Az elődtelepülések és Tatabánya város története

Előszó

Ahogy az ember életében, úgy a tágabb közösség, egy város életében is megfogalmazódik a honnan jöttünk, mit csinálunk, hová tartunk gondolata. Így vagyunk mi is szűkebb hazánkkal. Tatabányával.
A történelem menetét tekintve a városi lét mindössze 45 évre terjed.
Ám a városi lét előzményei visszanyúlnak a Kárpát-medence középkori világáig. Itt és ebben az esetben emberek által lakott kisebb településekről van szó, de mégis ősiségét, hagyományt jelent a MA számára.
A táj emberekkel történő benépesülése rendkívül színes elegyet hozott létre. Szlovákok, németek, magyarok együttélését, kulturális értékeik, életmódjuk közeledését. Közép-Kelet Európára jellemző módon olvasztótégelyként működve.
A bányászkodás megjelenése újabb kultúrával gazdagította a tájat, s a szénre közvetve és közvetlenül települt iparágak, a két világháború között kiépült gazdasági koncentráció jelenléte már a városi lét csíráját, kibontakozási lehetőségeit is magában rejtette. A továbblépés útjaként az egység kínálkozott. A lényeges adottságok felismerését követhette tehát az 1947-es belügyminiszteri rendelet a várossá alakulásról.
Ma 45 éve, október 10-én pedig létrejött a város első önkormányzati hatalma. Az összefogás elvben nagy lehetőségeket biztosított az itt élő emberek számára.
Ám hamarosan az ember lehetőségei országos léptékben váltak hamissá, eltorzítva ezáltal a helyi társadalom értékeit, kapcsolatrendszerét. Ebben a világban kezdte el azt a menetelését Tatabánya, amely napjainkra városunkat a csinált, ún. szocialista típusú városok kategóriájába emelte, mégha eltérésekkel, sajátosságokkal is. Miközben egyfajta megalomániás növekedés következett be, az emberek nem igazán hozhatták létre közösségüket, s nem igazán alakulhatott ki a partneri kapcsolat a térség városaival, közösségeivel sem. Eközben a város lakossága megduplázódott, de az itt élő emberek kulturális sokszínűsége visszafojtott maradt, s csak érintőlegesen, a felszínen találkozhatott az ország minden részéről ide költöző emberek szokásaival, értékeivel.
A valódi városi életforma megszervezése, szerveződése így megmaradt mindannyiunk feladatának.
Azt gondolom, hogy ma az élet minőségének romlása, az átmenetileg nehezedő élethelyzet ellenére is rendelkezünk távlatokkal. Ehhez azokat a feladatokat kell elvégezni, amelyek a múltban és a jelenben megfogalmazódtak, megfogalmazódnak.
Az első nagyon fontos teendőnk a helyi társadalom önszerveződésének segítése, mozgásterének növelése. Úgy érzem, hogy ma egyfajta szükségállapotban, sorsközösségben élünk, ahol a legfontosabb az egymásra figyelés a lelki, kulturális, a gazdasági értékeink létrehozásában.
Emellett fontosnak tartom azt is, hogy ebben a folyamatban az örökség maradandó szellemi értékeinek ki kell bontakozniuk. így tekinthetünk tulajdonosi tudattal, büszkén alkotásunkra, Tatabányára.
Vissza