Nona, Odorja, Orbász, Ozora, Pesenta, Plas, Pleva, Podgoria, Poljicze, Primorje, Pset, Rab, Rasztocza, Sebenico, Sidraga, Tinnin, Vinodol, Zagoria, Zana, Zeng | 372 |
Visszapillantás | 500 |