Előszó
Részlet a könyvből: Mielőtt belefognék a meslélésbe, mondd meg nekem, ó olvasóm, tudod-e mi az: négyezer forint? Ha nem tudod, akkor bele se fogja az olvasásba, mert enélkül egényem görögül van...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből: Mielőtt belefognék a meslélésbe, mondd meg nekem, ó olvasóm, tudod-e mi az: négyezer forint? Ha nem tudod, akkor bele se fogja az olvasásba, mert enélkül egényem görögül van írva. Mivel azonban nekem még sem közömbös, olvasod-e, nem-e ezeket a sorokat, hát mindenesetre elmagyarázom neked, mi az: négyezer forint. Tudniillik négyezer forint az első évben, négyezerötszáz a másodikban, ötezer a harmadikban.
Ha tapasztalt vagy a színház dolgaiban, ebből a fokozatból már tudod, hogy gázsiról van szó, mely hároméves szerződésben van kikötve. Ez így is van, de ez még semmi. Tudnod kellene, hogy négyezer forint éppen nyolcszor annyi, mint ötszáz s amikor az ötszázból egyszerre négyezer lesz, hát az ember elveszti érzékét a számok iránt, elszédül, levegő után kapkod s ha kérdik, mennyi pénz az, cska azt mondhatja: sok.
Hát a dolog úgy áll, hogy Bürger Ignác-nak csak ötszáz forint volt a tanítói fizetése Szegzárdon. Öt gyerek mellett éppen száz jut egyre-egyre, mert a szülők azok olyan csodateremtések, hogy őket nem kell számba venni; az anya nem eszik, az apa nem iszik s ha a gyermekeknek cipő vagy könyv kell, mindig elő tudják teremteni. És Bürger Ignác tanító úr amellett mindig uri alak volt; Elefántcsontból volt az ébenfabotja feje, teknőbékahéjból a tubákos szelencéje és hétköznap is cilindert viselt, télen-nyáron egyaránt. A felesége pedig egy impozáns terjedelmű szép asszonyság, aki tizenöt év óta halálos szívbajban szenvedett, ami szintén nem szegény embernek való nyavalya, hanem úri betegség. És szíve mindig egy irgalmatlanul befűzött selyem derék alatt senyvedt, minek következtében szája örökösen nyitva volt s amikor beszélt, a szót mintha fujtató erőltette volna ki belőle.
Vissza