Bevezető | 9 |
Jelek és rövidítések magyarázata | 15 |
Az előfeltevések fogalma | 17 |
A logikai előzmények | 17 |
A logikai implikáció | 24 |
A külső és belső tagadás | 27 |
Az előfeltevés fogalmának meghatározása | 32 |
Szemantikai és pragmatikai előfeltevések | 44 |
A pragmatikai előfeltevésfogalom meghatározása | 51 |
A szemantikai előfeltevés-fogalom problémái | 55 |
Az előfeltevések ábrázolása | 57 |
Az előfeltevések osztályozása | 59 |
A határozott főnévi szerkezetek | 59 |
A faktív igék | 63 |
Az inchoatív igék | 64 |
Néhány további igeosztály | 65 |
A főnevek | 68 |
A melléknevek | 69 |
Az is és a csak, valamint a még és a már | 69 |
A fókusz | 71 |
Az irreális feltételt kifejező feltételes mondatok | 7z1 |
Az emfatikus mondatok | 72 |
A korlátozó és nem korlátozó vonatkozói mellékmondatok | 72 |
Az idő- és helyhatározói mellékmondatok | 74 |
Az egzisztenciális előfeltevések | 76 |
A lexikai és szintaktikai előfeltevések | 77 |
Az univerzális és idioszinkratikus előfeltevések | 78 |
A szemantikai jegyek | 83 |
Jelentésfajták | 83 |
A szemantikai jegyek és az előfeltevések | 89 |
A szelekciós jegyek funkciója | 92 |
Az előfeltevést előidéző lexémiák szerepe | 97 |
Javaslat a szelekció megoldására | 101 |
Az összehasonlító szerkezetek | 102 |
A vizsgált szerkezetek | 102 |
Alapfokú összehasonlítás | 103 |
Középfokú összehasonlítás | 111 |
Felsőfokú összehasonlítás | 116 |
A melléknevek szemantikai jellemzése | 121 |
A mérhető minőséget jelentő melléknevek | 121 |
A nem mérhető minőséget jelentő melléknevek | 122 |
A melléknévi igenevek | 126 |
A privatív melléknevek | 127 |
A részletező jelentésű melléknevek | 128 |
A valamilyen tulajdonság nagy fokát jelölő melléknevek | 129 |
A melléknévi igenevek | 126 |
A privatív melléknevek | 127 |
A részletező jelentésű melléknevek | 128 |
A valamilyen tulajdonság nagy fokát jelölő melléknevek | 129 |
A lengyel melléknevek | 134 |
A mérhető minőséget kifejező melléknevek | 135 |
A nem mérhető minőséget jelölő melléknevek | 136 |
Az értékelő melléknevek | 136 |
A színt jelölő melléknevek | 139 |
A privatív melléknevek | 139 |
A részletező jelentésű melléknevek | 140 |
A konkrét jelentésű főnévből képzett melléknevek | 140 |
A melléknévi igenevek | 141 |
Néhány általános tanulság | 141 |
A melléknevek előfeltevéseinek ábrázolása | 142 |
Az inchoatív predikátumok | 146 |
A magyar aspektusrendszer vázlata | 146 |
Az aspektus fogalmának meghatározása | 146 |
Az aspektusbeli oppozíciók | 150 |
Statikus és dinamikus szituációk | 150 |
Imperfektív és perfektív szituációk | 151 |
Duratív és nem duratív szituációk | 153 |
Telikus és atelikus szituációk | 156 |
Az aspektusbeli oppozíciók összefoglalása | 160 |
Néhány megjegyzés a magyar igekötőkre vonatkozóan | 163 |
Statikus igék | 163 |
Nem duaratív igék | 164 |
Telikus - atelikus szituációk | 164 |
Perfektív - imperfektív igepárok | 164 |
Hely- és irányhatározók és az imperfektív-perfektív aspektus | 165 |
Megjósolható-e az igekötők előfordulása és jelentése? | 166 |
Az inchoatív szituációk | 169 |
Mennyiségi és minőségi változás | 170 |
Az inchoatív igék fajtái | 174 |
A mérhető minőséget jelentő melléknevekből képzett igék | 175 |
Az értékelő melléknevekből képzett igék | 175 |
A kontradiktórikus melléknevekből képzett igék | 175 |
A színt jelölő melléknevekből képzett igék | 176 |
A privatívumokból képzett igék | 177 |
Az ingresszív és egresszív szituációk | 180 |
A mozgásigék | 182 |
A három állapottal jellemzett predikátumok | 184 |
Két értelmű predikátumok | 187 |
Néhány kiegészítő megjegyzés | 188 |
A faktivitás a magyarban | 192 |
A faktivitás fogalma | 192 |
A kognitív és emotív faktív predikátumok | 192 |
Az emotív faktív predikátumok néhány tulajdonsága | 202 |
Néhány megjegyzés az úgynevezett félaktív predikátumokról | 205 |
A faktív predikátumok néhány további típusa | 208 |
Néhány megjegyzés a tud és sajnál faktivitásáról | 210 |
A faktivitás ábrázolásáról | 214 |
Befejező megjegyzések | 219 |
A téma-réma struktúra és előfeltevés | 220 |
A téma-réma fogalmáról | 220 |
Van-e minden mondatnak téma-réma struktúrája? | 226 |
A téma-réma struktúra és az előfeltevések | 227 |
Tulajdonnév | 228 |
Osztálynév | 229 |
Anyagnév | 231 |
Birtokos szerkezet | 232 |
Deverbális főnevek | 233 |
Komplex jelzős szerkezet | 234 |
A téma-réma struktúra és a faktivitás | 236 |
Rémaképző elemek | 238 |
Az is és a csak | 238 |
Az emfázis | 240 |
Összefoglalás | 241 |
Az összetett mondatok és előfeltevéseik | 244 |
Az előzmények | 244 |
Az és operátor | 246 |
A ha...akkor operátor | 248 |
A vagy operátor | 248 |
A szimmetricitás kérdése | 256 |
Az és operátor | 256 |
A vagy operátor | 259 |
A ha...akkor operátor | 264 |
A kontextus-halmaz | 266 |
Egyéb mondattípusok | 269 |
Predikátumfajták | 272 |
Mondást jelentő igék | 276 |
Propozíciós attitűdöt kifejező és "új világokat létrehozó" predikátumok | 280 |
A feltételes mondatok | 285 |
Befejező megjegyzések | 294 |
Jegyzetek | 297 |
Az előfeltevések fogalma | 297 |
Az előfeltevések osztályozása | 306 |
A szemantikai jegyzetek | 311 |
Az összehasonlító szerkezetek | 314 |
Az inchoatív predikátumok | 319 |
A faktivitás a magyarban | 328 |
A téma-réma struktúra és előfeltevés | 333 |
Az összetett mondatok és előfeltevéseik | 336 |
Irodalom | 347 |