Bevezető | 1 |
Általános rész. | |
A fa és alkotórészeinek sajátosságai | |
A fa szerkezete | |
A fát jellemző metszetek | 5 |
A fa feljődése | |
A sejtosztódás | 6 |
A sejtfal rétegei | 6 |
A sejt udvaros gödröcskéinek képződése | 7 |
A sejt biológia rendeltetése | 8 |
A sejt mérete | 10 |
Az évgyűrűk képződése | 10 |
A fa osztályozása | 11 |
A mikroszkópi metszetek készítésének módja | 14 |
A fa mikroszkópos vizsgálata | 15 |
A legfontosabb ipari fák jellemző vonásai | |
Jegenyefenyő | 16 |
Tiszafa | 17 |
Borókafenyő | 17 |
Amerikai vörösfa | 18 |
Lucfenyő | 18 |
Vörös fenyő | 19 |
Erdei fenyő | 19 |
Fekete fenyő | 20 |
Déli fenyő | 21 |
Tölgyfélék | 21 |
Kőrisfa | 24 |
Szilfa | 25 |
Ákácja | 26 |
Tickfa | 26 |
Hickoryfa | 27 |
Gyertyánfa | 27 |
Bükkfa | 27 |
Juhar- vagy jávorfa | 28 |
Boglár- vagy platánfa | 29 |
Diófa | 29 |
Cseresznyefa | 30 |
Szilvafa | 30 |
Hársfa | 30 |
Nyárfa | 30 |
Égerfa | 31 |
Fűzfa | 32 |
Körtefa | 32 |
Puszpángfa | 33 |
Ébenfa | 33 |
Mahagonifa | 34 |
Paliszandrefa | 34 |
Pockfa | 35 |
Szantálfa | 35 |
A fák kémiai és fizikai tulajdonságai | |
A fát alkotó vegyületek. | |
A fát alkotó elemek s vegyületeinek arányszáma | 36 |
A fehérje-anyagok hatása | 36 |
A nitrogénvegyületek kilúgozása | 37 |
A fa mérgezése és telítése | 38 |
A szénhidrátok fajai | 39 |
A fa cukortartalma | 39 |
A cellulóz tulajdonságai | 40 |
A lignin sajátosságai | 41 |
A fa szénhidrogén-vegyületei | 42 |
Az illanó olajok | 43 |
A fa tartóssága | 43 |
A fa higroszkópos tulajdonsága. | |
A vízszívással járó jelenségek. | |
A fa víztartalma | 44 |
A higroszkópos tulajdonságra vonatkozó nézetek | 45 |
A vízoldás törvényszerűsége | 46 |
A sejtüreg víztartalma | 48 |
A fa száradásával járó jelenségek | |
A fa zsugorodása | 49 |
A fa természetes szárítása | 50 |
A fa mesterséges szárítása | 52 |
A fa vetemedése | 55 |
A vetemedést gátló eljárások | 55 |
A fa fizikai és mechanikai tulajdonságai. | |
A légszáraz fa fajsúlya | 56 |
A különféle feszültségek viszonya a húzófeszültséghez | 57 |
A fa szakítókísérleteinek eredménye | 58 |
A fa nyomókísérleteinek eredménye | 61 |
A fa BRINELL-féle golyónyomásának eredménye | 61 |
A fa nyíró- és hajlítókísérleteinek eredménye | 61 |
A fa nedvességének hatása a feszültségekre | 62 |
A fa hasíthatósága | 63 |
A fa melegvezetőképessége | 64 |
A fa hangvezetőképessége | 64 |
Alkalmazott rész. | |
A fa alakítása. | |
A fa alakításának módja | 67 |
A fa egyedként való megmunkálása | |
A belső erők hatása a fa tulajdonságaira. | |
A melegség hatása. | |
A fa száraz lepárlása | 68 |
A fa mint tüzelőanyag | 69 |
A tömegvonzás (oldás) hatása. | |
Az oldás fokozata s használhatósága | 69 |
A fa lágyítása | 69 |
Az oldásnál követendő szempontok | 71 |
A gyanta kioldása | 71 |
A fa fehérítése | 71 |
Csersavtartalmú fák fémsókkal való színezése | 71 |
Csersavtartalmú fák ammoniával való színezése | 72 |
A fák színezése növényi festőanyagokkal | 73 |
Vízben oldható ipari festőanyagok használata | 73 |
Az alap- s festőpác együttes használata | 73 |
A fa festése előtt végzendő nedves csiszolás | 74 |
A leggyakrabban használt tömítőanyagok | 74 |
Tölgyfák áttetsztő réteggel való borítása | 75 |
Egyéb fák áttetsztő réteggel való borítása | 76 |
A fatárgyak lakkozása | 76 |
Az át nem tetsző réteggel való borítás | 77 |
Saválló mázok | 77 |
Tűzálló mázok | 77 |
Fémet utánzó borítások | 77 |
Az enyvezés | 78 |
Ragasztás és tapasztás | 78 |
A külső erők hatása. | |
Alakítás a tömegének több részre osztásával. | |
A darabolt árúk elnevezése | 81 |
Hasítógépek | 84 |
A fűrész metszőszöge | 85 |
A fűrészfogak alakja és a fogür mérete | 85 |
A pengevastagság s a forgács mérete közti viszony | 87 |
A fő- s mellékmozgás sebessége | 88 |
A löket nagysága és a penge szélessége | 89 |
A fűrészek teljesítőképessége | 90 |
A rönkő anyagának hasznósítása. A fűrészelésnél előálló veszteség | 91 |
A fűrészelés energiaszükségletének általálnos képlete | 91 |
A keretes-, kör- és szalagfűrész szükséges energiája | 93 |
A kézi fűrészek | 95 |
A géphajtásos törzsfűrész és furnérfűrész | 96 |
A keretes fűrész | 97 |
A géphajtásos törzsfűrész és furnélfűrész | 96 |
A kertes fűrész | 97 |
Fűrésztelepekre vonatkozó gyakorlati adatok | 100 |
A szalagfűrész | 101 |
A koronafűrész | 102 |
A körfűrész | 103 |
A faipari vágók és a vésők | 105 |
A faipari kések | 107 |
A balták és a fejszék | 108 |
A kézi gyalú | 108 |
A bevágó ékkel felszerelt kézi gyalú | 109 |
Változó irányba mozgó gyalúgép | 109 |
A furnélgyalúgép | 110 |
A hosszesztergák | 111 |
A gyűrűs eszterga | 111 |
A fejesztergák | 112 |
Az esztergák munkaszükséglete | 113 |
A fúrószerszámok | 115 |
A fúrógépek | 116 |
A fúrógépek munkaszükséglete | 117 |
A sík-maró munkaszükséglete | 119 |
A deszka-maró elrendezése | 124 |
Az alakos maró | 125 |
A másoló maró | 125 |
A csavarmetsző szerszám | 127 |
A faipari ráspoly | 127 |
A koptató anyagok | 128 |
A koptatógépek | 128 |
Alakítás több testnek összekapcsólásával. | |
Az enyvezés és ragasztás | 130 |
A szögezéssel, csavarral és ékkel való kapcsolás | 130 |
A foglalatos kapcsolás szokásos módjai | 131 |
A fának elemi sejtekre való bontása | |
A különböző termények szétválasztásának módjai | 132 |
Osztályozás nagyság szerint | |
A sziták számozása | 133 |
A vízszintes, vagy HAGGENMACHER-féle síkszita | 134 |
A lejtős síkszita | 136 |
A kúpos szita | 137 |
A hasábszita | 137 |
A centrifugális szita | 137 |
A szűrő-szitákkal való szűrés | 138 |
Szövetekkel s más hajszálcsöves nyílású anyagokkal való szűrés | 139 |
Osztályozás közegellenállással és surlódással | 140 |
Ülepítés és sulódással párosult osztályozás | 140 |
A levegő szűrése | 142 |
Osztályozás fajsúly szerint | |
Fajtázás légárammal | 142 |
Fajtázás vízárammal | 144 |
Oszályozás egyéb fizikai tulajdonságok alapján | |
Osztályozás mágnessel | 144 |
Oszályozás elektromossággal | 145 |
Osztályozás az alak és a surlódás tényezője alapján | 146 |
A fa elemi sejtjeire bontása belső erőkkel | |
A lignin és a pentózián teljes kioldása | |
A lignin kioldását megelőző műveletek | 147 |
A nátrón-cellúlóz gyártása | 148 |
A szulfát-cellúlóz gyártása | 151 |
A szulfit-eljárás | 151 |
A kioldást követő műveletek | 155 |
A cellúlóz-gyártásra alkalmas sejtek tulajdonsága | 156 |
A faalkú növények háncsa | 157 |
A fűalakú növények háncsa | 157 |
A levélrostok | 158 |
A részleges kioldás | |
A fél-cellúlóz gyártása | 159 |
A barna faköszörűlet | 159 |
A fél-cellúlóza és a lignines szalma-anyag gyártása | 160 |
A fa elemi sejtekre bontása külső erőkkel | |
A fafoszlató köszörű (défibreur) szerkezete és energia-szükségelete | 161 |
A körszörűlet nagyság szerint való fajtázása | 165 |
A sejtcsoport őrlése (rafineurrel) | 166 |
A faköszörűlet fehérítése és víztelenítése | 166 |
A szabaddá vált sejtsokaságok egyesítése. | |
A sejtsokaságok egyesítése belső erőkkel | |
A sejtsokaságok kohéziós kapcsolata | |
A pergament készítése | 167 |
A vulkán-fibre készítése | 168 |
A Chardonnet-műselyem gyártása | 169 |
A celluloid gyártása | 170 |
Az acetat-műselyem gyártása | 171 |
A rézoxid-ammoniákos műselyem gyártása | 171 |
A viszkóz-műselyem gyártása | 172 |
A különféle műselymek kémlőszere | 173 |
A cellulóz módúlatanak kémlőszer | 173 |
A sejtsokaságok adhéziós kapcsolata | |
A papirmasé készítése | 173 |
A műfa készítése | 174 |
A cellulit gyártása | 174 |
A sejtsokaságok egyesítése külső erőkkel | |
A jóminőségű papiros sajátosságai | 174 |
A papirosgyártás története | 175 |
A rongyok kereskedelmi osztályozása | 177 |
A rongyok gyári osztályozása és darabolása | 178 |
A szennyes rongyok mosása | 179 |
A hollandi foszlatógép öblítő szerkezete | 180 |
A hollandi foszlató szerkezete és energiaszükséglete | 181 |
A nagyolt pép fehérítése | 190 |
A finomító-foszlató. A különleges foszlatók | 192 |
A finomított pép keverése, a papiroshulladék aprózása | 196 |
A papiros enyvezése | 198 |
A keverőkádak és a pép hígítása s annak a homoktól, csomotól és a macskáktól való mentesítése | 200 |
A papiros kézi merítése | 204 |
A hengeres szitájú merítőgép szerkezete és a béllelt papirosok gyártása | 205 |
A síkszitájú merítőgép szerkezete | 209 |
A különböző hatást kifejtő szárítószerkezetek | 212 |
A síkszitájú merítőgép munkaképessége | 213 |
A papiros símítása | 216 |
A víznyomás utánzása | 218 |
A papiros keresztirányú darabolása és sorlyukasztása | 219 |
A papiros méretei, kereskedelmi elnevezése és anyaga | 220 |
A színes papirosok gyártása | 223 |
A papirosgyártással előálló anyagveszteségek és a gépek munkateljesítménye | 223 |
Vedrek merítése | 224 |
Papirosvizsgálat | |
A papirosvizsgálat célja | 225 |
A papiros súlya és a vastagsága | |
A súlyegységek fogalma | 226 |
A káros vegyületek kémlelése | |
A lignin kémlőszerei | 227 |
A sav kémlőszerei | 229 |
A klór kémlőszere | 229 |
A papiros anyagának mikroszkópi vizsgálata | |
A mikrószkópi vizsgálatra vonatkozó általános megjegyzések | 230 |
A faköszörűlet jellemzője | 231 |
A facellulóz jellemzője | 232 |
A szalma-cellulóz | 233 |
Az eszpartó-cellulóz | 233 |
A pamut jellemzője | 233 |
A len és a kender jellemzője | 233 |
A juta | 234 |
A kodsu, gampi és a mitsumata jellemzői | 234 |
A papiros vízszívóképességének és enyvezésének meghatározása | |
A papirosenyvezés módjainak meghatározása | 236 |
A papiros itatós voltának foka | 237 |
A töltőanyagok mennyiségének és az áttetszőség fokának megállapítása | |
A papiros hamutartalma | 239 |
A porzás foka | 239 |
Az áttetszőség megállapítása | 239 |
A papiros hosszanti irányának megállapítása és annak tágulása és összehúzódása | 240 |
A papiros mechanikai tulajdonságainak meghatározása | |
A papiros használatakor fellépő igénybevételek | 240 |
Az ismételt húzó igénybevételek számának viszonya jóság mérőszámához | 243 |
A szakító-hosszúság, a nyúlás és a gyűrhetőség meghatározása | 245 |
A Schopper-féle géppel kapott kettős hajtogatások számának viszonya a jóság mérőszámához | 247 |
A szakítás leírása | 251 |
A szakítókísérletek végrehajtása | 254 |
A tartósság és a jóság mérőszámának kiszámítása | 256 |
A használati időnek mechanikai tulajdonságához való viszonya | 269 |
A papiros ipari felhasználásához használt gépek | |
A sokszorosító ipar gépei. | |
A sokszorosító ipari gépek osztályozása | 269 |
A szövetek és kárpitok kézi nyomtatása | 273 |
Az írógépek | 274 |
A szedőgépek | 276 |
Az amerikai táblás könyvsajtó | 282 |
A táblás gyorssajtó | 282 |
A rotációs könyvsajtó | 285 |
Többszínű nyomást végző sajtógépek | 285 |
A rotációs kárpitnyomtató | 285 |
A lapos mintázott szerszám anyaga | 286 |
Többszínű ábrák készítése | 288 |
A litografiai gyorssajtó | 288 |
Bádoglemezek litografiai úton való díszítése | 288 |
A mélyített mintázatú szerszámok készítése | 289 |
A nyomtatás módja | 289 |
A szövetnyomtatásnál használt eljárások | 290 |
A könyvkötő s dobozgyártó ipar gépei. | |
Fonallal és dróttal működő fűzőgépek | 293 |
A fűzött tömbök széleinek lemetszése és a lapok mintás préselése | 294 |
A kéregpapiros meghajlítása céljából élek mentén való bemetszése vagy duzzasztása | 295 |
Hullámos csomagoló- papiros gyártása | 295 |
A borítékgyártó gépek elve | 297 |