Az élők világa

Előszó

A mult iskolai évben a Föld alkotó elemeivel, az élettelen ásványokkal és kőzetekkel ismerkedtünk meg. Az élők világa, tehát a növények, állatok és maga az ember is végeredményben ezekből az élettelen ásványokból szerzik mindennapi megélhetésük anyagát. ezeknek átalakítása és felvétele mindenkor fizikai és vegytani törvények szerint és a Nap sugárzó ereje által következik be. Ha a fizikai és vegytani törvényeket ismerjük, úgy általuk a legfeltűnőbb életjelenségeket is jobban megérthetjük. Ezért tanultuk a fizikai ismereteket a III. osztályban, az ásványtani és vegytaniakat pedig az elmult esztendőben. Fizikai, ásványtani és vegytani ismeretek birtokában most már sokkal könnyebb lesz az élők világának tanulmányozása. Azonban itt bizonyos sorrendet kell tartanunk. A könnyebb tájékozódás és a tanulás céljából előbb a növényvilággal, majd az állatviággal és az emberrel ismerkedünk meg részletesebben, végül pedig az élők világában egységesen megnyilatkozó törvényszerűségeket fogjuk megismerni.
Minden ismeretszerzés megfelelő eljárások, eszközök és módszerek alkalmazásával történik. Az élők világa megismeréséhez az első út a tervszerű megfigyelés. Már az első kirándulás is meggyőzhet bennünket arról, mekkora különbség van a kert, a gyümölcsös, a mező, a szántó, a mocsár és erdő élőlényei s azok életjelenségei között. Megfigyelésünk értéke fokozódik, ha a látottakról rajzot és fényképet készítünk és a megfigyelt egyedeket gyüjteménybe rendezzük. Az általában szokásos növénygyüjtemény (herbarium) mellett készíthetünk levél-, rügy-, kéreg-, mag-, csiga-, kagyló-, csont-, toll-, tojás-, bogár- és lepkegyüjteményeket. Ezek elkészítéséhez megfelelő kézügyességen s szereteten kívül vezérkönyvekre is szükségünk van. A Természettudományi Társulat kiadványai között megtaláljuk az érdeklődésünk körébe vágókat... Vissza