Előszó a rövidített kiadáshoz | 15 |
Előszó | 19 |
A részrehajló gondolkodás | |
Miről van szó? | 29 |
Két példa | 31 |
Meghatározás | 34 |
Értékfogalom-e az előítélet? | 40 |
Funkcionális jelentőség | 43 |
Attitűdök és nézetek | 44 |
Az előítélettől a cselekvésig | 47 |
Az előzetes ítéletalkotás szabályszerűsége | 50 |
Az emberi csoportok elkülönítése | 51 |
A kategorizáció folyamata | 53 |
Amikor a kategóriák a tényekkel szembekerülnek | 58 |
Személyes értékek mint kategóriák | 60 |
Személyes értékek és előítéletek | 61 |
Összefoglalás | 64 |
A saját csoportok kialakítása | 66 |
Mi a saját csoport? | 69 |
A nemek csoportja mint saját csoport | 71 |
A saját csoportok változó természete | 73 |
A saját csoportok és vonatkoztatási csoportok | 77 |
A társadalmi távolság | 78 |
Az előítélet csoportnorma-elmélete | 80 |
Lehet-e saját csoportról egy másik csoport nélkül beszélni? | 83 |
Lesz-e valaha az emberiségből egyetlen nagy saját csoport? | 86 |
Más csoportok elutasítása | 93 |
Szóban történő elutasítás | 95 |
Hátrányos megkülönböztetés | 98 |
Az erőszakos támadás feltételei | 108 |
Lázadások és lincselések | 113 |
A rémhírek döntő szerepe | 116 |
Az előítélet mintázata és kiterjedése | 120 |
Az előítélet mint általánosított attitűd | 120 |
Mi a tökéletlen korreláció? | 128 |
Mennyire elterjedt az előítélet? | 130 |
Az előítélet demográfiai változatai | 136 |
Csoportok közötti különbségek | |
A csoportok közötti különbségek tudományos vizsgálata | 141 |
A valóban létező különbségek alapjá igazolható-e az elutasítás? | 143 |
Rászolgálhat-e egy csoport az előítéletre? | 144 |
A csoportok közötti különbségek vizsgálatának módszerei | 146 |
A különbségek típusai és fokozatai | 157 |
A különbségek értelmezése | 170 |
Faji és etnikai különbségek | 173 |
Miért hangsúlyozzák a faj fogalmát? | 174 |
Valóságos faji különbségek | 178 |
Kulturális viszonylagosság | 185 |
Nemzeti jellem | 187 |
Kik a zsidók? | 190 |
Következtetések | 200 |
Láthatóság és idegenség | 202 |
A kisgyermek | 203 |
A látható különbségek alapján valóságos különbségekre gondulunk | 208 |
A láthalóság fokozatai | 212 |
A látható ingerminták körül kikristályosodó attitűdök | 213 |
Érzékszervi idegenkedés | 216 |
Összefoglalás | 218 |
Az elnyomás következtében kialakuló tulajdonságok | 220 |
Én-ellenállások | 221 |
Rögeszmény félelem | 223 |
Az odatartozás megtagadása | 224 |
Visszahúzódás és passzivitás | 226 |
"Rájátszás" | 227 |
A saját csoporthoz fűződő kötelékek erősítése | 229 |
Ravaszság és csalás | 230 |
Az uralkodó csoporttal való azonosulás: öngyűlölet | 232 |
A saját csoport ellen forduló agresszió | 234 |
Az előítélettel sújtott csoportok előítéletei más csoportokkal szemben | 236 |
Együttérzés | 237 |
Visszaütés: harciasság | 239 |
Fokozott érvényesülés | 240 |
Jelképes érvényesülés | 241 |
Idegesség | 243 |
Az önmagát beteljesítő jóslat | 243 |
Összefoglalás | 244 |
A csoportkülönbségek észlelése és a róluk való gondolkodás | |
A megismerési folyamat | 249 |
Válogatás, hangsúlyozás, értelmezés | 250 |
Valóságelvű és vágyelvű gondolkodás | 253 |
Ok-okozati gondolkodás | 255 |
A kategóriák természete | 257 |
A legkisebb erőfeszítés elve | 260 |
A megismerés dinamikája az előítéletes személyiségben | 263 |
Következtetések | 264 |
Nyelvi tényezők | 267 |
Nevek, melyek felszeletelik a világot | 267 |
Érzelmileg hangsúlyos cimkék | 271 |
A kommunista cimkéje | 274 |
A szavak összetévesztése a valósággal és a jelképektől való kóros irtózás | 278 |
Sztereotípiák kultúránkban | 281 |
Sztereotípiák és csoportvonások | 282 |
A sztereotípia meghatározása | 285 |
A zsidókra vonatkozó sztereotípiák | 287 |
A négerekre vonatkozó sztereotípiák | 293 |
A zsidókra és a négerekre vonatkozó sztereotípiák összehasonlítása | 295 |
A tömegközlekedési eszközök és sztereotípiák | 297 |
A sztereotípiák idővel változnak | 299 |
Elméletek az előítéletekről | 303 |
Történelem | 306 |
Társadalmi-kulturális feltételek | 310 |
A környezet | 313 |
A pszichikum dimanikus tényezői | 314 |
Fenomenológiai tényezőik | 316 |
Rászolgálás | 317 |
Végszó | 318 |
Társadalmi és kulturális tényezők | |
A társadalmi struktúra és a kulturális szerkezet | 321 |
Heterogenitás | 323 |
Felfelé irányuló mobilitás | 326 |
Hirtelen társadalmi változás | 328 |
Tudatlanság és a kommunikáció korlátai | 329 |
A kisebbségi csoportok mérete és népsűrűsége | 332 |
Közvetlen versengés és valóságos konfliktus | 338 |
Haszonszerzési kizsákmányolás útján | 340 |
Az erőszak társadalmi szabályozása | 343 |
A hűséget előmozdító kulturális eljárások | 345 |
Kulturális sokféleség vagy beolvadás | 348 |
Összefoglalás | 348 |
A bűnbak kiválasztása | 349 |
A bűnbak jelentése | 351 |
A történeti módszer | 354 |
A zsidók mint bűnbakok | 355 |
A "vörösök" mint bűnbakok | 361 |
Egyszeri alkalomra kiválasztott bűnbakok | 365 |
Összefoglalás | 367 |
Az érintkezés hatása | 369 |
Alkalmi érintkezés | 371 |
Ismeretség | 373 |
Lakóhelyi érintkezés | 378 |
Munkahelyi érintkezés | 368 |
Közös célok keresése | 390 |
Jószolgálati érintkezés | 393 |
Következtetések | 394 |
Az előítélet megtanulása | |
A konfirmitás | 399 |
A konfirmitás és a funkcionális jelentőség | 400 |
A társasalmi belépőjegy | 402 |
A túlzott konfirmotás neurotikus állapot | 404 |
A kultúrába beépített etnocentikus támpontok | 406 |
A konformitás alapvalő pszichológiai jellemzői | 407 |
Konfliktus és lázadás | 411 |
A kisgyermek | 414 |
Gyermeknevelés | 415 |
Az idegenektől való félelem | 420 |
A faji tudatosság felderengése | 421 |
Nyelvi cimkék: a hatalom és a visszautasítás jelképei | 425 |
Az előítélet megtanulásának első szakasza | 429 |
Az előítélet megtanulásának második szakasza | 432 |
Későbbi tanulás | 435 |
Kondicionálás | 436 |
Szelektív észlelés és záródás | 439 |
Tanulás alárendelődés útján | 441 |
A státus iránti szükséglet | 443 |
Kaszt és osztály | 445 |
Az attitűdök alárendelődése a kasztnak és az osztálynak | 448 |
Következtetések | 451 |
Belső konfliktus | 453 |
Előítélet lelkiismeret-furdalással és anélkül | 453 |
Az "amerikai dilemma" elmélete | 458 |
A belső fék | 462 |
Hogyan birkózhatnak meg az emberek a konfliktussal? | 464 |
Az előítélet dinamikája | |
Frusztráció | 475 |
A frusztráció forrásai | 476 |
A frusztrációra következő reakciók | 482 |
A bűnbakelmélet további vizsgálata | 484 |
A pszichodinamika jelentése | 488 |
Agresszió és gyűlölet | 490 |
Az agresszió lényege | 490 |
A "lecsapolás" problémája | 493 |
Az agresszió társadalmi mintái | 495 |
A gyűlöletről | 499 |
Szorongás, nemiség, bűnbánat | 504 |
A félelem és a szorongás | 504 |
A gazdasági bizonytalanság | 506 |
Az önértékelés | 508 |
A nemiség | 510 |
A bűntudat | 520 |
A kivetítés | 524 |
Féltékenység | 525 |
Mások hibáztatása mint jellemvonás | 526 |
Elfojtás | 528 |
Eleven tintafoltok | 529 |
Közvetlen kivetítés | 531 |
A gerenda-szálka mechanizmusa | 533 |
Kiegészítő kivetítés | 534 |
Következtetés | 536 |
Személyiségstruktúra | |
Az előítéletes személyiség | 539 |
A vizsgálat módszerei | 540 |
Az előítélet funkciója | 543 |
A szülőkhöz fűződő érzések ambivalenciája | 544 |
Moralizálás | 545 |
Dichotemizáció | 547 |
A határozottság szükséglete | 548 |
Kívülre helyezés | 552 |
Az intézmények bálványozása | 553 |
Tekintélyelvűség | 556 |
Kritikai megjegyzések | 558 |
Demagógia | 561 |
Egy példa | 562 |
A demagóg program | 566 |
A követők | 570 |
A demagóg személy | 572 |
Üldözéses téveszmékkel teli vakhit | 571 |
A türelmes személyiség | 579 |
Gyermekkor | 581 |
A türelem változatai | 585 |
A harcias és pacifista türelem | 586 |
Liberalizmus és radikalizmus | 587 |
Iskolázás | 589 |
Beleérző képesség | 594 |
Önismeret | 596 |
A kétértelmű helyzetek elviselése | 598 |
Életfilozófia | 599 |
A vallás és az előítélet | 602 |
Valóságos konfliktus | 603 |
A vallás és a megosztás szolgálatában | 605 |
Különböznek-e előítéletesség dolgában a vallásos csoportok egymástól? | 611 |
Kétféle vallásosság | 614 |
Péter apostol | 616 |
Vallásosság és személyiségstruktúra | 619 |
A csoportok közötti feszültség enyhítése | |
Van-e szükség törvényre? | 625 |
A törvényhozási gyakorlat rövid története | 628 |
A törvényhozási gyakorlata típusai | 631 |
Befolyásolja-e a törvényhozási gyakorlat az előítéletességet? | 639 |
A törvényhozási gyakorlat és a társadalomtudományok | 645 |
Összefoglalás | 648 |
Programok értékelése | 649 |
A kutatásban alkalmazott megközelítésmód | 653 |
Hivatalosan szervezett iskolai programok | 657 |
Kapcsolatfelvevő és ismerkedési programok | 665 |
Csoportos képzés | 668 |
Tömegközlekedési eszközök | 671 |
Rábeszélés | 674 |
Egyéni terápia | 675 |
Katarzis | 677 |
Korlátozó tényezők és a láthatárok | 679 |
Sajátos akadályok | 681 |
A társadalmi rendszerek | 683 |
Pozitív elvek | 688 |
A kultúrák közeledését szolgáló iskolai nevelés alapvonalai | 694 |
Utolsó szó az elmélet ügyében | 699 |
Utolsó szó az értékek ügyében | 701 |
Előítéletek és csoportközi viszonyok (Csepeli György) | 707 |