Bevezetés (Gondolkodásunk meghasonlása) | 5 |
AZ ÉLŐLÉNY SAJÁTOSSÁGA | 11 |
Ami minden élőben közös | 11 |
Anyagi összetétel | 11 |
Testalkat | 13 |
Anyagcsere folyamatok | 15 |
Felépítés és lebontás | 15 |
A biokatalizátorok | 16 |
Az első fő tétel | 17 |
A második fő tétel | 19 |
Mozgás és ingerlékenység, növekedés, fejlődés és szaporodás | 22 |
Az élet magasabbrendű fokainak a sajátosságai | 23 |
A térbeli rendezettség és annak értelme | 23 |
A belső tagozódás | 23 |
A környezetbe való beilleszkedés | 31 |
Az időbeli rendezettség és annak értelme | 32 |
Az anyagcsere | 32 |
A mozgásjelenségek | 33 |
Az új egyed kialakulása (ontogenezis) | 33 |
A fejlődés (filogenezis) | 35 |
A RACIONÁLIS TEVÉKENYSÉG MEGVALÓSULÁSA | 39 |
Anyagcserefolyamatok | 39 |
Anyag átalakulása | 40 |
Az energianyerés | 40 |
Az energia értékesítése | 42 |
Anyagvándorlások | 52 |
Mozgásfolyamatok (magatartás) | 57 |
Veleszületett reakció- és magatartási módok | 62 |
Mechanikus folyamatok | 65 |
A növéynek tropizmusai | 66 |
Veleszületett reflexek | 71 |
A taxisok | 73 |
Reflexláncok és központilag kapcsolt folyamatok | 78 |
Periodikus folyamatok | 82 |
A visszacsatolással mozgás ritmikákja | 89 |
A visszacsatolással történő önszabályozás elve | 92 |
Összetett ösztöncselekmények | 108 |
A cél elérése | 116 |
Hol történik a koordinációk? | 120 |
Elsajátított reakció- és magatartásmódok | 125 |
Az elsajátítás alapvető folyamatai | 126 |
Bevésés | 126 |
Asszociáció | 127 |
Ismétlési és elutasítási ösztön | 129 |
Ingerkiválasztás | 131 |
Új kulcsingerekre való beállás | 131 |
Az alakészlelés tana | 138 |
Az engrammok | 142 |
Reakciókiválasztás | 144 |
Egyes reakciók kiválasztása | 144 |
Elsajátított reflexláncok és központilag kapcsolt folyamatok | 147 |
Az utánzási és követési hajlam különös szerepe | 149 |
Az emlékezés | 151 |
Az engramm-izgalmak közvetlen utóhatása | 153 |
Az engrammok csenes "aktiválódása" | 154 |
Serkentés - észlelésekkel és képzetekkel | 156 |
A hangulat és a beállítottság befolyása | 158 |
A térbeli rendezettség észlelése | 160 |
Az időbeli rendezettség észlelése | 165 |
A MEGGONDOLT MAGATARTÁS | 167 |
MAGATARTÁS ÉS TUDAT | 171 |
Mit értünk tudaton | 147 |
Tudatos és tudattalan folyamatok | 171 |
A pszichofizikai parelelizmus | 174 |
Tudattatalan gondolkodás | 177 |
Érzelem és ösztön | 184 |
Figyelem és akarat | 187 |
A tudat szűkössége | 187 |
A figyelem irányítása | 191 |
Ösztön és akarat | 197 |
Az akarati élmény | 197 |
A különleges akarati erők feltevése | 200 |
Az ösztönök elrendeződése | 206 |
A RACIONÁLIS TESTALAK LÉTREJÖTTE | 209 |
Az alakképződés folyamata | 209 |
A differenciálódás folyamata | 211 |
Potenciák a növényvilágban | 212 |
A szervkezdemények potenciái | 212 |
A kész szervek potenciái | 214 |
Potenciká az állatvilágban | 216 |
Az eredmény | 220 |
A differenciálódás | 220 |
A csíraanyag | 221 |
A differenciálódás okai | 222 |
Környezeti feltételek | 222 |
Az indeterminált labilitása | 225 |
A fejlődési grádiens | 227 |
A meglevő hatása a leendőre | 229 |
A racionális felépítés megvalósulása | 231 |
Az előírt utak | 231 |
Alternatív variabilitás | 231 |
A determináció stabilitása | 235 |
A külső alkalmazkodás | 237 |
A belső alkalmazkodás | 238 |
Hasznos reakciónormák | 239 |
A verseny | 240 |
Az áramló egyensúly | 243 |
Egész - különböző eredetű részekből | 245 |
A RACIONÁLIS FEJLŐDÉS (TÖRZSFEJLŐDÉS) MEGVALÓSULÁSA | |
A fejlődés folyamata | 249 |
Az öröklöttség átalakulása | 249 |
A fejlődés lefolyása | 251 |
Lamarck elmélete | 252 |
A modifikációk (módosulások) örökölhetőségének a kérdése | 253 |
Az általános alkalmazkodó képesség hiánya | 257 |
Darwin elmélete | 258 |
A feltételezések | 259 |
Túltermelés | 259 |
Örökletes változékonyság | 259 |
Kiválasztás | 264 |
A mutáció és a kiválasztás eredményei | 266 |
Tenyésztési és termesztési tapasztalatok | 266 |
Tapasztalatok a természetben | 271 |
A faj és a fajta elhatárolása | 274 |
Elválasztott területek | 275 |
Egymással határos területek | 276 |
Egymásba nyúló területek | 277 |
Az eredmény | 278 |
Az ivaros szaporodás értelme | 279 |
A törzsek továbbfejlődése | 280 |
A "makroevolúció" elmélete | 281 |
Az alkalmazkodás útját nem ismerjük | 287 |
A törzsfejlődés fázisai | 289 |
Végső kételyek | 292 |
Az élet keletkezése | 294 |
Visszapillantás | 297 |
A TERMÉSZETTÖRVÉNY ÉS AZ EMBER | 299 |
A természettudományos eredmények érvénye | 300 |
Az előítéletmentes vizsgálódás | 300 |
Mit jelent: felismerni? | 301 |
A megismerés határai | 310 |
A természettudományos eljárás sajátossága | 317 |
Természettudományos és tudományelőttes gondolkodás | 318 |
Természettudományos és szellemtudományi gondolkodás | 323 |
A természettudományi ismeretek értékelése | 325 |
Mi az igazság? | 325 |
Az atomfizika problémái | 328 |
Az egyoldalúság szemrehányása | 338 |
Egyoldalúság a tudományban | 339 |
Egyoldalú ábrázolás | 339 |
Az értelem uralma | 342 |
Egyoldalú célkítűzés? | 344 |
A természettudományosan gondolkodó ember egyoldalúsága | 348 |
Az akarati szabadság problémája | 354 |
A játéktár kutatása | 354 |
Szabadság a természeti törvényszerűségben | 361 |
Szabadság és objektaív történésben | 361 |
Szabadság a szubjektív átélésben | 362 |
Az erkölcsi szabadság | 365 |
Az erkölcsi normák | 373 |
Az erkölcsi magatartás eredete | 376 |
Kibékülés a természeti törvényszerűséggel | 377 |
Nem marionett-figurák | 377 |
Törvényszerűség és felelősség | 378 |
Törvényszerűség és emberi méltóság | 379 |
Az anyag dicsérete | 381 |
Az erkölcsi cselekvés értelme és célja | 382 |