Az első és második demográfiai átmenet Magyarországon és Közép-Kelet-Európában

Előszó

Ez a kötet az Országos Tudományos Kutatási Alap állal 400. számon finanszírozott kutatás kibővített zárótanulmánya. A kutatási pályázat az 1991-1994 közötti időszakra szólt és "Az első és második demográfiai átmenet Magyarországon és Közép-Kelet-Európában" címet viselte. A kutatás fő célja az volt, hogy egyfelől folytassa az első demográfiai átmenetről szóló vizsgálatokat, másfelől - különös tekintettel az Európa középső és keleti felében lezajlott politikai rendszerváltozásokra - vizsgálja az ún. második demográfiai átmenetet, amely a legfejlettebb európai országokban az 1970-es évek közepétől bontakozott ki. Hívja fel a figyelmet az ebből következő, a politikai rendszerváltozás és a kibontakozó gazdasági és társadalmi váltás által érintett országokban is feltételezhető demográfiai változásokra. A politikai rendszerváltozás hangulata természetesen a kutatást sem hagyta érintetlenül és ebből adódott, hogy még az olyan tudományterületet is, mint a demográfia, amely talán más területeknél kevésbé "preideologizált", áthatotta egyfajta pozitív várakozás, legalábbis abban a tekintetben, hogy Magyarországon az 1980-as évek elejétől kibontakozó demográfiai válságjelenségekben bizonyos "enyhülés" következik be. Azt nem lehetett feltételezni, hogy a válságjelenségek máról-holnapra kiküszöbölhetők. Mégis váratlan fejleménynek lehet tekinteni, hogy Magyarországon és az összes többi, gazdasági-politikai rendszert váltó országban milyen gyorsan, milyen mértékben és mennyire kedvezőtlenül alakulnak át a demográfiai jellemzők. Ilyen körülmények mellett a kutatási tematikában is előtérbe kellett állítani az azonnali figyelemfelhívást a bekövetkezett változások várható kihatásainak felmérése, előrebecslése útján. Ezért ez az OTKA téma, amely egy alapozó kutatásnak indult a második demográfiai átmenet fokozatos kibontakozásának prekoncepciójával, részben "előreszámító" projektté is vált. Úgy tűnik, hogy az 1990-től bekövetkezett - nemcsak demográfiai - változások a társadalomtudományokban általában és a demográfiában is egyfajta "érési" folyamatot indítottak el. A tények és tapasztalatok alapján ugyanis arra lehet következtem, hogy a rendszerváltozás során hatványozottan növekszik a csapdaveszély, a mozgástér pedig beszűkülni látszik. Óriási nehézségekbe ütközik annak a szűk mezsgyének és az ahhoz alkalmazható eszközöknek a megtalálása, amelyen haladva az átmenet zökkenői jelentősen csökkenthetők, az erők eredője pedig előremutat egy perspektivikus, vagy egyszerűen csak fenntartható fejlődés irányába. Hatalmas, interdiszciplináris információtömeg mozgatása, feldolgozása révén, komplex elemzések keresztülvitelével tűnik csak reményteljesnek a mai helyzetben azoknak a reálisan vállalható jövőképeknek, útvonalaknak a megrajzolása, amelyek mégoly váratlan fejlemények esetén is időtállóaknak, végigjárhatóaknak mutatkoznak. Vissza