Az elmebetegség mítosza

Tartalom

Előszó a magyar kiadáshoz 9
Előszó a Paladin-kiadáshoz 23
Bevezetés 27
A kutatás tárgya és módszere 27
A megfigyelés és a tevékenység pszichiátriai módszerei 28
Hétköznapiság és historicizmus a modern pszichiátriában 31
Pszichiátria és etika 35
A hisztéria mint az elmebetegség paradigmája 36
Az emberi viselkedés elméletének alapjai 40
A viselkedés jelhasználó modellje 40
A viselkedés szabálykövető modellje 42
A viselkedés játékelméleti modellje 43
ELSŐ KÖNYV
AZ ELMEBETEGSÉG MÍTOSZA
I. rész. A mítosz kialakulása és szerkezete 49
1. Charcot és a hisztéria problémája 49
Charcot a hisztériáról 49
Vajon a szenvedés minden formája betegség? 54
A pszichiátria kettős mércéje 57
A hisztéria betegségként való meghatározása: egy stratégia leírása 61
2. Betegség és álbetegség 64
Az osztályozás logikája 64
A "valódi" és a „hamis" fogalmáról 65
Betegség, álbetegség és az orvosi szerep 67
A magatartási szabályok változásai és a viselkedés újraosztályozása 70
A szimulálás három felfogása 74
A szimulálás mint a betegség színlelése 74
A szimulálás mint a betegség tudatos imitációja 75
A szimulálás mint elmebetegség 76
Végkövetkeztetések a tárgyak és reprezentációjuk vonatkozásában 78
3. A terápiás helyzet szociológiája 81
A19. századi liberalizmus, kapitalizmus és individualizmus 82
Napjaink társadalma és annak egészségügyi sémái 87
A biztosított ellátás 87
A magánorvosi ellátási helyzet 90
A szovjet orvosi gyakorlat 94
A bizalmas jelleg jelentősége az orvos-beteg viszonyban .98
Az orvosi ellátás mint a társadalmi ellenőrzés egyik formája 100
Összegzés 105
4. Breuer és Freud: Tanulmányok a hisztériáról 107
Történelmi háttér 107
Az adatok felülvizsgálata 109
Milyen betegségben szenved a páciens? 110
Az elmélet felülvizsgálata 112
A konverzió elmélete 113
5. A hisztéria és az elmebetegség modern megközelítései 117
Pszichoanalitikus koncepciók 118
Organikus elméletek 124
MÁSODIK KÖNYV
A SZEMÉLYES MAGATARTÁS ELMÉLETÉNEK ALAPJAI
II. rész. A viselkedés szemiotikai elemzése 131
6. Nyelv és protonyelv 131
A protonyelv szerkezete 131
A testbeszéd ikonikus jelekből áll 133
A testbeszéd egyfajta protonyelv 134
A protonyelvi kommunikáció jellemzői 136
Szimbolizálás a hisztériában: kritikai esetelemzés 138
A protonyelv funkciója 141
A protonyelv információs funkciója 142
A protonyelv affektív funkciója 145
A protonyelv felszólító funkciója 147
7. A hisztéria mint kommunikációs forma 149
A hisztéria mint nem diszkurzív nyelv 149
Diszkurzív és nem diszkurzív nyelvek 150
A hisztéria nem diszkurzív természete 154
Az ikonikus testi jelek információs funkciója 155
Hisztéria, fordítás és félretájékoztatás 157
A nyelv mint a tárgyakkal való kapcsolatteremtés eszköze 159
A hisztéria mint indirekt kommunikáció 165
Az utalás pszichológiája 166
Az indirekt kommunikáció védelmi funkciója 169
Az utalás mint a csalódás elleni védekezés eszköze 171
Az álom és a hisztéria mint utalás 173
Az álom mint utalás 174
A hisztéria mint utalás 175
III. rész. A viselkedés szabálykövető elemzése 179
8. Az emberi viselkedés szabálykövető modellje 179
Motivációk és szabályok 179
A kauzális és a konvencionális magyarázatokról 181
Természet és konvenció - biológia és szociológia 183
Szabályok, erkölcsök és a felettes én 184
Szabályok, szerepek és személyes elkötelezettség 186
Szabályok és ellenszabályok 187
A szabályok osztályozása 189
Biológiai szabályok 190
Társadalmi, vallási és erkölcsi szabályok 191
Imitációs vagy interperszonális szabályok 192
A szabályok iránti szükséglet 193
9. A gyámoltalanság és a segítőkészség etikája 196
A gyermekkor és a gyámoltalanság szabályai 197
Regresszió kontra infantilizáció 197
A „betegeken és szenvedőkön segíteni kell!" szabály 200
Herbert Spencer a rászorulóknak nyújtott segítségről 202
A fogyatékosságot és betegséget ösztönző bibliai szabályok 206
Viszony Isten és ember között 207
Néhány történelmi megjegyzés 213
10. Teológia, boszorkányság és hisztéria 218
A boszorkányság orvosi elmélete 220
A boszorkány mint bűnbak 224
Teológiai és orvosi életjátszmák 231
IV. rész. A viselkedés játékelméleti elemzése 237
11. Az emberi viselkedés játékelméleti modellje 237
George H. Mead az emberi cselekedetekről mint játszmákról 237
Jean Piaget a fejlődési játszmákról 239
Személyiségfejlődés és erkölcsi értékek 242
Dominancia és behódolás, illetve egyenlőség és kölcsönösség 243
„Természetes felsőbbrendűség" kontra születés utáni tapasztalat 244
A személyiség mint normatív pszichoszociális koncepció 244
A játszmák logikai hierarchiája 248
A hétköznapi értelemben vett játékok szerkezete 249
A hétköznapi élet mint metajátszmák keveréke 251
22. Utánzás (impersonation) és csalás 254
Az utánzás koncepciója 254
Gyermekkori utánzás 256
Az utánzás válfajai 258
Hazuság 258
Csalás 259
Szimulálás 260
Hisztéria, hipochondria és testképzavarok 260
A Ganser-szindróma 261
A szélhámos 262
Színházi utánzás 262
A Ganser-szindróma 263
Vállalt, utánzott és valódi szerepek 266
A vállalt szerep hihetővé válik és elfogadásra talál 266
Az „elmebetegség" mint betegség elutasításától az elfogadásáig 268
Az utánzott és a valódi szerepek néhány különbségéről 270
13. A hisztéria mint játszma 274
Kényszerítés, önsegítés és együttműködés a hisztériában 274
A hisztéria mint ütköző értékek és összeegyeztethetetlen játszmák keveréke 276
Néhány megjegyzés a pszichoanalízis és az etika összefüggéseiről 280
A hisztériás játszma szemléltetése: Sullivan „hisztériás dinamikája" 283
Hazugság: a hisztériás játszma egyik sajátos stratégiája 287
Egy klinikai példa 289
Bizonytalanság és kontroll a játékos viselkedésében 291
Összegzés 293
24. Tárgykapcsolatok és a játékelméleti modell 295
Tárgyak, szabályok és játszmák 295
Tárgyvesztés és játszmavesztés: depresszió és anómia 295
A tárgy és a játszma összefüggései 297
Az új játszmák elsajátításáról 299
Az ellentétek: érdeklődés-apátia, remény-anómia 301
Regresszió a tárgykapcsolatokban és a játszmákban 302
A pszichiátria mint társadalmi cselekvés 306
Következtetések 309
Epilógus 311
Összefoglalás 314
Irodalom 316
Utószó (Buda Béla) 327

Témakörök