Az elméleti mechanikai technológia alapelvei és a fémek technológiája I.

Tartalom

Bevezetés 1
A BELSŐ ERŐK HATÁSA AZ ANYAGOK SZERKEZETÉRE.
ÁLTALÁNOS RÉSZ.
I. AZ ANYAGOK BELSŐ SZERKEZETE.
a) Belső erők 3
1. Alapúl vett hipotézis 3
2. A kinetikai erély fajai 3
3. A belső erőkre vonatkozó Van der Waals-féle képletek 3
4. A módosított Van der Waals-féle képletek 3
5. Ritkított állapotú gázok molekuláinak mozgása 4
6. Sűrített állapotú gázok belső erőinek változása 4
b) A belső erők viszonya 5
7. A kohézió mibenléte 5
c) A molekulák alakja 7
8. Amorf molekulák 7
9. Kristályos molekulák 8
d) A molekulák csoportosulása 9
10. Korongalakú (gázállapotú) molekulák csoportosulása 9
11. Amorf molekulák elemi csoportjai 10
12. Az elemi csoportosulás egyik elképzelhető esete 11
13. Magok képződése 11
14. Amorf szerkezet (folyékony vagy szilárd halmazállapotban) 12
15. Kohéziómagasság (csusztatómagasság) 12
16. Amorf szerkezetű illóanyag 12
17. A kristályos elemi csoportoknak további csoportosulása 13
18. Kristályos magok és szemcsék keletkezése 14
19. A kapcsoló csoportok 15
20. A szemcse növekedése 16
21. A szemcsék közötti kohézió 16
22. Kristályos illóanyagok 17
II. OLDÁS.
23. Az elemi csoportok elrendezése térben 17
24. Az oldás fogalma s az elsőfokú oldás lényege 18
25. A másodfokú oldás 20
26. A harmadfokú oldás 21
1. Két alkotó oldata 21
A) Elsőfokú oldás 21
A) Az oldhatóság feltételei 21
a) Gázállapotú testek 21
a) Gázok keveredése 21
27. A gázok keveredésének feltétele 21
b) Gázoldás 22
28. A gázoldás feltétele. Hólyagképződés 22
b) Amorf anyagok oldása 23
a) Kohéziós folyadékok oldása 23
29. Belső erők egyensúlya az oldatokban 23
b) Illó folyadékok oldása 24
30. Gőzszívóképesség 24
c) Kristályos molekulájú anyag oldása 25
a) Kristályos anyag oldása amorf anyagban 25
31. Telítés 25
32. Kiválás (dermedés) a hőfok csökkenése vagy az oldószer elpárologtatása folytán 27
b) Kristályos anyagnak kristályos anyagban való oldása 27
33. Két kristályos anyag oldásának feltétele 27
34. Kristályos anyagok korlátolt oldása 28
B) Oldatok állapotábrái 28
35. Az állapotábra fogalma 28
a) Az alkotók kristályos állapotukban nem oldódnak 29
36. Nem oldódó kristályos molekulák állapotábrája 29
37. A fázisok fogalma 30
38. Egyensúlyban levő fázisok súlyarányának meghatározása 30
39. A karok viszonyának szabálya 31
40. Az ötvözet fogalma 32
41. Az ötvözés végrehajtásának szabálya 32
b) Az alkotók oldóképessége kristályos állapotukban korlátlan 32
42. A korlátlan oldóképességű kristályos molekulák állapotábrája 32
43. Kristályelegyek egyenlőtlensége 34
44. A fázisok megfordíthatósága 34
c) Az alkotók oldóképessége kristályos állapotukban korlátolt 34
45. Korlátolt oldóképességű anyagok állapotábrája 34
46. Korlátolt oldóképességű anyagok szemcse-elegyének jelölése 35
B) Másodfokú oldás 36
47. A másodfokú oldat sajátosságai 36
48. Az eutektikum és az eutektoid 36
49. A másodfokú oldatnak az alkotókkal való elsőfokú oldása 36
a) A másodfokú oldatnak bomlásfoka annak dermedésfokával egybeesik (eutektikum) 37
a) Az alkotók szilárd állapotban nem oldódnak 27
50. Az állapotábra megszerkesztése 37
51. Dermedésjelenségek 37
52. A kiválás termékeinek mikroszkópi megfigyelése 38
53. Az anyag összetételének megállapítása planimetrálással 39
54. Az anyag összetételének megállapítása szerkesztéssel 41
b) Az alkotók oldóképessége szilárd állapotban korlátolt 41
55. Az állapotábra megszerkesztése. Dermedésjelenségek 41
56. A fázisok súlyaránya 42
b) A másodfokú oldat szilárd állapotban is stabil 42
57. Az állapotábra megszerkesztése. Dermedésjelenségek 42
c) A másodfokú oldat szilárd állapotban bomlik.(Eutektoid.) 43
58. Az állapotábra megszerkesztése. Kiválásjelenségek 43
C) Harmadfokú oldás. Vegyületek 44
59. A harmadfokú oldat további oldatai 44
D) Allotrop átváltozások 44
60. Az allotrop átváltozás fogalma 44
61. Az allotrop változatok megjelölése 45
62. Az allotrop változatok egyensúlyának fajai 45
63. A túlhűtés és a késleltetett kristályosodás 46
E) A fázisok 47
a) A fázisok szabályai 47
64. Az ötvözet fázisai 47
65. A Gibbs-féle szabály 47
66. Mellérendelt és szabad fázisok 48
67. Független fázisok 48
b) A fázisok függvénye 48
68. A független változók száma 48
69. A fázisok számának korlátozása 49
c) Az állapotábrák 49
70. Roozeboom állapotábrái 49
71. A fázis-szabályok alkalmazása 50
2. Három alkotóból álló ötvözetek állapotábrái 51
72. Az egyenoldalú háromszög tulajdonságáról 51
73. Az ötvözet koncentrációjának jelzése 52
74. A térbeli állapotábra 52
75. A vetületi ábra 53
76. A koncentráció fokának megállapítása 53
77. A karok viszonyának alkalmazása 54
III. AZ ÁLLAPOTÁBRÁHOZ SZÜKSÉGELT ADATOK MEGHATÁROZÁSA.
78. Az ötvözet kritikus hőfokainak fogalma 55
79. A lehűlésgörbe egyenlete az idő függvényében 55
80. Eutektikumos ötvözetek lehűlésgörbéi és ezek segélyével az állapotábra megszerkesztése 57
81. Kristályos állapotban korlátlan oldóképességű anyagok lehűlésgörbéi és állapotábrájuknak megszerkesztése 58
82. Az egy foknyi lehűléshez szükséges idő függvényében rajzolt lehűlésgörbe 58
83. A lehűlésgörbe adatainak felvételéhez szükséges műszerek 59
84. A lehűlésgörbe adatai felvételének különböző módja 59
85. A lehűlésgörbe adatainak meghatározása az anyag kiterjedési tényezője alapján 63
86. A Féry-féle pyrometer 63
IV. METALLOGRAFIA.
A) A fémek mikroszkópi vizsgálata 64
a) A mikroszkóp 64
87. A fémmikroszkópok különböző rendszerei 64
88. A Rejtő-féle mikroszkóp 64
89. A Martens-féle mikroszkóp 67
90. A Le Chatelier-féle mikroszkóp 67
91. A nagyítás legalkalmasabb mértéke 68
b) A csiszolás 68
92. A kézzel és a géppel való csiszolás 68
c) A maratás 70
93. A maratás elvégzésének módja 70
94. A leggyakrabban használt marószerek 70
95. Elektrolitikus maratás 71
B) A mechanikai tulajdonságok fogalomköre 72
96. A maradó alakíthatóság fajai, az edzhetőség és hegeszthetőség 72
97. A fizikai tulajdonságok megváltoztatása ötvözéssel 72
ALKALMAZOTT RÉSZ.
I. A LEGFONTOSABB FÉMEK ÉS ÖTVÖZETEK.
A) A vas ötvözetei 74
a) A vas-szén ötvözetek 74
98. A vas-szén ötvözetek állapotábrájáról általában 74
99. A vas-szén állapotábrájának tagozása 74
a) Eutektikumos ötvözetek 75
100. A hipereutektikumos ötvözetek szövetelemei lassú lehűléskor 75
101. A hipereutektikumos ötvözetek szövetelemei gyors lehűléskor 78
102. A kérgesítés 79
103. A cementit bomlásának késleltetése 79
104. A cementit bomlásának gyorsítása 79
105. A hipoeutektikumos ötvözetek szövetelemei lassú lehűléskor 79
106. A hipoeutektikumos ötvözetek szövetelemei gyors lehűléskor 80
b) Eutektoidos ötvözetek 80
107. Az eutektoidos ötvözetek felosztása 80
108. Gyors dermedés befolyása eutektoidos ötvözetekre 81
109. Az austenitben lehűlés folytán feleslegessé vált alkotó kiválása 81
110. Az eutektoidos ötvözetek kritikus hőfokai 82
111. Az austenit csoportosulása, vagyis szemcséi növekedése. Túlhevítés 83
112. Az acél elégetése 83
113. A perlit csoportosulásának hőköze 84
114. Az eutektoidos oldatok gyors lehűlése. Edzés 84
115. A megeresztés 85
116. Az 1,2-1,7% széntartalmú acélok szövetelemei 85
117. A 0,9-1,2% széntartalmú ötvözetek szövetelemei 86
118. A 0,5-0,9% széntartalmú ötvözetek szövetelemei 87
119. A 0,0-0,5% széntartalmú ötvözetek szövetelemei 87
120. A vas-szén ötvözetek szövetelemei 88
b) A vas hármas ötvözetei 90
121. A vasnak más elemekkel alkotott első-, másod- és harmadfokú oldatai 90
a) A vas-szén-mangán ötvözet 91
122. A vas és mangán, valamint a szén és mangán egymásra gyakorolt hatása 91
123. A vas-szén-mangán ötvözet szerkezete 93
b) A vas-szén-nikkel ötvözet 95
124. A nikkelnek a vasra és a szénre gyakorolt hatása és a vasszén-nikkel ötvözet szerkezete 95
c) A vas-szén-volfram ötvözet 96
125. A volframnak a vasra és a szénre gyakorolt hatása és a vasszén-wolfram ötvözet szerkezete 96
d) A vas-szén-molibden ötvözet 97
126. A molibdennek a vasra és a szénre gyakorolt hatása és a vasszén-molibden ötvözet szerkezete 97
e) A vas-szén-króm ötvözet 97
127. A krómnak a vasra és a szénre gyakorolt hatása és a vasszén-króm ötvözet
szerkezete 97
f) A vas-szén-vanádium ötvözet 98
128. A vanádiumnak a vasra és a szénre gyakorolt hatása és a vasszén-vanádium ötvözet szerkezete 98
g) A vas-szén-szilícium ötvözet 99
129. A szilíciumnak a vasra és a szénre gyakorolt hatása és a vasszén-szilícium ötvözet szerkezete 99
h) A vas-szén-aluminium ötvözet 100
130. Az alumíniumnak a vasra és a szénre gyakorolt hatása és a vas-szén-aluminium ötvözet szerkezete 100
c) A vas összetettebb ötvözetei 101
131. Mangánt és nikkelt, mangánt és szilíciumot, továbbá mangánt, nikkelt és szilíciumot tartalmazó acél 101
132. Nikkelt és krómot, továbbá nikkelt, krómot és vanádiumot, nikkelt és szilíciumot tartalmazó acél 102
133. Volframot és krómot, továbbá volframot, mangánt és szilíciumot, volframot és vanádiumot tartalmazó acél 103
134. Nikkelt és vanádiumot tartalmazó acél 103
135. Több alkotó együttes befolyása a szövetelemekre 103
d) A vasötvözetek elnevezése 104
136. Az egyszerű vas-szén ötvözetek elnevezése 104
137. Több alkotóból álló vasötvözetek elnevezésére vonatkozó eltérő felfogások 104
138. Több alkotóból álló vasötvözetek elnevezésére vonatkozó javaslat 105
e) Az egyszerű vas-szén ötvözet mechanikai sajátságait jelző számértékek 106
139. A vasötvözet összetételéből a mechanikai sajátságokra vonható következtetés feltétele 106
140. A mechanikai sajátságok jellemzésére régebben használt fogalmak és az azokat kifejező DESHAYES-féle számértékek 106
141. A mechanikai sajátságok jellemzésére újabban használt fogalmak 106
142. Az egyenletes nyúlás széntartalom-szerinti változása 107
143. A legnagyobb húzókeménység széntartalom-szerinti változása 108
144. A szívóssági munka széntartalom-szerinti változása 109
145. A képlékenység széntartalom-szerinti változása 110
f) Az összetettebb vasötvözetek mechanikai sajátságai 111
146. A vas-szén ötvözet nyúlásának módosulása további alkotók hatása alatt 111
147. A vas-szén ötvözet keménységének módosulása további alkotók hatása alatt 113
148. A vas-szén ötvözet képlékenységének módosulása további alkotók hatása alatt 113
149. A háromalkotós vasötvözet képlékenységének számértéke 116
150. A többalkotós vasötvözet képlékenységének számértéke 118
151. A vasötvözetek rugalmassági határának és szakítószilárdságának számértéke 119
g) A vas-szén ötvözetek szennyező anyagai 120
152. A szennyező anyagok általános tulajdonságai 120
a) A réz 120
153. A réznek a vasötvözet mechanikai tulajdonságaira gyakorolt hatása 120
b) A foszfor 121
154. A foszfornak a vasötvözet mechanikai tulajdonságaira gyakorolt hatása 121
c) A kén 123
155. A kénnek a vasötvözet mechanikai tulajdonságaira gyakorolt hatása 123
d) Az arzén 125
156. Az arzénnek a vasötvözet mechanikai tulajdonságaira gyakorolt hatása 125
e) A vasoxidul és a mangánoxidul 125
157. A vasoxidulnak és mangánoxidulnak a vasötvözet mechanikai tulajdonságaira gyakorolt hatása 125
f) A salak 125
158. A salaknak a vasötvözet mechanikai tulajdonságaira gyakorolt hatása 125
g) A gázok 125
159. A gázok által okozott hólyagosság 125
160. A nitrogén hatásai 125
161. A hidrogén hatása 126
162. A szénoxid és széndioxid hatása 127
163. A hólyagosság csökkentése és a hólyagok elhelyezkedésének irányítása 127
h) Az alkotók egyenlőtlen eloszlása. Az odvasság 128
164. Az alkotók vándorlása 128
165. A zsugorodás, odvasság 129
h) Példák a vasötvözet mechanikai sajátságainak kiszámítására 129
166. A mechanikai tulajdonságokra vonatkozó képletek összefoglalása 129
167. A képletek alkalmazása hipoeutektoidos vasra 131
168. A képletek alkalmazása hipereutektoidos vasra 138
i) A kémiai összetételből számított értékek egyezése a kísérletiekkel 141
169. A kiszámított értékek egyezésének feltételei 141
j) A vasötvözetek használhatósága 144
170. A vasötvözetek használhatósága 144
k) A szikrapróba 144
171. A szikrapróba általános leírása 144
172. A tiszta fémek szikraképe 145
173. A hipoeutektoidos vasötvözet szikraképe 145
174. A hipereutektoidos és eutektikumos vasötvözet szikraképe 146
175. A szilíciumot tartalmazó vas-szén ötvözet szikraképe 146
176. A mangánt tartalmazó vas-szén ötvözet szikraképe 147
177. A foszfort tartalmazó vas-szén ötvözet szikraképe 147
178. A volframot tartalmazó vas-szén ötvözet szikraképe 147
179. A krómot tartalmazó vas-szén ötvözet szikraképe 147
l) A vas-szén ötvözetek mechanikai tulajdonságai különböző hőmérsékleten 147
180. Az irodalom adatai a hőmérséklet befolyására vonatkozólag 147
181. Az egyenletes nyúlás és a keménység változása 148
182. A képlékenység változása 149
183. Adott minőségű anyag mechanikai sajátságainak kiszámítása adott hőfokon 149
m) A vas-szén ötvözetek meleggel-kezelése 151
184. A helyes edzés feltétele 151
185. A kilágyitás hatása 151
186. Az oxidálódás meggátlása 153
187. A lágyítókemencék 155
188. Az edzés hőfoka 156
189. A lehűtés módja 157
190. A megeresztés 157
191. A kettős edzés 158
192. Az edzéssel járó sűrűségváltozás 158
193. A különleges acélok edzése 159
n) Szilárd vasötvözetek széntartalmának módosítása 159
194. A felületi edzés alkalmazhatósága 159
195. A temperálás hatása 160
196. A cementálás és temperálás feltétele 160
197. A szénoxid és széndioxid hatásának tanulmányozására alkalmazott berendezés 160
198. A szénoxidnak, továbbá a szénnek szénoxiddal párosult cementáló hatása 161
199. Giolitti vegyes eljárása 162
200. Szénhidrogén-gázokkal való cementálás 163
201. Szén-nitrogén tartalmú szilárd anyagokkal való cementálás 163
202. Faszénnel való cementálás 164
203. A szilárd szén beleszűrődésének káros hatása 165
204. Oldott szén-nitrogén tartalmú anyagokkal való cementálás 166
205. Temperálás szénsavval 167
206. Temperálás mészkővel 168
207. Temperálás vörösvasérccel 169
B) A réz ötvözetei 170
a) Kétalkotós rézötvözetek 170
208. A rézoxidul-réz ötvözet 170
209. A réz mechanikai tulajdonságai 171
210. Az ömlesztett réz tulajdonságai 171
a) A réz-cink ötvözet 172
211. A cink tulajdonságai 172
212. A réz-cink ötvözetek állapotábrája és szövetelemei 173
213. A réz-cink ötvözetek mechanikai tulajdonságai 174
214. Az első-, másod- és harmadfokú oldatok hatása a rézötvözetek mechanikai tulajdonságaira 176
215. Az alfa szövetelemből álló sárgarézfajták használhatósága. A tombak, hajógépfém, ágyúfém 177
216. Az alfa szövetelem kilágyításának hőfoka 177
217. A ß szövetelemet tartalmazó réz-cink ötvözet tulajdonságai. A kovácsolható sárgaréz, a Muntz-fém 178
218. Az ólom szennyező hatása a kovácsolható sárgarézfajtákra 178
b) A réz-ón ötvözet 179
219. Az ón tulajdonságai 179
220. A réz-ón ötvözet állapotábrája 179
221. A bronzfajták szövetelemei 181
222. A bronzfajták mechanikai tulajdonságai. Érembronz, ágyúbronz, csapágybronz, harangbronz, tükörbronz 182
223. A bronzfajták edzése 185
224. Az ólom szennyező hatása a bronzra 185
225. A foszfor hatása a bronzok mechanikai tulajdonságaira. A foszforbronz 186
226. Az alumínium redukáló hatása 187
227. A szilícium redukáló hatása 187
228. A mangán redukáló hatása 187
c) A réz-aluminium ötvözet 187
229. Az aluminium tulajdonságai 187
230. Az aluminium-bronz, a partínium. Az aluminium-bronz tulajdonságai 188
d) A réz-nikkel ötvözet 189
231. A nikkel tulajdonságai 189
232. A réz-nikkel ötvözet állapotábrája 189
e) A réz-ezüst ötvözet 190
233. Az ezüst tulajdonságai 190
234. A réz-ezüst ötvözet állapotábrája 190
f) A réz-arany ötvözet 190
235. Az arany tulajdonságai 190
236. A réz-arany ötvözet állapotábrája 191
b) A réz hármas és többszörös ötvözetei 191
a) A réz-ón-cink ötvözet 191
237. E hármas ötvözet csoportjai 191
238. A cink hatása a bronz mech. tulajdonságaira. A szoborbronz 191
239. Az ón hatása a kovácsolható sárgaréz tulajdonságaira. A sterrofém 193
b) A réz-cink-vas ötvözet 194
240. A vas hatása a kovácsolható sárgaréz tulajdonságaira. A deltafém 194
c) A réz-cink-mangán ötvözet 194
241. A mangán hatása a kovácsolható sárgaréz tulajdonságaira 194
d) A réz-ón-mangán ötvözet 195
242. A mangán hatása a bronz mechanikai tulajdonságaira 195
e) A réz-cink-aluminium ötvözet 195
243. Az alumínium hatása a kovácsolható sárgaréz tulajdonságaira 195
f) A réz-ón-aluminium ötvözet 196
244. Az alumínium hatása a bronz mechanikai tulajdonságaira 196
g) A réz-cink-nikkel ötvözet 196
245. A nikkel hatása a kovácsolható sárgaréz mech. tulajdonságaira. A pakfong, argentán, alpakka, Christophle-fém, kinaezüst 196
h) A réz-ón-antimon ötvözet 197
246. A Britannia-fém és a fehér csapágyfém 197
i) A réz-ezüst-arany ötvözet 197
247. E hármas ötvözet mechanikai tulajdonságai 197
C) Az ólom és az ón ötvözetei 198
a) Az ólom és az ón további kettős ötvözetei 198
a) Az ólom-ón ötvözet 198
248. Az ólom tulajdonságai 198
249. Az ólom-ón ötvözet állapotábrája. A fahluni fém 198
b) Az ólom-antimon ötvözet 199
250. Az antimon tulajdonságai 199
251. Az ólom-antimon ötvözet tulajdonságai. A kemény ólom 200
c) Az ón-antimon ötvözet 200
252. Az ón-antimon ötvözet állapotábrája. A Britannia-fém és a spiauter 200
b) Az ólom és az ón további hármas ötvözetei 201
a) Az ólom-ón-antimon ötvözet 201
253. A fehérfém és a betűfém 201
b) Az ólom-ón-bizmut ötvözet 201
254. A bizmut tulajdonságai 201
255. Az ólom-ón-bizmut ötvözet állapotábrája. A Wood-fém 201
D) Az aluminium további ötvözetei 202
a) Az aluminium-magnézium ötvözet 202
256. Az aluminium-magnézium ötvözet állapotábrája. A magnalium 202
E) Platinaötvözetek 202
a) A platina-iridium és a platina-rhodium ötvözet 202
257. A platina tulajdonságai 202
258. A platina-iridium ötvözet 203
259. A platina-rhodium ötvözet 203
F) Az ötvözésre vonatkozó általános megjegyzések 203
260. Az ötvözés hatása a fizikai tulajdonságokra 203
261. Az ötvözésnél figyelembe veendő szabályok 203
II. A SZILÁRD ANYAGOK ALAKÍTÁSA HALMAZÁLLAPOTUK MEGVÁLTOZTATÁSÁVAL.
A) Az alakítások fajai 204
262. Az alakítások osztályozásánál figyelembe veendő szempontok 204
a) Egyféle anyagnak folyósítása melegséggel 204
263. Az ömleszthető szilárd anyag alakítása 204
b) Egyféle anyagnak folyósítása oldással 205
264. Oldással folyósított szilárd anyag alakítása 205
c) Kétféle szilárd anyag kapcsolása ömlesztéssel 206
265. Ömleszthető anyagok kapcsolása 206
d) Kétféle szilárd anyag kapcsolása közvetítő oldással 208
266. Szilárd anyagnak kapcsolása elsőfokúlag oldott anyaggal 208
267. Szilárd anyagnak kapcsolása harmadfokúlag oldott anyaggal 209
e) Szilárd anyag kapcsolása megszilárduló harmadfokú oldattal 210
268. Szilárd anyag kapcsolása amorf molekulájú harmadfokú oldattal 210
269. Szilárd anyag kapcsolása kristályos molekulájú harmadfokú oldattal 210
f) Likacsos testek telítése oldatból kivált anyaggal 212
270. Likacsos testek telítése 212
g) Összefoglalás 212
271. A halmazállapot megváltoztatásán alapuló alakítások csoportjai 212
B) A fémek alakítása 214
A) Ömlesztéssel végzett folyósítás 214
a) Az alakítás kiterjed az alakítandó testek egész tömegére. Ömlesztett anyagok öntése 214
272. Az öntéshez szükséges felszerelés 214
a) Az ömlesztő eszközök 214
273. Az ömlesztő eszközök fajai 214
a1) A tégelyolvasztók 214
274. A tégelyolvasztó elrendezése 214
b1) A lángkemencék 217
275. A rostélytüzelésű lángkemence elrendezése 217
276. A nyersolajtüzelésű lángkemence 218
c1) Az aknás- vagy kupolókemence 218
277. A kupolókemence tagozatai 218
278. A kupolóban ömlesztett vas széntartalmának változása 221
279. A kupoló szénszükséglete és az adagok nagysága 221
280. A Krigár-féle kupoló 224
281. A Root-féle kompresszor 224
282. A Herbert-féle kupoló 215
b) A formák és a minták 225
283. A formák fajai 225
a1) A keretes formák 226
284. A formázó homok tulajdonsága s összetéte 226
285. A minta anyaga s készítésének szabályai 229
286. A kézi formázás 231
287. A fogaskerekek formázása 233
288. A mag anyaga és elrendezése 234
289. A formázó gépek és a hamis mag alkalmazása 235
b1) A fémformák 236
290. Ólomcsövek préselése. Kábelburkolás 236
291. Tömő-öntés. Nagyméretű vascsövek öntése. Sörétöntés 237
292. Kéregöntés. Uchatius-féle ágyú öntése 238
c1) A falazott formák 239
293. Hengeröntés. Harangöntés. Szoboröntés 239
c) A foglalatos kapcsolás különböző alkalmazása 242
294. Kovácsolt vasnak öntöttvasba foglalása 242
d) Az öntőeszközök és az öntöde felszerelései 243
295. Az öntővedrek. Aprító- s koptató-berendezés 243
e) Öntött árúk tömeges gyártása 245
296. Berendezés öntött vascsövek tömeges gyártására 245
f) Az öntvény legkisebb falvastagsága 247
297. A foszformentes és foszfordús nyersvasakból készült öntött tárgyak legkisebb falvastagsága 247
b) Az alakítás a szilárdan hagyott tárgy felületére terjed ki 247
a) Fémtárgyak befödése fémréteggel 247
298. Bevonást vagy borítást létesítő fémek csoportosítása 247
299. A fémek elektromos feszültségének hatása a légköri behatásoknak kitett fémbevonatokon 248
300. Fémfelületek oxidrétegének eltávolítása 250
a1) Cinkezés 250
301. A cinkezés végrehajtása 250
b1) Ónozás 253
302. Az ónozás végrehajtása 253
b) Fémtárgyak zománcozása 255
303. A zománcozás 255
c) Fémtárgyak zománcmázzal való borítása és burkolása 257
304. A zománcmázok készítése és használata 257
c) Az alakítás kiterjed a szilárdan hagyott tárgyak érintkező felületére 258
a) Fémtárgyak fémekkel való egyesítése, vagyis forrasztása 258
a1) Saját anyagával való forrasztás 258
305. A forrasztásnál alkalmazható hevítési eljárások. A foltozás 258
306. A forrasztó-lámpások fajai 259
307. Az elektromos forrasztó eljárások fajai 261
b1) Forrasztás forrasztó anyaggal 261
308. A Goldschmidt-féle termikus eljárás. A forrasztó-páka 261
309. A jó forrasztóanyag tulajdonságai, kiválasztására vonatkozó útmutatás és keménység szerinti megnevezés 262
b) Fémtárgyak ragasztása zománccal vagy zománcmázzal 264
310. A leggyakrabban alkalmazott zománcmáz-ragasztók 264
d) Darabolás melegséggel 264
311. Darabolás autogén-lánggal 264
B) Oldással végzett folyósítás 265
a) Elsőfokú oldással végzett folyósítás 265
a) Az alakítás kiterjed a tárgy egész tömegére 265
312. Az amalgám 265
b) Az alakítás kiterjed a szilárdan hagyott tárgy felületére 265
313. Bevonás amalgám segélyével 265
b) Harmadfokú oldással végzett folyósítás 265
a) Az alakítás kiterjed a tárgy egész tömegére 265
314. Fémek harmadfokú oldatára vonatkozó általános megjegyzések 265
b) Az alakítás csak a tárgy felületére terjed ki 266
315. A maratás, mint oxidáló, színező és mélyítő eljárás 266
316. Az elektrolitikai maratás 267
a1) Bevonás és borítás harmadfokú oldatból kiváló fémmel 269
317. A kiválásra vonatkozó általános megjegyzések 269
318. Kémiai hatások öngerjesztett árama-okozta fémkiválás 269
319. Külső áram-okozta fémkiválás alkalmazhatósága 270
320. A galvanoplasztikai formaanyag elektrolitje 275
321. Szerkezeti alkatrészek elektrolitikus gyártása (Gyors galvanoplasztika) 276
b1) Bevonás és borítás szilárd harmadfokú oldatokkal 276
322. Vastárgyak színezése 276
323. Réztárgyak színezése 278
324. Ón- s cinktárgyak színezése 278
c1) Fémek borítása folyadékban elsőfokúlag oldott amorf molekulájú harmadfokú oldattal (Mázolás) 279
325. Az olajfestékek és a fényes mázok 279
c) Az alakítás kiterjed két test érintkező felületeire 280
326. Fémtapaszok 280
Irodalom 281
Betűrendes tárgymutató 283

Témakörök