Az elmés nemes Don Quijotte de la Mancha I-IV.

Előszó

Néhány szó Cervantes életéről és müveiről.

Különösen kiváló lelki tehetségekkel szükség megáldva lenniök azoknak, kik irodalmi munkásságuk által nem csak kortársaikra hatni képesek, hanem olyan müveket alkotnak, melyek egyszersmind az utánok következő századok figyelmét is lekötik, sőt ezek osztatlan tetszésében részesülnek. Az irodalmi téren csak ideiglenesen is feltűnni bizonyára nem nagyon sokaknak adatott, fenmaradni pedig, de fenmaradni mintegy örök időkre : ez kétségtelenül csak igen keveseknek jutott szerencsés, bárha érdemelt osztályrészökül. Vannak irodalmi müvek, melyek inegjelenésök idejében, az uralkodó ferde Ízlésnek hódolók, ez által zajos tapssal üdvözöltetnek, a legnagyobb keletnek s magasztalásnak örvendenek széltiben, de csak rövid ideig, mig ama ferde izlés uralma tart, s életöket talán legjobban valami felcsapódó hullámhoz lehetne hasonlítani, melyet a neki kedvező körülmények pillanatra magasra emelnek, de az emelkedés után csakhamar hanyatlás áll be, s rövid idő múlva nyomtalanul s örökre észrevétlenül tűnnek és enyésznek el az árban, melyből feltorlódtak; mások ellenben, habár jobb sorsra érdemesek, keletkezésök korában csak mélyebben látó kevesek által méltányoltatnak, s fenmaradásuk további fejlődésére nézve ama szigetekhez lesznek hasonlókká, melyek - lehet lassabban - de aztán szilárd és el nem mosódó tömegként emelkednek ki a tengerből, s a bennök rejlő élet az idővel nemhogy enyésznék sőt inkább folyton növekedik, s századok mulva is tanuságot tesz azon hatalmas erőről, melynek létezésöket köszönhetik... Vissza