A gyökerek | |
Egy évszázados vita és újabb hajtása | 7 |
A hatalmak csoportosulása és egyensúlya a 19. század végén | 10 |
Erőeltolódások és a hatalmi ellentétek éleződése a 20. század elején | 17 |
A fegyverkezés és az ütközőpontok | 28 |
Harc a háború ellen | 36 |
Ausztria-Magyarország és Szerbia konfliktusa | |
A szerbiai fordulat és a vámháború | 42 |
Aehrenthal és az annexió | 46 |
Conrad és az olasz-török háború | 52 |
A Balkán-háborúk | 56 |
A Balkán-politika zsákutcája | 63 |
A bolgár orientáció lehetősége és problémái | 68 |
Az 1913. évi októberi krízis | 70 |
Diplomáciai küzdelem Románia körül | 73 |
Kísérletek a kettős szövetség Balkán-politikájának egyeztetésére 1914 tavaszán | 76 |
A trónörökös külön akciója: a szarajevói parádé | 77 |
A júliusi válság | |
Elhatározások Bécsben | 91 |
Berlin állásfoglalása | 95 |
Tisza István ingadozása | 99 |
A belgrádi demars és a szerb válasz | 103 |
Az orosz-francia döntés | 111 |
Anglia lavírozása | 115 |
A Monarchia hadüzenete Szerbiának | 121 |
A "Halt in Belgrad" javaslat és bécsi elutasítása | 125 |
Világháború | 129 |
A semlegesek | 137 |
A háborúellenes erők veresége | 143 |
Összecsapás (A harcok 1914-ben) | |
A hadászati tervek és a haderők felsorakozása | 149 |
A Schlieffen-terv | 150 |
A francia XVII. terv | 158 |
A belga hadsereg | 162 |
Az angol expedíciós erő | 163 |
Oroszország hadereje | 166 |
Ausztria-Magyarország tervei | 170 |
A szerb hadsereg | 173 |
Az erők összehasonlítása | 174 |
Előcsatározások (Augusztus első fele és közepe) | 176 |
Liége (Lüttich) ostroma és a belga ellenállás | 176 |
Francia betörés Elzászba | 179 |
Osztrák-magyar támadás Szerbiában | 180 |
A Goeben és a Breslau a Földközi-tengeren | 182 |
A blokád | 184 |
A főerők első összecsapásai (Augusztus vége és szeptember eleje) | 189 |
A "határcsaták" | 189 |
Francia támadás Lotharingiában | 189 |
Öldöklés az Ardennekben | 191 |
Harc a Sambre és a Mons-csatorna mentén | 192 |
A "határcsaták" jelentősége | 193 |
A tannenbergi csata | 196 |
Német előnyomulás a Marne-ig | 199 |
A marne-i csata | 202 |
Összecsapás Galíciában | 206 |
Harc a Mazuri-tavaknál | 209 |
A második osztrák-magyar támadás Szerbiában | 210 |
A küzdelem újabb nagy hulláma (Szeptember második felétől az év végéig) | 211 |
A "futás a tengerig" és az állásharc kialakulása | 211 |
Az ypres-i csata | 214 |
Az orosz "gőzhenger" | 215 |
Törökország belépése. Harcok a Kaukázuson-túlon és Mezopotámiában | 217 |
Ausztria-Magyarország harmadik támadása Szerbia ellen | 221 |
Harc a tengereken | 222 |
Harc a gyarmatokon | 225 |
A harc mérlege 1914 végén | 227 |
Kiegyenlített küzdelem 1915-1916-ban | |
A hátországok harca | 235 |
A Németország elleni blokád szigorítása | 235 |
Német döntés a búvárhajóharcról | 236 |
Az USA közvetítési kísérlete | 242 |
A búvárhajóharc mérlege 1915-ben | 243 |
Az Oroszország elleni blokád | 245 |
Áttérés a hadigazdálkodásra és a hátország militarizálása | 246 |
Az ellenséges hátország bomlasztása | 248 |
A katonai küzdelem kiterjesztése 1915-ben | 251 |
Az Oroszország elleni hadjára | 251 |
A téli támadás kudarca | 253 |
A gorlicei áttörés | 255 |
A különbéke-próbálkozások Oroszországgal | 259 |
A Dardanellák ostroma | 260 |
Olaszország hadba lépésa | 265 |
Harcok a Balkánon. Bulgária belépése. Szerbia megszállása | 271 |
A nyugati front harcai 1915-ben | 275 |
Új fegyverek az állásháborúban | 277 |
Támadás a Champagne-ban és Artois-ban | 280 |
A második ypres-i csata | 280 |
A második artois-csata | 282 |
Az őszi nagy antant támadás | 283 |
Felőrlő harcok 1916-ban | 285 |
A tervek 1916-ra | 285 |
Falkenhayn terve | 285 |
Az antant terv | 287 |
Az USA szándékai | 288 |
A központi hatalmak támadásai 1916 tavaszán | 290 |
Verdun | 290 |
A búvárhajóharc kiterjesztése 1916 tavaszán | 293 |
Jütland (Jylland) | 295 |
Asiago | 296 |
Az antant támadások 1916 derekán | 297 |
Bruszilov offenzívája | 298 |
A 6. isonzói csata | 300 |
Somme | 301 |
A tankok és a rpülők a somme-i harcokban | 302 |
A balkáni harcok. Románia belépése | 303 |
Portugália hadba lépése | 308 |
Harcok a török frontokon. Az arab lázadás | 309 |
Harcok Német Kelet-Afrikában (Tanganyika) | 312 |
Az erőviszonyok mérlege 1916 végén és a Hindenburg-Ludendorff-irányzat térnyerése Németországban | 313 |
Háborúellenes és forradalmi mozgalmak 1915-1916-ban | 315 |
A hadicélok formálódása és egyeztetései a háború első szakaszában | 322 |
A német hadicélok és a "Mitteleurópa" építése | 324 |
Ausztria-Magyarország hadicéljai és berendezkedése a Balkánon | 329 |
A török és a bolgár hadicélok | 333 |
Az antanthatalmak európai céljai és egyeztetési kísérletei | 335 |
Megállapodások Törökország felosztásáról | 344 |
A szerb, olasz, román hadicélok | 348 |
Az Ausztria-Magyarországról emigrált nemzetiségi politikusok programja | 351 |
A gyarmati célok. A belga, portugál és japán érdekek | 353 |
A döntés (1917-1918) | |
Új helyzet 1916-1917 fordulóján | 359 |
A kilátások | 359 |
A katonai tervek 1916 végén-1917 elején | 361 |
Az orosz különbéke problematikája | 364 |
A központi hatalmak decemberi ajánlata | 367 |
Az Egyesült Államok békeközvetítési kísérlete | 370 |
Az Osztrák-Maqgyar Monarchia önálló akciója | 372 |
A polgári demokratikus forradalom Oroszországban és a "katonabarátkozások" | 376 |
A küzdelem 1917-ben | 379 |
A korlátlan tengeralattjáró-háború | 379 |
Az Egyesült Államok hadba lépése | 386 |
A harc frontokon | 390 |
A nyugati nagy antant támadás 1917 április-májusában | 390 |
A francia hadsereg válsága | 392 |
A balkáni antanthadsereg és Görögország hadba lépése | 394 |
A 10. isonzói csata | 394 |
A júliusi Kerenszkij-offenzíva kudarca, a központi hatalmak visszafoglalják Kelet-Galíciát | 395 |
A harmadik ypres-i és a 11. isonzói csata 1917 késő nyarán-ősz elején | 398 |
A központi hatalmak ellencsapásai 1917 őszén: Riga elfoglalása és a caporettói áttörés | 399 |
Cambrai - a tankok tömeges támadása | 401 |
A török frontok 1917-ben | 403 |
A katonai küzdelem mérlege 1917 végén és a további tervek | 404 |
Újabb békekísérletek és újabb kudarcok 1917 folyamán | 405 |
A monarchia titkos békeakciói | 405 |
A forradalmi irányzatok erősödése és a pacifizmus új funkciója 1917-ben | 412 |
A szociáldemokrata közvetítő kísérlet | 413 |
A Vatikán békeakciója | 415 |
Oroszország forradalma és különbékéje 1917-1918 fordulóján | 418 |
Az oroszországi szocialista forradalom és a fegyverszünet az orosz frontokon | 418 |
A breszti béketárgyalások megkezdése és a wilsoni pontok | 427 |
Európa forradalmasodása (a januári sztrájk) | 431 |
A breszti és a bukaresti béke | 433 |
A központi hatalmak offenzívái 1918 első felében | 437 |
Az erők és a tervek 1918-ra | 437 |
Támadás az angolok ellen | 445 |
Támadás a franciák ellen | 450 |
Támadás az olaszok ellen | 453 |
Utolsó próbálkozás | 455 |
A búvárhajóharc csődje | 456 |
A végső antant csapás 1918 nyarán és őszén | 458 |
Az antant hadicélok újjáformálása 1918 folyamán | 458 |
A Szovjet-Oroszország elleni antant intervenció kezdete | 460 |
Az antant csapásai a nyugati fronton (július közepétől szeptember közepéig) | 463 |
A marne-i kiszögellés felszámolása | 464 |
A "fekete nap" és az amiens-i kiszögellés felszámolása | 466 |
A St. Mihiel-kiszögellés felszámolása | 467 |
Az augusztus 14-i német koronatanács és a szeptember 14-i osztrák-magyar békejegyzék | 469 |
Bulgária fegyverletétele | 472 |
Az általános antant offenzíva kibontakozása a nyugati hadszíntéren szeptember végétől | 474 |
A központi hatalmak fegyverszünet- és békekérése október 4-én | 477 |
Törökország kapitulációja | 480 |
Az olasz támadás és Ausztria-Magyarország kapitulációja | 482 |
Németország kapitulációja | 486 |
Utószó | |
A békekötés | |
A békekonferencia összeülése és az orosz kérdés | 493 |
A Népszövetség létrehozása és a mandátumok | 495 |
A versailles-i béke | 497 |
A saint-germaini és a trianoni békeszerződések | 499 |
A neuillyi békeszerződés | 500 |
A sévres-i és a lausanne-i békeszerződések | 500 |
A háború utáni világ új erőviszonyai | 501 |
Térképek | 503 |
Források és irodalom | 505 |
Névmutató | 523 |
Földrajzi nevek mutatója | 531 |