Az ellenőrzés rendszere és módszerei

Tartalom

A szerkesztő ajánlása 9
I. rész Az ellenőrzésről általában 11
1. Az ellenőrzés fogalma, célja, alapfunkciói és általános jellemzői 11
1.1. Az ellenőrzés tartalma és általános jellemzői 11
1.2. Alapfogalmak, az ellenőrzés tartalmi és közvetlen céljai 12
1.3. Az ellenőrzés intézményeinek kialakulása és rendszerré fejlődése 13
1.4. Az állami ellenőrzés általános jellemzői 14
1.5. Igazgatás, szervezés, vezetés, irányítás, felügyelet, ellenőrzés 16
2. Az ellenőrzés helye a modern, demokratikus állam életében és a nemzetközi kapcsolatokban 19
2.1. Az állam intézményrendszerének működése és ellenőrzése 19
2.2. Intézmények és ellenőrzési funkcióik az Európai Unió és más nemzetközi szövetségi kapcsolatok szintjén 21
3. Az ellenőrzések fajtái, az ellenőrzések általános típusai, csoportosítása 25
3.1. Az ellenőrzések tipizálása és csoportosítása 25
3.2. Pénzügyi ellenőrzés 27
3.2.1. A pénzügyi ellenőrzés meghatározása 27
3.2.2. A pénzügyi ellenőrzés célja, működési kerete a közszférában 28
3.2.3. A pénzügyi ellenőrzés legfelső szintje 29
4. Az ellenőrzéssel szemben támasztott általános követelmények 32
4.1. Az ellenőrzési munka szervezésének alapelvei 32
4.1.1. Az ellenőr függetlensége 32
4.1.2. Szakmai hozzáértés 33
4.1.3. Megfelelő gondosság 35
4.1.4. Az információk bizalmas kezelése 36
4.1.5. Az ellenőrzési alapelvek és követelmények betartása 36
4.2. Az ellenőrzésekkel és az ellenőrzési munkával szembeni alapvető követelmények 37
4.2.1. Az ellenőrzés megbízhatósága - ellenőrzési bizonyosság 38
4.2.1.1. Az ellenőrzés megbízhatósága 38
4.2.1.2. Az ellenőrzési bizonyosság 39
4.2.2. A lényegesség 41
4.2.3. Az ellenőrzés kockázata 44
4.2.4. A lényegesség és a kockázatok elemzése, felmérése és értékelése 45
4.2.5. Az ellenőrzési megközelítési mód 48
4.3. Az ellenőrzési bizonyíték: az ellenőrzés végrehajtása és dokumentálása 50
4.4. Az ellenőrzési munka dokumentálása. A megállapítások, következtetések, javaslatok hasznosítása 54
4.5. Az ellenőrzés minőségének biztosítása 54
II. rész Magyarország ellenőrzési rendszere 59
5. A pénzügyi ellenőrzés hazai fejlődése 1989-ig 59
5.1. A költségvetés és a pénzügyi ellenőrzés 60
5.2. Pénzügyi-gazdasági ellenőrzés a Kiegyezéstől a „fordulat évéig" 62
5.2.1. Az államháztartás külső ellenőrzése a demokratikus Jogállami keretek megszűnéséig 62
5.2.2. Az államháztartás belső kontrollmechanizmusának alapja - a számvevőségi rendszer a helyhatóságok külső és belső ellenőrzése 64
5.2.3. A könyvvizsgálat és a nagyvállalatok belső ellenőrzésének megjelenése 66
5.3. Pénzügyi-gazdasági ellenőrzés pártállami keretekben 67
6. Az államhatalmi szervek törvényességet ellenőrző szerepe 69
6.1. A demokratikus jogállami működés garanciái az állami szervek működésében 69
6.2. Az intézményrendszer felépítése és szervezeteinek működése az ellenőrzés nézőpontjából 71
6.2.1. Az országgyűlés ellenőrző tevékenysége 71
6.2.2. A köztársasági elnök ellenőrzési feladatai 73
6.2.3. A helyi önkormányzatok működésének törvényességi ellenőrzése 74
6.2.4. A köztestületek feletti törvényességi ellenőrzés 75
6.2.5. A gazdasági verseny szabályai betartásának ellenőrzése, a Gazdasági Versenyhivatal működése 75
6.2.6. A közbeszerzések törvényességének betartása, a Közbeszerzések Tanácsának tevékenysége 79
6.2.7. Az Alkotmánybíróság normakontrollja 82
6.2.8. A bíróságok szerepe a törvényesség betartásának ellenőrzésében 84
6.2.9. A társasági működés törvényességi felügyelete - a cégbíróság feladatai 86
6.2.10. Az ügyészség törvényességi felügyeleti feladatai 88
6.2.11. Az országgyűlési biztosok vizsgálatai mint sajátos ellenőrző tevékenység 90
7. Az államháztartás és a hozzárendelt vagyon működtetésének külső és belső pénzügyi ellenőrzési rendszere 94
7.1. A szabályozás alapelvei, hierarchiája és legfontosabb elemei 95
7.2. Az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzési rendszere 99
7.2.1. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) 100
7.2.1.1. A finanszírozási folyamatba épített kontrollok 106
7.2.1.2. A kincstári rendszer 108
7.2.2. A belső ellenőrzés működtetése 109
7.2.2.1. A belső ellenőrzés alapvető dokumentumai 110
7.2.2.2. A belső ellenőrzés feladatai 111
7.2.2.3. A belső ellenőrrel szemben támasztott követelmények 111
7.2.2.4. A belső ellenőrzés eljárási és végrehajtási rendje 113
7.2.2.4.1. Éves ellenőrzési jelentés 119
7.2.3. A belső ellenőrzési rendszer koordinációja, harmonizációja 120
7.2.4. A belső ellenőrzés szervezeti keretei az államháztartás központi szintjén 120
7.2.5. A helyi önkormányzatok belső pénzügyi ellenőrzése 124
7.3. Az államháztartás működésének külső ellenőrzése, a számvevőszéki ellenőrzés 125
7.3.1. A számvevőszéki ellenőrzés szakmai szabályai, az ellenőrzések típusai 127
7.3.2. A számvevőszéki ellenőrzések fő típusai 130
7.3.2.1. A szabályszerűségi ellenőrzés 131
7.3.2.2. Teljesítmény-ellenőrzések 132
7.3.2.3. Az átfogó ellenőrzés 132
7.3.3. Az államháztartás alrendszereinek külső ellenőrzése 133
7.3.3.1. A költségvetési beszámolót, költségvetési elszámolást készítő szervezet tevékenységének a megismerése 136
7.3.3.1.1. Meggyőződés az általános ellenőrzési cél, a költségvetési beszámolóban foglalt állítások valódiságáról 138
7.3.3.2. A számvevőszéki ellenőrzés szerepe az állami költségvetés tervezésében 140
7.3.3.3. Az állami vagyon kezelésének, hasznosításának ellenőrzése 140
7.4. Az önkormányzatok külső ellenőrzése 142
7.4.1. A számvevőszéki ellenőrzés
7.4.2. Könyvvizsgálat az önkormányzati szférában
7.5. A nonprofit szervezetek gazdálkodásának külső ellenőrzése 146
7.5.1. A nonprofit szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságai 146
7.5.2. A nonprofit szervezetek működésének és gazdálkodásának követelményei 248
7.5.3. A nonprofit szervezetek ellenőrzésének jellemzői
8. Államigazgatási, hatósági ellenőrzések 151
8.1. Az államháztartási bevételek teljesítésének hatósági ellenőrzése 152
8.1.1. Az adóellenőrzés szervezetei, a központi és a helyi adók teljesítéséhez kapcsolódó ellenőrzési feladatok 155
8.1.2. Az APEH hatásköre és illetékessége 157
8.1.2.1. Ellenőrzési szabályok, az ellenőrzések lefolytatása 157
8.1.2.2. Az adóellenőrzés jogkövetkezményei, adóhatósági intézkedések és adóigazgatási eljárás 162
8.1.2.3. A szerencsejátékok hatósági ellenőrzése 165
8.2. A vámellenőrzés és szervezetei 167
8.2.1. A vizsgálatok lefolytatása 171
8.2.2. A megállapítások jogkövetkezményei 173
8.3. A Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési feladatai 175
8.3.1. Az MNB ellenőrzési (felügyeleti) kötelezettségei 176
8.3.2. A vizsgálati eszköztár 179
8.4. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 181
8.4.1. A PSZÁF szervezete 183
8.4.2. A PSZÁF szervezeti egységei és tevékenységük 185
8.4.3. Ellenőrzési alapelvek, eszköztár 186
9. A tulajdonosi és a belső ellenőrzés a vállalkozásoknál 194
9.1. A tulajdonosi ellenőrzés - szabályozása, formái és feladatai 194
9.1.1. A gazdasági társaság irányító testületei és a belső ellenőrzés 195
9.1.2. A felügyelőbizottság feladata, hatásköre és javaslatainak realizálása 197
9.1.3. A választott könyvvizsgáló tevékenysége 199
9.2. A belső ellenőrzés rendszere a vállalkozásoknál 201
9.2.1. A vezetés (menedzsment) szerepe a belső ellenőrzésben 202
9.2.2. Kockázatmenedzsment és a kontrollok rendszere 203
9.2.3. Belső (internál) audittevékenység 205
9.2.3.1. A vállalkozások belső ellenőrzésének szervezeti függetlensége 207
9.2.3.2. Az ellenőrzési munka alapja - kellő szakértelem és szakmai gondosság 209
9.3. A belső ellenőrzés feladatai és működése a vállalkozás funkcionális területein (a működési audit) 210
9.3.1. A termelés, a szolgáltatás és az értékesítés ellenőrzése 210
9.3.2. A tárgyieszköz-gazdálkodás ellenőrzése 212
9.3.3. A készletgazdálkodás ellenőrzése 215
9.3.4. Az emberierőforrás-gazdálkodás ellenőrzése 217
9.3.5. Vagyonvédelmi ellenőrzések 219
9.3.6. A költséggazdálkodáshoz tartozó ellenőrzések 221
9.3.7. A pénzügyi folyamatokkal kapcsolatos ellenőrzések 222
9.3.8. A számviteli tevékenység ellenőrzése 225
9.3.9. Az innovációs döntések és folyamatok ellenőrzése 229
9.3.10. A vállalkozások belső informatikai ellenőrzése 231
9.3.10.1. Kapcsolat a kontrollirányelvek és az auditálási irányelvek között 232
10. A könyvvizsgálói ellenőrzés legfontosabb jellemzői 236
10.1. A könyvvizsgálati tevékenység és módszerei 236
10.1.1. A könyvvizsgálat folyamata 238
10.1.2. Könyvvizsgálói jelentés 240
10.1.3. A könyvvizsgálóval szembeni követelmények 242
10.2. A könyvvizsgálók közreműködése a belső ellenőrzésben 243
11. Az európai uniós tagsággal járó ellenőrzési feladatok 247
11.1. Az Európai Unió pénzügyi ellenőrzési rendszere 249
11.1.1. Az EU szervezetrendszerének belső ellenőrzése
11.1.2. Az EU szervezetrendszerének külső ellenőrzése 251
11.1.3. Az egyes alapok ellenőrzési rendszere 252
11.2. Az uniós támogatások hazai ellenőrzésének rendszere 254
11.2.1. Az ellenőrzés feladat- és eszközrendszere 255
11.2.2. Az uniós támogatások kezelésének hazai intézményrendszere 257
11.2.3. A külső ellenőrzés feladat- és eszközrendszere 259
11.3. A monitoringrendszer 259
11.4. A közösségi forrásokból finanszírozott programok értékelése 261
11.5. Komplex beszámoló az uniós források felhasználásáról 263
III. rész A pénzügyi ellenőrzés gyakorlati módszerei és technikái 267
12. Az ellenőrzés technikai, módszertani eszközei 267
12.1. Az ellenőrzés követelményei és azok szerepe 268
12.1.1. A tényhelyzet megismerésének formái 268
12.1.2. A tényhelyzet megismerésének módja 272
12.2. Számítástechnika felhasználása az ellenőrzésben 273
12.2.1. Tesztadatok alkalmazása 273
12.2.2. Ellenőrzési célú szoftver 274
12.2.3. Folyamatos ellenőrzési megközelítés 275
12.3. Az informatikai forradalom követelte új vizsgálati formák és megoldások 276
12.3.1. Kontrollrendszer és az IT 277
12.3.2. Az információs és kommunikációs rendszer 279
13. Az ellenőrzési folyamat szervezése 281
13.1. Az ellenőrzés-szervezés általános kérdései 281
13.2. Az ellenőrzési tevékenység tervezése 282
13.3. Az ellenőrzés munkaszakaszai 285
13.3.1. Az ellenőrzés előkészítése 286
13.3.1.1. Az ellenőrizendő szervezet megismerése 286
13.3.1.2. Az ellenőrzési célok és a feladatok 287
13.3.1.3. Az ellenőrzési kockázat becslése 289
13.3.1.4. Az ellenőrzési módszerek és eljárások 289
13.3.1.5. Az ellenőrzésben részt vevők kiválasztása 290
13.3.1.6. Az ellenőrzés időbeosztásának kialakítása 291
13.3.1.7. Az úgynevezett „átfogó tervezési dokumentum" készítése 292
13.3.1.8. Az ellenőrzési program elkészítése 292
13.3.1.9. A megbízólevél kiadása 295
13.3.1.10. Felkészülés az ellenőrzésre 296
13.3.2. A helyszíni vizsgálat 297
13.3.3. A megállapítások írásba foglalása 307
13.3.4. Az ellenőrzés minőségbiztosítása 311
13.3.5. Az ellenőrzés megállapításainak gyakorlati hasznosítása 313
Felhasznált irodalom 317

Témakörök