Előszó
Az 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás által, mely az 1994. évi I. törvénnyel lépett hatályba, Magyarország társult tagja lett és ezzel a kívülálló országok által elérhető legszorosabb viszonyt hozta létre az Európai Unióval (EU). Ebben az egyezményben Magyarország vállalta, hogy jogrendjét tíz éven keresztül fokozatosan közelíti az EU jogrendjéhez, mivel a jogi keretfeltételek megteremtése a gazdasági integráció előfeltétele. Az Európai Megállapodás az Unió részéről ugyan nem tartalmaz jogilag kötelező hatállyal bíró tagsági ígéretet, preambulumában ellenben azon meggyőződésnek ad hangot, hogy a társulás segíti a tagjelölteket a kitűzött cél, tehát a teljes jogú európai uniós tagság elérésében.
Miután 1997. júliusában az Európai Bizottság benyújtotta az EU keleti bővítésére vonatkozó stratégiatervét ("Agenda 2000"), 1997. december 14-én az Európai Tanács arra az eredményre jutott, hogy öt közép-kelet európai állammal köztük Magyarországgal, valamint Ciprussal hivatalos tárgyalásokat kezd a bővítésről. A tárgyalások 1998. március végén kezdődtek meg. Az 1999. december 11-i és 12-i, Helsinkiben tartott találkozón az Európai Tanács úgy döntött, hogy további öt közép-kelet európai államra, valamint Máltára is kiterjeszti a tárgyalásokat, s először itt hangzott el konkrét időterv a keleti bővítés vonatkozásában: az Unió vállalta, hogy 2002. végére felkészül az új tagállamok fogadására.
A közösségi jog így Magyarország számára - politikai és jogi szempontból - ma már nem "res inter alios acta".
Ahhoz, hogy Magyarország nehézségek nélkül át tudja venni az acquis communautaire-t, és hogy jogrendje zökkenőmentesen beilleszkedjen az EU jogcsaládjába fontos, hogy a jog alkalmazói, különösen a bírák és az ügyvédek a lehető legkorábban megismerjék a közösségi jog mechanizmusait és előírásait. Ez különösen igaz az európai bíráskodás vonatkozásában, melynek magvát, mintegy perjogi metszéspont a nemzeti és a közösségi jogrend között, az előzetes döntéshozatali eljárás alkotja.
"Az előzetes döntéshozatali eljárás az EGK Szerződés 177. cikke szerint" című kompendium magyar nyelvű kiadása a német nyelvű "Das Vorabentscheidungsverfahren nach Artikel 177 EG-Vertrag" (C.H. Beck kiadó München, 2. kiadás, 1995) mű aktualizált és részben módosított fordítása, melynek legelső változatát "Az előzetes döntéshozatali eljárás az EGK Szerződés 177-es cikke szerint - egy rövid gyakorlati vázlat" címmel 1986-ban az Európai Közösségek hivatalos publikációkért felelős hivatalánál (Brüsszel és Luxemburg) adták ki.
A magyar szövegváltozat és a német eredeti közti összhang megóvása érdekében meghagytam az EG és az EU Szerződés régi, az Amszterdami Szerződés előtti cikkszámozását (például EGK Szerződés 177. cikk [régi számozás] az EK Szerződés 234. cikk [új számozás] helyett). Azon szövegrészekben azonban, ahol az Amszterdami Szerződés által bevezetett tartalmi újításokról van szó, az újonnan bevezetett, vagy módosított cikkeket az új számozás szerint idézem.
A publikáció magyar nyelvű kiadása a "Training of Judges HU 9602-02-03" PHARE projekt anyagi támogatásával jelent meg A mű kiadását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala kezdeményezte és szorgalmazta A támogatásért felelős szakembereknek és döntéshozóknak, különösen Várhegyi Évának szeretnék ezért, mint szerző, köszönetet mondani.
Vissza