1.059.898

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az ellenőrzés rendszere és általános módszertana

T01/2010/A Mérlegképes könyvelő képzés tankönyve

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 286 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-638-344-2
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az elmúlt két évtizedben végbement átalakulás, a piacgazdaságra való áttérés, az uniós tagság jelentős változásokat hozott az ellenőrzési tevékenységben is. Az ellenőrzési rendszer módosult a... Tovább

Előszó

Az elmúlt két évtizedben végbement átalakulás, a piacgazdaságra való áttérés, az uniós tagság jelentős változásokat hozott az ellenőrzési tevékenységben is. Az ellenőrzési rendszer módosult a változó társadalmi, gazdasági környezethez igazodva. A nemzetgazdaságban csökkent az állami tulajdon részaránya és egyidejűleg nőtt a magántulajdonon alapuló vállalkozások száma, amely együtt járt az állami beavatkozás tartalmának módosulásával, a tulajdonosi ellenőrzés körének, tartalmának bővülésével.
A piac kiteljesedése, a vállalkozások széles körű elterjedése következtében meghatározóvá vált a jövedelmezőség, a vagyon gyarapítása, a biztonságos működés. A termelés, a szolgáltatás, a kereskedelem kockázata a vállalkozóra hárult. A vállalkozás vezetésének kell eldöntenie, hogy mit és milyen volumenben termel, hogy milyen típusú és minőségű szolgáltatást nyújt, valamint miként bonyolítja az értékesítést.
Egyre fontosabb a vezető tevékenységének az a része, amely során az önálló döntések gazdasági következményeit vizsgálja, elemzi és értékeli. A mulasztások, a hibák, a hiányosságok jövedelemcsökkenésben, műszaki elmaradásban, gazdasági hátrányokban, vagyonvesztésben jelennek meg, amelyeknek megelőzése és a hátrányos következmények gyors kijavítása a vállalkozó alapvető érdeke. Ennek fontos segítő eszköze az ellenőrzés, amely a vezetés minden szintjén nélkülözhetetlen funkció. Mindez egyre inkább szükségessé teszi az ellenőrzési ismeretek elsajátítását.
A változások nemcsak az ellenőrzés rendszerét alakították, hanem hatással voltak az ellenőrzések tartalmára, feladataira, az ezek keretében alkalmazott módszerekre, eszközökre is. Az európai uniós tagságunk következtében egyre nagyobb jelentőséget kap az irányítás, a vezetés nélkülözhetetlen elemét képező ellenőrzés. Mindez maga után vonja azt, hogy egyre bővülő körben válik szükségessé az ellenőrzés rendszerének és módszereinek elsajátítása.
Könyvünk elsősorban a mérlegképes könyvelői szakképesítés megszerzéséhez kíván segítséget nyújtani, a vizsgára való felkészülést szolgálja, de időszerűsége folytán segítségére lehet minden érdeklődőnek, aki az ellenőrzési ismeretek megalapozását tűzte ki céljául. Az egyes fejezetek végén a hallgatók ellenőrző kérdéseket találnak, amelyek segítik a vizsgára való felkészülést. Jó felkészülést és sikeres vizsgát kívánunk:
Budapest, 2010. szeptember
A Szerzők Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 7
A. RÉSZ AZ ELLENŐRZÉS KIALAKULÁSA, AZ ELLENŐRZÉS FOGALMA ÉS CSOPORTOSÍTÁSA 9
1. AZ ELLENŐRZÉS KIALAKULÁSA 9
2. AZ ELLENŐRZÉS FOGALMA, KAPCSOLATOS ALAPFOGALMAK 10
2.1 Az ellenőrzés fogalma10
2.2 Az ellenőrzéssel kapcsolatos alapfogalmak 13
2.3 Az ellenőrzés általános jellemzői 16
3. AZ ELLENŐRZÉS CSOPORTOSÍTÁSA, FAJTÁI 19
4. SZABÁLYOZOTTSÁG AZ ELLENŐRZÉSBEN 26
5. AZ ELLENŐRZÉS SZEREPE, HELYE A VEZETÉSBEN 29
Felkészülést segítő ellenőrző kérdések 30
B. RÉSZ - MAGYARORSZÁG ELLENŐRZÉSI RENDSZERE 31
1. AZ ELLENŐRZÉSI RENDSZER 31
1.1 Az ellenőrzési rendszer tartalma 31
1.2 A magyar ellenőrzési rendszer fejlődése 32
1.3 Az állami ellenőrzés tartalma 34
1.4 Az ellenőrzés a II. világháború utáni években 35
1.5 A felsőszintű ellenőrzés változásai 36
1.5.1 Első szakasz: (1952-től 1955-ig) 37
1.5.2 Második szakasz: (1955-től 1956-ig) 37
1.5.3 Harmadik szakasz: (1957-től 1989-ig) 38
1.6 Az ellenőrzési rendszer fejlődésének tényezői 42
2. AZ ÁLLAMHATALMI, A NÉPKÉPVISELETI ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI SZERVEK ELLENŐRZŐ TEVÉKENYSÉGE 44
2.1 Az Országgyűlés ellenőrző tevékenysége 44
2.2 Az országgyűlési biztosok ellenőrző tevékenysége 46
2.3 A köztársasági elnök ellenőrzési feladatai 46
2.4 A helyi önkormányzatok ellenőrző tevékenysége 46
2.5 Az Alkotmánybíróság ellenőrzési feladatai 47
2.6 A bíróságok ellenőrzési feladatai 49
2.7 A cégbíróság ellenőrzési feladatai 49
2.8 Az ügyészségek ellenőrzési feladatai 51
2.9 Az Állami Számvevőszék ellenőrzési feladatai 51
2.9.1 Az Állami Számvevőszék jogállása, hatásköre és feladatai 52
2.9.2 Az Állami Számvevőszék szervezete 53
2.9.3 Az Állami Számvevőszék elnökének és főtitkárának feladatai 54
2.9.4 A számvevőszéki ellenőrzés szabályai 55
2.9.5 Az ÁSZ ellenőrzésének sajátosságai, végrehajtása, kapcsolódó feladatok és a megállapítások realizálása 56
Felkészülést segítő ellenőrző kérdések 58
3. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK ELLENŐRZÉSI FELADATAI 59
3.1 A kormány ellenőrzési feladatai 59
3.2 Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés 59
3.2.1 A pénzügyi irányítás és kontroll rendszere 60
3.2.2 Az Államháztartás Belső Pénzügyi Ellenőrzése központi harmonizációja és koordinációja 61
3.2.3 Az Államháztartás Belső Pénzügyi Ellenőrzése rendszeren belül működő (függetlenített) belső ellenőrzés 61
3.2.3.1 A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 62
3.2.3.2 A költségvetési szervek belső ellenőrzése 63
3.2.3.3 A Magyar Államkincstár tevékenysége, feladatai 68
3.3 A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése 71
3.4 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ellenőrzési feladatai 72
3.5 Az adóellenőrzés 74
3.5.1 Az adóhatóságok 75
3.5.2 Az adóhatóságok ellenőrzéssel kapcsolatos hatásköre 76
3.5.3 Az adóhatóságok általános ellenőrzési szabályai 78
3.5.4 Az adóhatósági ellenőrzés folyamata, az ellenőrzés fontosabb szempontjai . .80
3.5.5 Az adóhatósági ellenőrzés fajtái 84
3.5.6 A hatósági eljárás és a jogkövetkezmények 87
3.5.7 Jogok és kötelezettségek az ellenőrzési eljárásban 92
3.6. A Gazdasági Versenyhivatal ellenőrző tevékenysége 94
3.6.1 A Gazdasági Versenyhivatal szervezete 94
3.6.2 A Versenyhivatal feladatai, ellenőrző tevékenysége 95
3.7 A fogyasztóvédelmi ellenőrzés 98
3.8 A munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés 100
3.8.1 Az OMMF szervezete 101
3.8.2 Munkavédelmi feladatok 101
3.8.3 Munkaügyi feladatok 104
Felkészülést segítő ellenőrző kérdések 107
4. A PÉNZINTÉZETI ELLENŐRZÉS 108
4.1 A Magyar Nemzeti Bank 108
4.1.1 A Magyar Nemzeti Bank szervezete és jogállása 108
4.1.2 A Magyar Nemzeti Bank tevékenysége 109
4.1.3 Az MNB ellenőrzési feladatai 109
4.2 A hitelintézetek ellenőrzései 110
5. A TULAJDONOSI ELLENŐRZÉS 111
5.1 A gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrzése 111
5.1.1 A felelős társaságirányítás szerepe a tulajdonosi ellenőrzésben 114
5.1.2 A tulajdonosok szerepe a tulajdonosi ellenőrzésben 116
5.1.3 Az igazgatóság (és bizottságainak) szerepe a tulajdonosi ellenőrzésben 117
5.1.4 A felügyelő bizottság szerepe a tulajdonosi ellenőrzésben 119
5.1.5 Az audit bizottság szerepe a tulajdonosi ellenőrzésben 120
5.1.6 A könyvvizsgáló szerepe a tulajdonosi ellenőrzésben 122
5.2 Az állami vagyon kezelése 123
5.2.1 A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 124
5.2.2 Az Ellenőrző Bizottság 126
5.2.3 A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. feladatai 128
6. A VÁLLALKOZÁSOK BELSŐ ELLENŐRZÉSE 129
6.1 A belső kontrollrendszer 130
6.1.1 Kontrollkörnyezet 132
6.1.2 Kockázatértékelés 133
6.1.3 Kontrolltevékenységek 135
6.1.4 Információ és kommunikáció 139
6.1.5 Monitoring 140
6.1.6 A belső kontrollrendszer értékelése, felülvizsgálata 140
6.2 A függetlenített belső ellenőrzés 143
6.3 A modern belső ellenőrzési szervezettel szembeni elvárások 146
7. A KÖNYVVIZSGÁLÓI ELLENŐRZÉS 148
7.1 A könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség 148
7.2 A könyvvizsgálókkal szembeni követelmények 150
7.3 Könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálói záradék 152
7.4 Könyvvizsgálók jogai és kötelezettségei 153
7.5 A könyvvizsgálat minőségének biztosítása 154
8. EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSÉNEK JELLEMZŐI; HAZAI INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁJA 158
8.1 Az európai uniós pénzügyi támogatások igénybevételének, felhasználásának az irányítása és ellenőrzése 162
8.2 Az intézményi háttér (az uniós források felhasználásának, kifizetésének és ellenőrzésének kulcsintézményei) 162
8.3 A támogatások kifizetését megelőző költségigazolási tevékenység (hitelesítés és igazolás) 170
8.4 Ellenőrzési feladatok az európai uniós követelmények szerint 173
8.4.1 Első szintű ellenőrzés 173
8.4.2 Második szintű ellenőrzések és rendszerellenőrzés 179
8.4.3 Harmadik szintű ellenőrzés - Zárónyilatkozat 182
Felkészülést segítő ellenőrző kérdések 183
C. RÉSZ AZ ELLENŐRZÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 185
1. AZ ELLENŐRZÉS MÓDSZERTANI ESZKÖZEI 185
1.1 A követelmények megismerése, felhasználása az ellenőrzésben 186
1.2 A tényhelyzet megismerése rendszerorientált megközelítéssel 188
1.3 A tényhelyzet megismerése közvetlen részletes vizsgálattal 192
1.3.1 Direkt módszerű vizsgálatok 193
1.3.2 Indirekt módszerű vizsgálatok 197
2. AZ ELLENŐRZÉS MEGSZERVEZÉSE ÉS LEFOLYTATÁSA 199
2.1 Az ellenőrzési tevékenység tervezése, az ellenőrzési munkaterv 203
2.2 Az ellenőrzés végrehajtása, az ellenőrzés általános munkaszakaszai 214
2.2.1 Az ellenőrzésre való felkészülés és adminisztratív előkészítés 216
2.2.2 A vizsgálati program végrehajtása 237
2.2.3 Az ellenőri megállapítások dokumentálása (írásba foglalása) 256
2.2.4 Az ellenőrzés minőségbiztosítása 269
2.3 Az ellenőrzések nyomon követése 273
Felkészülést segítő ellenőrző kérdések 276
IRODALOMJEGYZÉK 277
MELLÉKLET 280
ÁBRÁK JEGYZÉKE 284
RÖVIDÍTÉSEK 285
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
Kuponos kedvezmény ezen könyv esetében nem vehető igénybe.