Az élet megindulása a felszabadulás után Győr-Sopron megyében

Előszó

1970 tavaszán ünnepeljük az ország felszabadulásának 25. évfordulóját. Egy negyedszázad nem hosszú idő egy nép életében, történelmében, de ez a 25 esztendő mégis nagyobb fejlődést, jelentősebb átalakulást hozott, mint nemzeti múltunk bármelyik százada, vagy fejlődési szakasza. A Horthy-korszak ugyancsak negyedszázados kegyetlen elnyomatása után ugyanis, a szovjet fegyverek lehetővé tették azt, hogy a hárommillió koldus országában, a szolganyomorúság helyén, szabad magyar dolgozók, munkások, parasztok és haladó szellemű értelmiségiek, tervszerűen építhessék szocialista hazájukat. A győzelmes szovjet hadsereg, a fasizmus szétzúzásával nemcsak az ország területét szabadította fel, hanem a nemzeti függetlenség, a szabadság biztosítása mellett, lehetőséget nyújtott arra, hogy a dolgozó nép lerázza magáról a nagytőke és nagybirtok uralmának keserves jármát, s megteremtse az új gazdasági és politikai rend kialakításának szükségszerű előfeltételeit. 1945. április 4-ét mutatta a naptár, amikor a 2. és 3. Ukrán Hadseregcsoportok hős katonái, az utolsó magyar faluból is kiverték a német fasisztákat és cinkosaikat. Győr-Sopron megye területe, a jól ismert bécsi hadművelet során szabadult fel, sőt Győr utcáin már március 28-án dél tájban megjelentek az első szovjet páncélosok. - A megye városai és falvai igen nagy árat fizettek azért, hogy a Horthy-rezsim fasisztabarát kormányai, majd a nyilasok, mindjobban belesodorták az országot az esztelen, totális hadviselésbe. Az utolsó hónapok és hetek légitámadásai, közvetlen harci cselekményei kapcsán közel 10 000 katona és polgári személy halt meg, de több ezerre tehető ama deportáltak száma is, akik a fajgyűlölet őrületének estek áldozatul. A megye területén levő, nagyobb iparüzemek és hidak romokban hevertek, a lakóházak ezrei összedőltek, vagy lakhatatlanná váltak, a falvak pedig állatállományukból, terménykészleteikből kifosztva néztek a bizonytalan holnap elé. Ebben a szinte tanácstalan helyzetben Győrött és szerte a megyében, a munkásosztály élcsapata, az egész nemzet vezető pártjává erősödött, Magyar Kommunista Párt mozgósította - a megalakult népi forradalmi szervek segítségével - a tömegeket, a demokratikus kibontakozás alapjainak megteremtése, megszilárdítása érdekében, hogy az üszkös romok helyén meginduló élet legsürgetőbb problémái mielőbb megoldást nyerjenek. Ennek a forradalmi taktikának egyik legkiemelkedőbb példája volt a földreform gyors végrehajtása, melynek kapcsán pl. Győr-Moson megyében, már a kezdeti periódusban (június hó végéig) közel 14 000-en kaptak földet, elsősorban volt gazdasági cselédek, napszámosok és szegényparasztok. Vissza