kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Művelt Nép Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Félvászon |
Oldalszám: | 339 oldal |
Sorozatcím: | Ember és világ |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | A könyv fekete-fehér ábrákkal illusztrált. |
Előszó | 5 |
Mozgások és erők | |
Néhány érdekesség a sebességről | 7 |
El lehet-e menekülni a közelgő vihar elől? | 8 |
Mi az a "rémület másodperce"? | 8 |
Utolérhető-e repülőgéppel az ágyúgolyó? | 8 |
Egy érdekes átszámítás | 8 |
Mennyi idő alatt esnek le az esőcseppek a felhőből? | 9 |
Vigyázat, a tetőn dolgoznak! Életveszély! | 11 |
Vitatkoznak: kinek van igaza? | 12 |
Verne álma. A meteorok sebessége | 14 |
Aránylag miért oly ritka, hogy meteor éri a Föld felszínét? | 15 |
Mekkora sebességgel kellene kilőni egy ágyúgolyót, hogy ne essék le a Föld felszínére? | 15 |
Mikor hagyná el a Föld vonzási terét az ágyúgolyó? | 16 |
Egy artistamutatvány és ami mögötte van. - A testek tehetetlensége | |
Két nehezen hihető mutatvány | 20 |
A hirtelen vonatinduláskor miért hajlik hátrafelé a felsőtestünk? | 21 |
Miért nem ráznak a nehéz, vasvázas gyorsvonati vasúti kocsik? | 23 |
Miért ül a fizikus az autóbuszban a kocsi elejére, avagy: vigye a feleségét is magával a motoros | 24 |
Miért löki meg vállunkat az elsütött fegyver? | 25 |
Egy általános természeti törvény | 27 |
Megmérjük a kilőtt fegyergolyó sebességét | 28 |
Miért lóbáljuk járás közben a kezünket, de futáskor nem? | 30 |
Miért hajolunk előre, ha széllel szemben megyünk? | 31 |
Ami a sűrűséggel függ össze | |
A babrázogatástól az óriási sűrűségű csillagokig | 32 |
Milyen magasra emelkednek a léggömbök? | 34 |
Sűrűségek a világegyetemben | 35 |
Hogyan mérhetjük meg a Föld tömegét? | 37 |
Milyen mélyre merül a hajó? | 40 |
Készítsünk búvárt | 42 |
A tenger mélyén lebegő hajóroncsok legendája | 43 |
Erre feleljünk! | 45 |
A munkavégzés | |
Végzünk-e akkor is munkát, ha egy zsákot a vállunkon tartunk? | 47 |
Üzemben lehetne-e tartani a 40 wattos izzót egy ember munkabírásával? | 48 |
Melyik olcsóbb: az elektromos munka vagy az emberi munka? | 48 |
A kilowatt és a lóerő | 49 |
Hány lóerő viszi az embert a vonaton, a gépkocsin, a repülőgépen? | 49 |
Elfáradnak-e a gépek? | 49 |
Miért lehet a kerékpáron sokkal kisebb fáradsággal megtenni egy hosszabb utat, mint gyalog? | 50 |
A tejfölözőgéptől a mesterséges holdakig | |
A felrobbant köszörűkő | 51 |
Milyen erősek vagyunk? | 51 |
A szeparátorok működése | 52 |
Van-e határa a fordulatszám növelésének? | 53 |
A centrifugális erő és az emberi szervezet | 54 |
Szerencsétlenségek és a röpítő erő | 56 |
Miért emelik magasabbra az út külső felét a fordulóban? | 57 |
Van-e röpítőerő? | 58 |
Amit kevesen tudnak | 61 |
Ami a mozgást akadályozza | |
Egy vagy két lábon állva siklik-e messzebbre a lendületet vett korcsolyázó? | 63 |
A csúszó súrlódás | 64 |
A gördülő súrlódás | 64 |
A golyóscsapágy | 65 |
El tud-e egy ember egy gépkocsit tolni vízszintes betonúton? Mekkora erővel kell tolnia? | 66 |
És a ló? | 67 |
Van-e értelme annak, hogy a lófogatú teherkocsikat légtömlős kerekűre készítsük? | 67 |
Miért van légtömlős kereke a gépkocsinak? | 68 |
Miért alkalmaznak könnyű fémet a járművek készítésénél? | 69 |
A kerék, mint az emberiség legnagyobb találmányainak egyike | 70 |
Vékony tengely, vastag tengely? | 71 |
A nagy kerék és az akadály | 72 |
Az ideális talicska | 73 |
A közegellenállás | |
Miért akadályozza a szembefúvó szél oly nagymértékben a kerékpáros mozgását? | 75 |
Miért nagyon nehéz a vízben még lassan is előrehaladni, ha mellig, derékig benne vagyunk? | 78 |
Az áramvonalidom | 79 |
Egy hihetetlen példa | 81 |
Hány lóerős motort kell a versenyautóba építeni? | 84 |
Miért esik egyenletesen az ejtőernyős? | 84 |
Mekkora végsebességgel esik az acélgolyó? | 85 |
Járműveink végsebessége. - Mozdonyt tervezünk | 86 |
Miért múlta idejét a léghajó? | 87 |
A szél és a vonatkésés | 89 |
A nyomáscsökkenés | |
Néhány valószínű kísérlet. - Hogyan mérik a repülőgépek sebességét? | 91 |
Mekkora sebességgel mozog a levegő fújás közben, avagy Bernoulli törvénye | 93 |
És a repülőgép sebessége? | 94 |
Miért lobog a zászló a szélben? Miért hullámzik a víz? | 95 |
Az időmérés | |
Pontosan jár az órája? | 97 |
A kompenzált billegő | 98 |
Az invar és elinvar | 99 |
A jó óra és a hibaforrások | 99 |
Miért van farúdja az ingaórának? | 100 |
Függ-e az órák járása a légnyomástól? | 101 |
Mindegy-e, hogy lapjára, vagy hátára fektetjük az órát? | 101 |
Függ-e az ingaóra járása a Hold állásától? | 102 |
Az elért pontosságok | 103 |
Meg tudjuk-e mérni a földforgás lassulását? | 103 |
Igen rövid időközök mérése | |
A tengermélység mérése hanggal | 105 |
Milliomod másodpercet kérünk | 106 |
Van-e szükség rövidebb idő mérésére? | 107 |
Hogyan lehet lefényképezni a repülő fegyvergolyót? | 109 |
A légritka tér | |
Lehet-e tökéletesen légüres teret előállítani? | 111 |
Mekkora az 1950-ig elért legnagyobb fokú ritkítás, és miért ekkora? | 112 |
Mit követel a gyakorlat a jó légszivattyútól? | 113 |
A molekuláris légritkító | 114 |
A diffúziós légritkító | 114 |
Miért fémesen tükröző a rádiócsövek burájának belső felülete? | 116 |
Érdekességek a meleggel kapcsolatban | |
Hőmérsékletek | 117 |
Miért nyugszik görgőkön a vashidak egyik vége? | 119 |
Miért nem használhatunk vasbeton helyett alumíniumbetont? | 120 |
A hőmérséklet-változás és a tudományos mérések pontossága | 121 |
A technika és a pontosság | 122 |
Biztos hogy pontos a tolómérce? | 123 |
A csillagászati pontosság | 125 |
Bimetálszalagos hőmérő tűzjelző | 126 |
Miért reped meg könnyebben a vastagabb vizespohár? | 127 |
Tűzálló üvegedények | 128 |
Miért nem repednek meg a fémedények? - Az invar | 129 |
Fizikailag fontos nikkelötvözetek | 130 |
A folyadékok térfogatváltozása a hőmérséklettel | |
Előnyös lenne-e - 20 Celsius-fokon petróleumot vásárolni? | 132 |
Célszerű-e az üveget színig megtölteni folyadékkal és utána erősen bedugaszolni? | 133 |
A meleg levegővel töltött léghajó | 135 |
A hőmérséklet mérése - 273 foktól 6000 fokig | |
Melyik a legjobb hőmérő | 136 |
Miért használunk általában higanyhőmérőt? | 138 |
Folyadékos hőmérők magas és alacsony hőmérsékletek mérésére | 139 |
Mit kívánunk a jó hőmérőtől? | 139 |
Elektromos hőmérséklet-mérés | 140 |
A hőmérséklet mérése az ellenállás változásával | 140 |
Hőmérséklet mérése hőelemmel | 141 |
Hőmérsékletmérés fénytani alapon működő hőmérővel (optikai pirométer) | 142 |
Van-e a hőmérsékletnek hatása lefelé és fölfelé? | |
Igen magas hőmérséklet előállítása | 144 |
Gyártsunk nagy hideget | 144 |
Mágnesezés és hűtés | 146 |
Hogyan tudjuk, hogy a hőmérsékletnek van lefelé határa, és hogy ez a határa -273,16 fok? | 147 |
A pálinkafőzés és az oxigénkiválasztás | 147 |
Ritka gázok a folyékony levegőtől | 148 |
Halmazállapotváltozások | |
Mi van a buborékban, ha forr a víz? | 149 |
Egy könnyű, de tanulságos kísérlet: miért forr a víz 100 fok alatt a hegytetőn? | 151 |
Lehet-e hőmérővel magasságot mérni? | 153 |
Forrásba lehet-e hozni a vizet zárt edényben? Felrobbanhat-e a vizesfazék? | 154 |
A gyorsan főző, zárható főzőedény, a kukta | 155 |
Mennyi hő kell egy liter víz elforralásához? | 156 |
Vízfűtés, gőzfűtés | 158 |
Gőzfűtés a természetben, vagy megenyhül az idő | 158 |
A levegő nedvessége | |
Ködöt keltünk | 161 |
Mekkora súlya lehet a ködnek? | 162 |
Lehetséges-e harmat 29 fokos melegben? | 163 |
A levegő páratartalma és a közérzet | 163 |
Mérjük meg szobánk levegőjének relatív nedvességét | 164 |
Néhány kérdés az időjárásról és a levegőről | |
Miért emelkedik felfelé a szárnycsapás nélkül és miért köröz a gólya? | 166 |
Mikor a magasban melegebb van | 167 |
Miért nincs jégeső télen? | 168 |
Miért nem esik a hó nyáron? | 169 |
Azonos-e a zúzmara és az ónos eső? | 170 |
A hőmennyiség. Fűtési gondok | |
Melyik tüzelőanyag a legjobb? | 171 |
Melyik tüzelőszer a legolcsóbb főzéskor? | 172 |
A helyzet kályhafűtéskor | 173 |
Mennyi fűtőanyag kell télre? | 174 |
Mit fűtünk: a levegőt vagy a falakat? | 175 |
Mennyi meleg van a szobalevegőben? | 175 |
Mennyi meleget raktároz a cserépkályha? | 178 |
A meleg terjedése | |
Egyenlő hőmérsékletűek-e a szobában levő tárgyak? | 179 |
Egyszerű kísérlet | 180 |
Érdekességek | 181 |
Egy tanulságos számítás, avagy a jól fűthető lakás | 182 |
A meleg terjedése folyadékokban és gázokban | 183 |
Minden testből elektromágneses hullámok indulnak ki: a hősugárzás | |
Vezetés, áramlás, sugárzás | 184 |
Miért olvad meg a kiszórt szemét és hamu alatt hó? | 185 |
Milyen kályha, fűtőtest "ontja" a meleget? | 187 |
Szobánk mint napsugárcsapda | 188 |
Miért nincs néha harmat és dér a kerti padok, asztalok alatt, mikor pedig a környezet deres, harmatos? - A hősugarak visszaverődése | 189 |
Füst a májusi fagyok ellen | 190 |
Az emberiség energiaproblémája | |
Meddig lesz elég a szén? | 192 |
Mennyi munkavégző képesség van 1 kg fában? | 193 |
Mennyi szén kell 1 lóerős gép 1 órai működtetéséhez? | 193 |
A hatásfok | 194 |
A hőerőművek és a villamosítás | 195 |
A rossz hatásfok okai | 196 |
Hogyan javítjuk a rossz hatásfokot? | 198 |
Dugattyús gőzgép vagy gőzturbina? | 199 |
Kétszer jobb tüzelőanyag-kihasználás! | 200 |
80% hatásfok! - A távfűtés | 200 |
Az ember mint hőerőgép | |
A nyugvó test belső munkavégzése | 202 |
Hány kalóriára van szüksége az embernek? | 203 |
Az emberi szervezet tüzelőanyagai | 204 |
Érdekes kérdések a hangtanból | |
Öregség és tücsökciripelés, vagy játék a tücsökszóval | 207 |
Miért hallatszik a zenekar játékából a bőgő hangja a legmesszebbre? | 208 |
Miért terjed a hang a vasban gyorsabban, mint a levegőben? | 209 |
Végezzük el a következő kísérleteket! | 212 |
Mennyi munkát lehet végezni hanggal? | 213 |
Fülünk, a bámulatos érzékenységű műszer | 214 |
Van-e olyan mérleg | 214 |
Tízszer húsz egyenlő harminc, vagy mi a fon? | 215 |
Milyen messzire hallatszik a hang? | 216 |
Miért mély a hajótülkök hangja? | 217 |
A siket zóna | 218 |
A leghangosabb hang a világon | 220 |
Megértem a hangskálát | 221 |
Miért nem természetes a természetes hangskála? | 222 |
Egy célszerűbb mesterséges hangsor: az egyenletes hangskála | 223 |
Mennyire "hamis" a kíséret? | 225 |
Milyen hosszúak a hanghullámok? | 225 |
Mire jó az orvosságos fiola? | 226 |
A rezonancia | |
Mi búg a pohárban? | 228 |
A hanggal összetört pohár | 229 |
Az eltört géptengely, a levált repülőgépszárny | 231 |
Miért hajladozik ide-oda a folyóvízbe mártott faágacska? | 232 |
Légydobbantás, hídszakadás | 233 |
Rezgésszámot mérünk lámpacilinderrel | 234 |
Az eljárás magyarázata | 235 |
Alacsonyabb hang, hosszabb cső | 236 |
Hangvizsgálat rezonanciával | |
Miben különbözik egymástól az emberhang, fuvolahang, zongorahang? | 239 |
Miért változik meg a telefonban, a rádióban a hang? | 241 |
Mérjük meg a hang terjedési sebességét | 242 |
Az emberi hang | 242 |
Milyen hangok vannak a tapsban, lábdobbantásban? | 244 |
Miért fütyül a kályhaajtó, zeng a telefondrót? | 245 |
Készítsünk beszélőgépet | 246 |
Szobák, termek hangjelenségei | |
Babona vagy igazság - Az örökké hangzó hang | 248 |
Hogyan befolyásoljuk az utánzengés idejét? | 250 |
Mithridates füle és a jó akusztika | 251 |
Küzdelem a lárma ellen | 252 |
A mesterhegedűk titka | 253 |
Iránymérés füllel | |
A fül mint időmérő | 255 |
Miért van négy füle a fülelő készüléknek? | 257 |
A Doppler-féle jelenség | 259 |
Mosás hanggal | 262 |
Az ultrahang - infrahang | |
Mivel keltjük? | 263 |
Tulajdonságai | 265 |
Miért gerjesztik folyadékban az ultrahangot? | 265 |
Ultrahang terngermélység-mérő | 267 |
Hogyan tájékozódik a denevér a sötétben ultrahanggal? | 269 |
Vakok tájékozódása | 270 |
Érdekességek a fénytanból | |
A láthatatlan test és a legjobb mozivászon | 271 |
Mennyi fényt vernek vissza az anyagok? - Milyen tükör a legjobb? | 272 |
Mekkora az a legkisebb test, amelynél kisebbet már nem lehet meglátni szabad szemmel? | 274 |
Hogyan mérünk síktükörrel távolságot? | 275 |
A borotválkozótükör és a messzelátó | 277 |
Mekkora napképet ad a borotválkozótükör és a messzelátó tükre? | 278 |
50 000 fok és a borotválkozótükör | 279 |
Milyen messzelátót vegyünk? | |
Először készítsünk magunk | 281 |
Mit jelent a 6X24? | 283 |
Miért kell sok fényt összegyűjtenie a tárgylencsének? | 283 |
Egy érdekes probléma | 284 |
Milyen az éjszakai messzelátó? | 285 |
Megvegyem? Ne vegyem? | 286 |
Melyik jobb - a prizmás vagy a színházi messzelátó? | 287 |
És a csillagvizsgálók messzelátói? | 288 |
Miért készítenek egyre nagyobb lencse (tükör)-átmérőjű messzelátókat? | 289 |
Mi a rádiótávcső? | |
Hogyan jöttek rá, hogy rádióhullámokkal is lehet csillagászati megfigyeléseket végezni? | 449 |
Otthoni rádiókészülékeinkben hallott zörejek is származhatnak-e a Napból meg a csillagokból? | 450 |
A Napnál ezermilliószor erősebben sugárzó égi rádióállomások | 451 |
Láthatatlan égi tárgyakat és mozgásukat figyelhetjük meg a rádiótávcsővel | 452 |
Hogyan keletkeznek a világtérből érkező rádióhullámok? | 453 |
Miért pislognak a csillagok? - A fény törése | |
Egy régi kísérlet | 291 |
Van-e a levegőnek árnyéka? | 293 |
Miért szikrázik a gyémánt | 294 |
Mi az igazság a délibáb körül? | |
Íme a mese | 297 |
Hogyan jelentkezik a délibáb? | 297 |
Szórakoztató kísérletek, amelyek megmagyarázzák a délibábot | 298 |
Így keletkezik a délibáb | 300 |
Hadsereg tűnik el a délibáb leple alatt | 301 |
Délibáb az országutakon | 301 |
Délibáb a Balatonon | 302 |
Hogyan keletkezik a tükörkép a délibáb felületén? | 303 |
Hogyan szűnik meg a délibáb? | 304 |
Délibáb a sarkvidéken | 304 |
Feleletek a megoldásokra | 306 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.