Az élet művészete
(Lebenskunde)
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Mi mindenre nem vállalkozik az ember a ti korotokban, hogy ereje és bátorsága kitünjék. A fürdésnél fejest ugrik, a tornánál óriás forgást csinál és más egyebeket és mindegyiktek örül, ha új...
Tovább
Előszó
Mi mindenre nem vállalkozik az ember a ti korotokban, hogy ereje és bátorsága kitünjék. A fürdésnél fejest ugrik, a tornánál óriás forgást csinál és más egyebeket és mindegyiktek örül, ha új alkalmat talál, hogy hősi erejét megmutassa.
Ti azonban azt is tudjátok, hogy minden testi erőnél fontosabb az akaraterő, sőt, hogy kitartó akaraterő nélkül még testi erőnk kifejlesztésénél sem vihetjük sokra, nem is szólva a belső ember kialakításáról.
A következő megbeszélésekben fel akarom hívni figyelmeteket arra, hogy a tornatéren és uszócsarnokon kívül mennyi alkalmunk kinálkozik minden órában és minden helyen az akaraterő gyakorlására.
Vissza
Fülszöveg
Kiadványaink második számául Foerster Frigyes Vilmos «Lebenskunde»-jének magyar fordítását adjuk.
Azért választottuk Foerster művei közül Az élet művészetét elsőnek, mert szikszói Reformatoriumunkban, a fogházban és több praeventiv-jellegű intézményben is, a belőle merített ethikai leckék oly nagy érdeklődést váltanak ki hallgatóinkban és oly feltűnő jótékony hatással vannak növendékeinkre, hogy e munka valósággal kézi könyve lett a szociális munkában fáradozóknak.
Jobb anyagot, hasznosabb segédforrást ennél nem adhatunk senki kezébe. Megjegyezzük azonban, hogy Foerster ezen műve abból az időből való, midőn a keresztény világnézet még nem hódította őt meg teljesen. Ennek tulajdonítandó, hogy a példák nagyrészben nélkülözik a természetfölötti vonatkozásokat. Egy alkalommal erről beszélgetvén, önmaga oda nyilatkozott, hogy az ezen időből származó könyveiben hangoztatott elveket nem egy helyt. . . "meg kell előbb keresztelni".
"Buzgón kell imádkoznunk, hogy Krisztus ezt a vizet...
Tovább
Fülszöveg
Kiadványaink második számául Foerster Frigyes Vilmos «Lebenskunde»-jének magyar fordítását adjuk.
Azért választottuk Foerster művei közül Az élet művészetét elsőnek, mert szikszói Reformatoriumunkban, a fogházban és több praeventiv-jellegű intézményben is, a belőle merített ethikai leckék oly nagy érdeklődést váltanak ki hallgatóinkban és oly feltűnő jótékony hatással vannak növendékeinkre, hogy e munka valósággal kézi könyve lett a szociális munkában fáradozóknak.
Jobb anyagot, hasznosabb segédforrást ennél nem adhatunk senki kezébe. Megjegyezzük azonban, hogy Foerster ezen műve abból az időből való, midőn a keresztény világnézet még nem hódította őt meg teljesen. Ennek tulajdonítandó, hogy a példák nagyrészben nélkülözik a természetfölötti vonatkozásokat. Egy alkalommal erről beszélgetvén, önmaga oda nyilatkozott, hogy az ezen időből származó könyveiben hangoztatott elveket nem egy helyt. . . "meg kell előbb keresztelni".
"Buzgón kell imádkoznunk, hogy Krisztus ezt a vizet is borrá változtassa", mondá máskor. Foerster ezen útmutatására felhívjuk olvasóink figyelmét, mert ha aszerint járunk el, akkor az "Élet művészeté"-ben foglalt példák a természetfölöttiséget nem fogják nélkülözni s akkor ez a mű valóban pedagógiai remekmű lesz.
Szikszón, 1912. Gyümölcsoltó Boldogasszony napján.
A Szociális Missziótársulat Irodalmi Bizottsága.
Vissza Tartalom
A fordítók előszava | |
A szerző előszava olvasóihoz | |
Önnevelés | |
Útmutató | 1 |
A mestermű | 2 |
A süketnémák | 4 |
Önuralom | |
Mire kell nekünk az önuralom | 9 |
Harc a saját nyelvünkkel | 13 |
A szellem befolyása a testre | 17 |
"Csak azért sem" | 18 |
Rossz kedv | 20 |
Viruló virág - viruló leány | 23 |
A régi hegedű | 24 |
Férj és feleség | 25 |
Rosszat jóval fizetni | 29 |
A pofon | 29 |
A döglött béka | 31 |
A győztes | 37 |
A jóság hatalma | 39 |
Az ember győzelme a természeti erőkön | 39 |
Hogy lesz az ember rabszolga? | 44 |
A leghatalmasabb erő | 48 |
Hogy lehet önmagunkon uralkodni | 51 |
Uralom a nevethetnék fölött | 51 |
Uralom éhség és szomjuság felett | 52 |
Az álmosság felett való uralom | 53 |
A harag felett való uralkodás | 54 |
A mosdóiszony felett való uralom | 55 |
Egy ingyenlövés | 55 |
Harc a gyomor ellen | |
Az elűzött király | 57 |
Egy tál lencse | 59 |
Hogy kezdődik a lopás? | 63 |
Szokásaink | |
A szokások előnyei és veszélyei | 66 |
Minden napvilágra jön | 70 |
Rend és rendetlenség | 74 |
Megbizhatóság | 78 |
Bátorság és igazlelkűség | 84 |
Tisztaság | 86 |
Irigység | 89 |
Önismeret | |
Az önismeret értéke | 92 |
A görög templom | 94 |
Önvizsgálat | 96 |
Fölfedezések | |
Mire jó a szinfalak mögé tekinteni? | 97 |
Ének az ingről | 99 |
A föld alatt | 100 |
A tanító | 102 |
Az ember arca | 104 |
A cselédleány | 105 |
Szegény Mari | 111 |
A foltozott nadrág | 112 |
A csekélység hatalma | |
Górcső és távcső | 113 |
Apróságok | 115 |
A haldokló tengerészek | 117 |
A temetőben | 119 |
Az emberi társadalom | |
Semmi közöm hozzá | 121 |
A mi reggelink | 124 |
Kinek köszönhetjük lelki életünket | 126 |
A haza | 128 |
A felelősség | |
"Avagy őrzője vagyok-e testvéremnek?" | 129 |
A fiatalabb testvérek nevelése | 132 |
A kis csavar | 135 |
Hogyan befolyásoljuk egymást? | 138 |
A bűnbak | 140 |
Önállóság | |
Másoktól való függésünk | 141 |
Tömegemberek | 144 |
A nevetéstől való félelem | 146 |
Előkelő ismerőseim | 149 |
Önállóság | 150 |
Utcagyerekek | 152 |
A gazdag pajtás | 157 |
Az erősebb | 159 |
Mulatságrontók | 162 |
Mentés | |
A beteg, kit az orvosok feladtak | 163 |
Az iszákos megmentése | 165 |
"elme, az elvesztett megkeresem" | 166 |
A fölismerés | 168 |
A szemétláda | 169 |
A rovarláb | 170 |
A festő | 171 |
Zenetanulás | 172 |
Mit tanulhatunk az istállóban | 173 |
A tizenkét fivér | 174 |
Csipkerózsa | 176 |
A megbánás könnyei | 178 |
Zene | 181 |
Kellemetlen emberek | 187 |
Szülők és gyermekek | |
Modor és viselkedés | 190 |
Anya és leánya | 193 |
Az anya | 193 |
Ha az atya botlást követ el | 196 |
Tisztelet | 198 |
"Letünik a szerencse csillaga" | 202 |
Önkéntes engedelmesség | 203 |
A halál mint barát | 207 |
Mivé tesznek cselekedeteink | |
A boomerang | 208 |
Mohóság | 210 |
A legkisebb darab | 211 |
Lincoln elnök | 212 |
A kisértés | 213 |
Az ellopott gummi | 216 |
Növény-pusztítás | 218 |
A magányosan evő | 219 |
Munkáink | |
Mit lehet portörlés közben tanulni | 221 |
Lelkes kezek | 226 |
Miért dolgozunk | 227 |
Mit lehet tanulni írás közben | 230 |
A trónra lépés | 233 |
Az erős és a gyenge | |
Hogyan ismerjük meg a finomságot | 235 |
Az erősek veszedelme | 237 |
Ki a gyönge? | 240 |
Hogy segítsünk a gyengéken? | 247 |
Harc a tanítóval | 250 |
Emberszeretet | |
Indulatos és izgatott emberekkel való bánásmód | 252 |
Tapintó csápok | 254 |
Anyai gyöngédség | 257 |
Az irgalmas növér | 260 |
Közbenjárók | 262 |
Lehet-e a leányoktól tanulni? | 264 |
A jövő ábrándjai | 265 |
Az énekórában | |
A vén zongora | 268 |
A második hang | 269 |
A halk ének | 271 |
A hang története | 272 |
A hang eltalálása | 272 |
Harc a szerencsétlenséggel | |
Angyalszárnyak | 273 |
Boldogok, akik sírnak | 275 |
A riadó | 277 |
Alázatosság | |
Mily veszélyek fenyegetik a gazdagot | 278 |
A hegymászás veszélyei | 280 |