A földi élet keletkezése | |
Bevezetés | 7 |
Metafizikus magyarázatok és az ősnemzéstan | 9 |
Mi az élet? | 10 |
Az élőlények megismerésének útja | 12 |
A kémiai szerkezet megismerése | 12 |
A fizika-kémia előretörése a tudományban | 13 |
Mikor keletkezett az élet? | 17 |
A gondolkodás dialektikus módszerének jelentősége | 18 |
Modern elméletek az élet keletkezéséről | 21 |
A sejtes szerkezet kialakulása | 25 |
Kérdések az élet keletkezésével kapcsolatban | 29 |
A növényvilág kialakulása | |
Mire tanít az ősnövénytan? | 33 |
A törzsfejlődés menetéről általában | 36 |
A legősibb növények | 38 |
A növényi élet első nyomai | 38 |
A telepes növények kialakulása | 39 |
A növény kilép a szárazföldre | 42 |
A hajtásos növény kialakulása | 42 |
A legősibb korpafű-félék és az őscserjék | 45 |
Új növénytípusok a felső devonban | 50 |
A permokarbon növényzete | 54 |
A karbonkori növényekről általában | 54 |
A karbon jellegzetes növénynemzetségei | 55 |
A karbon-erdő arculata és környezeti viszonyai | 65 |
A karbon-flóra időbeli és térbeli tagolódása | 67 |
Ősfenyők, szágópálmák és Ginkgo-félék | 69 |
A növényi törzsfejlődés utolsó nagy állomása | 73 |
A zárvatermők származása és szerveződésük előnyei | 73 |
Földünk növénytakarója a zrávatermők kialakulásának idején | 77 |
A zárvatermők sorsa kialakulásuk után | 83 |
A zárvatermők bevonulása a régi típusú növények közé az alsó krétában | 87 |
A mai fenyők kialakulása, törzsfejlődésük és földrajzi elhelyezkedésük | 90 |
A zárvatermők kialakulásának központja, törzsfejlődésük és terjeszkedésük | 92 |
A felső kréta növényzete | 95 |
A mai növénytakaró kialakulása | 98 |
Az életformák törzsfejlődése | 98 |
A növénytársulások fejlődéstörténete | 100 |
A paleocén és eocén flórája | 102 |
Meleg égövi alsó oligocén-flórák Eger mellett és Buda környékén | 104 |
Az Eger melletti felső oligocénkori pálmás rétegek | 109 |
Megindul a mai flóra és vegetáció kialakulása | 111 |
Az alsó miocén növényzete | 115 |
A középső miocén növényzete | 117 |
A felső miocén növényi képe | 119 |
Miocén-flórák hazánkon kívül | 123 |
A Földközi-tenger vidékén élt keménylevelű örökzöld flóra eredete | 124 |
Az európai magashegységek flórájának kialakulása | 126 |
A pliocén | 128 |
A harmad időszaki flóra- és éghajlat-történet összefoglalása | 129 |
A pleisztocén flóratörténete | 130 |
A gerinctelen állatok fejlődése | |
Az állati élet ősi tanúi | 135 |
Állat-e vagy növény | 138 |
Az élőlény és a környezete | 139 |
A törzsfa | 142 |
Egy kis rendszertan | 144 |
Az első életnyomok | 147 |
Visszatérés a törzsfához | 152 |
Véglények és elektronmikroszkóp | 155 |
Az amőba és rokonai | 159 |
A magasabbrendűség bölcsője | 167 |
Sejthalmaz és álszövet | 167 |
Színpompás világ a tengerfenéken | 176 |
A nagy fejlődési ugrás rejtélye | 188 |
A puhatestűek birodalma | 194 |
A sokat emlegetett Neopilina | 196 |
Bogárcsigák és agyarcsigák | 198 |
Igazgyöngy a teknők között | 201 |
Rendszerezzük a kagylókat | 211 |
Milyen is a csigalépcső | 232 |
A szív szerepe a csigák rendszerében | 240 |
Honnan kerül a kanárimadár kalitkájába a szépiacsont? | 254 |
A zavarosban menekülő tintahal | 268 |
A tengerfenéktől a levegő meghódításáig | 277 |
A tapogatókoszorú és módosulása | 290 |
A törzsfa másik oldalán | 316 |
A tüskésbőrűek világa | 317 |
Szabadon mozgó tüskésbőrűek | 330 |
A gerinchúr megjelenése | 344 |
A gerinces állatok fejlődése | |
A gerinces állatok kibontakozása | 353 |
A gerincessé válás folyamata | 354 |
A legrégibb gerinces-leletek | 362 |
Ősgerinces avagy hal? | 363 |
A fej kialakulása | 365 |
Váz és páncél | 366 |
A koponya megjelenése | 368 |
A mozgás és a végtagok | 371 |
Az állkapocs kialakulása | 372 |
Védelem - vagy gyorsaság | 373 |
A két út: a tengeri és a szárazföldi | 377 |
A halak | 382 |
A hiányzó láncszem | 384 |
Kirándulás a szárazföldre | 387 |
Az áruló csigolya | 399 |
A szárazföld felfedezése | 402 |
Elszakadás a víztől | 411 |
A megosztott sereg | 413 |
A Föld ősvilági urai | 421 |
A levegő birtokba vétele | 432 |
A másik út: az emlősök kibontakozása | 441 |
A jövő kapujában: az ember | 490 |
A gerinces állatok benépesítik a Földet | 494 |
Tér és idő | 494 |
Hódított az édesvizektől a tengerekig | 495 |
A kőszén-mocsarak benépesülnek | 498 |
Vízben, szárazon és levegőben | 498 |
A láthatatlan rohamcsapat | 500 |
Új világ küszöbén | 503 |
A mai kép közeledik | 503 |
Az első ismerősök | 509 |
Afrika "meghódítja a világot" | 518 |
Ellenroham Észak-Amerikából | 524 |
A lánc elszakad | 526 |
Az új tényező | 531 |
Az észak-amerikai bevándorlók | 533 |
Az északi vendégek | 535 |
Két vastagbőrű - és más semmi? | 537 |
A csúcson | 538 |
Nincs megállás | 544 |
Élet és halál az ősvilágban | |
Három őséletbúvár | 549 |
Vlagyimir Kovalevszkij | 550 |
Louis Dollo | 552 |
Othenio Abel | 557 |
Születés és halál az ősvilágban | 559 |
Kihalt állatok életnyomainak kutatása | 559 |
Születés és halál a borostyánkő-erdőben | 560 |
Párzási harc az ősvilágban | 561 |
Ősvilági tojások | 563 |
Az elevenszülő halgyík | 566 |
A barlangi medve újszülöttjei | 567 |
A halál | 568 |
Beteg ősállatok | 577 |
Az ősbetegségek tana | 577 |
Vita az egymilliárd éves mikrokokkusz körül | 581 |
Kétszájú csiga, kövült gyöngy, kasztrált kagyló | 582 |
Daganat a tengeri liliomon | 583 |
Az elvesztett "kar" története | 585 |
Feljegyzések egy tengeri sünről | 587 |
A barlangi medve húgyköve | 588 |
Az ősember jobbkezessége | 589 |
Egy ősállat rekonstruálása | 591 |
Koponyasérülések és az öröklődés | 594 |
Mit ettek az ősállatok? | 597 |
Ős-gerincesek kövesedett gyomortartalma | 602 |
Gyomorkövek | 605 |
Dögevő és ragadozó állatok tanyái | 606 |
Ősvilági "élelem-raktárak" | 610 |
Kövesedett állati ürülékek | 611 |
Ősemlősök kövesedett ürüléke | 614 |
Háziállat vagy ősállat | 615 |
Ős-gerinctelenek kövesedett ürüléke | 616 |
A tengerpart "proletárjai" | 617 |
Pókok és madarak lakomája a borostyánkő-erdőben | 622 |
Mozgó ősállatok nyomai | 624 |
Az ős-gerinctelen állatok mozgásnyomai | 624 |
Az ős-gerincesek mozgásnyomai | 626 |
Szárazföldi állatok kövesült lábnyomai | 628 |
A kezesállat | 611 |
Lábnyomok Ipolytarnócon | 635 |