1.067.325

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az elkövetési mód előre kiterveltségének kérdései az emberölés ítélkezési és nyomozási gyakorlatában/Az alkoholizmus elleni küzdelem társadalmi és jogi eszközei

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Legfőbb Ügyészség Titkársága
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 114 oldal
Sorozatcím: Ügyészi Kiskönyvtár
Kötetszám: 26
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: Megjelent 850 példányban. Hivatali használatra. Két mű egybekötve.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az emberi élet büntetőjogi védelme a társadalmi fejlődés több korszakára visszanyúló, évezredes múlttal rendelkezik, bár a büntetőjogi védettség foka, köre és eszközei az idők folyamán számos... Tovább

Előszó

Az emberi élet büntetőjogi védelme a társadalmi fejlődés több korszakára visszanyúló, évezredes múlttal rendelkezik, bár a büntetőjogi védettség foka, köre és eszközei az idők folyamán számos változáson mentek keresztül. Az ember élete ellen elkövetett bűncselekményeket a szocialista büntetőjog a legszigorúbb megítélésű bűntettek közé sorolja. Ennek jegyében a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. tv. az emberi élet ellen elkövetett szándékos bűntettek körében a korábbi szabályozáshoz képest a súlyosabb minősítéssel járó változatok számát szaporította, a jogi védelem hatékonyságát így is igyekezvén fokozni. Az új jogszabályok alkalmazása mindig problémákkal járó, nagy körültekintést igénylő, nehéz feladat. Különösen az az emberölés eseteiben, mert a szándékosan elkövetett élet elleni bűntettek felhívják magukra a közvélemény figyelmét, e bűnügyek nyomozása, tárgyalása, elbírálása rendszerint a nyilvánosság tényleges érvényesülése mellett zajlik le, a közvélemény hallatja a hangját és nemegyszer az elkövető életét követeli. A törvényesség követelménye tehát szükségessé teszi az emberölés súlyosabban minősített eseteinek pontos, világos és határozott értelmezését, mert csak így biztosítható a helyes ítélkezés és az, hogy halálbüntetés kiszabására csak olyan esetekben kerüljön sor, amikor a törvény helyes értelmezése szerint arra ténylegesen lehetőség van. Különösen sok problémát vet fel az új jogszabályok alkalmazása, akkor, ha az új és a régi törvény értelme között tartalmi átfedések vannak. Ilyenkor ugyanis rendkívül nehéz a régi, bevett, köztudatba átment jogértelmezéstől elvonatkoztatni.
Vissza

Tartalom

Az elkövetési mód előre kiterveltségének kérdései
az emberölés ítélkezési és nyomozási gyakorlatában
I. Bevezetés 5
II. A súlyosabb minősítés az élet elleni bűntetteknél 7
a) A gyilkosság megállapítása a bírói gyakorlatban 9
III. Az ,,előre kiterveltség" elemei 12
1. A minősítés alapjai 12
a) Az elkövetési mód és elkövetési magatartás kapcsolata 13
b) A „kitervelés" fogalma és a büntetőjogi szándékosság 15
c) Az emberölés módjára vonatkozó „terv" tartalma 17
d) Az „előre" szó értelmezése 17
2. Néhány megjegyzés az ítélkezési gyakorlatról 18
a) A minősítő körülmény téves megfogalmazása 19
b) A 3259. számú eseti döntés jelentősége 22
c) A 4. számú irányelv értékelése 24
d) A gyilkosság „pszichológiai ismérv"-ének szerepe 27
IV. Az előre kiterveltség bizonyításáról általában 28
1. A nyomozás jelentősége 28
2. A bizonyítás néhány fogalma 30
V. Az előre kiterveltség bizonyítása a gyakorlatban 32
1. Az emberölési ügyekben használatos bizonyító eszközök áttekintése 32
2. Az előre kitervelt módon elkövetett emberölésnél használatos
bizonyító eszközök 34
3. Az akaratlagos cselekvés pszichológiai váza 35
4. Az elkövetési mód tárgyi meghatározói 37
a) Az erőviszonyok 37
b) Az elkövető és a sértett kapcsolata 38
c) A felhasználható eszközök köre 39
d) Az eszközök sajátosságai és ezek jelentősége a hely, idő stb. terén 40
5. Az elkövetési mód alanyi meghatározói 41
a) Az elkövető képzettsége 43
b) Az indok és a cél 43
c) Az elkövető kulturáltsága 44
6. A tárgyi és alanyi meghatározottság jelentősége a bizonyításnál 46
a) Az előre kiterveltség tárgyi bizonyítékai 46
aa) A helyszínbe illő cselekmény, mint következtetési alap 46
ab) Az eszköz és a helyszín viszonya, mint következtetési alap 49
ac) A cselekményhez létesített eszköz, mint következtetési alap 50
ad) A félrevezető helyszín 51
b) Bizonyítás tárgyi és személyi bizonyítékok együttes alkalmazásával 52
ba) A cselekményhez létesített helyszín, mint következtetési alap 52
bb) Az eszköz célzatos beszerzése, mint következtetési alap 53
bc) A sértett és a helyszín kapcsolata, mint következtetési alap 54
c) A bizonyítás egyéb lehetőségei 57
ca) Az indok és eredete, mint következtetési alap 57
cb) A szándék keletkezési időpontja, mint következtetési alap 59
VI. A terhelt vallomása 62
1. Az előre kitervelést tagadó terhelt kihallgatása 65
2. A beismerő terhelt kihallgatása 70
3. A terhelt kihallgatásáról készített jegyzőkönyvről 71
4. A terhelt vallomásból meríthető bizonyítékok 72
VII. Befejezés 75
Az alkoholizmus elleni küzdelem társadalmi és jogi eszközei
I. Az alkoholizmus 79
1. Az alkoholizmus fogalma 79
2. Az alkohol megjelenése a Földön 80
3. Az alkohol előállítása 80
4. Az alkohol hatása az emberi szervezetre 81
5. Az alkoholizmus világméretű népbetegség 88
6. Az alkoholizmus gazdasági kihatásai 91
7. Az alkoholizmus bűnözésre gyakorolt hatása
8. Az alkoholizmus értékelése az igazságszolgáltatásban 95
II. Társadalmi és jogi eszközök 104
1. Az alkoholizmus elleni küzdelemben eddig megtett út 104
2. Az alkoholizmus elleni küzdelem állami és társadalmi szervei, eszközei, lehetőségei 105
3. Jogi eszközök 108
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem