Előszó | 15 |
ÉLŐ ÉS ÉLETTELEN (Kiszely György) | 18 |
Az élet alapkérdései | 18 |
Mi az élet? | 18 |
Homeosztázis. Vezérlés és szabályozás az élő rendszerekben | 20 |
Az élettelen és az élő viszonya a környezethez | 21 |
A protoplazma | 22 |
A protoplazma kémiai szerkezete | 23 |
A protoplazma kolloidjai | 25 |
A szerkezet és a működés összekapcsolódása | 26 |
Az élettelen és az élő határa mint biológiai probléma | 27 |
Az élettelen és az élő határa mint az anyag szerveződésének problémája | 28 |
Az anyag evolúciója mint a természet általános jelensége | 30 |
Az élet keletkezése | 30 |
Próbálkozások az élet keletkezésének a magyarázatára | 32 |
Az élet keletkezésének tudományos elmélete | 32 |
Keletkezik-e élet napjainkban? | 40 |
Az élettelen és az élő természet egysége | 42 |
AZ ÉLET FIZIKAI ALAPJAI (Tarján Imre, Györgyi Sándor, Rontó Györgyi) | 44 |
Anyagszerkezet; a szerkezet és a funkció molekuláris alapjai | 44 |
Az anyag alapformái | 45 |
Az anyag felépítésének részecske- (korpuszkuláris) jellege | 45 |
Fizikai terek vagy mezők | 46 |
A kvantummechanika főbb vonásai | 47 |
Atomok és molekulák közötti kölcsönhatások | 49 |
Kémiai kötések | 50 |
Hőmozgás | 52 |
Van de Waals-kötések, hidrogénkötés (hidrogénhíd) | 52 |
Strukturális stabilitás és változékonyság; molekuláris hibák | 54 |
Egy példa az előzőkre: a víz tulajdonságai és szerkezete | 56 |
Egy másik példa az előzők szemléltetésére: néhány szó a fehérjékről | 58 |
A folyadékkristály mint makromolekuláris modell | 61 |
Szerkezetvizsgálati módszerek | 65 |
Emissziós és abszorpciós spektrometria | 66 |
Szórásjelenségek | 67 |
Diffrakció | 68 |
Mágneses rezonanciaspektrometria | 70 |
Mikrokalorimetria | 71 |
Energia és élet | 71 |
Az energia fajtái | 71 |
Az általános energiatétel | 72 |
Belső energia | 73 |
A szabadenergia | 76 |
A fény | 77 |
A teljes elektromágneses színkép | 77 |
A fény kölcsönhatása atomi rendszerekkel: fénykibocsátás és fényelnyelés | 79 |
Az életfolyamatok dinamikája | 83 |
Oldatok és oldás | 83 |
Kapillaritás | 85 |
Felületi feszültség, kapilláris nyomás | 85 |
Kapilláraktív anyagok | 87 |
A transzportfolyamatokról általában | 88 |
Folyadékok és gázok áramlása | 89 |
A Hagen - Poiseuille-törvény | 89 |
Lamináris és turbulens áramlás | 91 |
Pulzáló áramlás | 91 |
Diffúzió | 92 |
Ozmózis | 94 |
Membrántranszport | 95 |
Passzív membrántranszport | 96 |
Aktív membrántranszport | 97 |
Élet és elektromosság | 98 |
Információ és élet | 101 |
A hírközlés általános vonásai | 102 |
A hírközlő rendszerek felépítése, működése | 102 |
Információmennyiség | 104 |
Az információáram | 106 |
Az irányítás általános vonásai | 106 |
Szabályozás, szabályozórendszerek | 107 |
A termosztát mint szabályozókör | 108 |
Az MS2-fág fejlődésének szabályozása | 109 |
A modellezés áttekintés | 110 |
AZ ÉLET MOLEKULÁRIS ALAPJAI (Elődi Pál) | 113 |
Lehet-e az életet molekulákra bontani? | 113 |
Az élővilág molekulái | 115 |
Milyenek általában a biomolekulák? | 118 |
Szénhidrátok | 118 |
Lipidek | 119 |
Információs makromolekulák | 122 |
Nukleinsavak | 123 |
Fehérjék | 131 |
Hogyan alakult ki az élővilág rendkívüli változatossága? | 136 |
A fehérjék felépítésében előforduló nagyobb elemi egységek | 145 |
Multifunkcionális fehérjék | 150 |
Kofaktorok | 153 |
Szabályozás a sejtben | 159 |
Szabályozás az anyagcsere szintjén | 165 |
Hormonok szabályozóhatása | 168 |
A SEJT EVOLÚCIÓJA (ifj. Törő Imre) | 183 |
A molekuláris (biokémiai) evolúció | 183 |
A bioenergetikai folyamatok evolúciója | 183 |
Genetikai evolúció | 194 |
Eukarióták és prokarióták | 195 |
Az urkarióta és a progenota | 198 |
A sorozatos endoszimbiózis teóriája (SET) | 201 |
A gének eredete és genommá szerveződése | 204 |
Genetikai kommunikáció és sejtevolúció | 212 |
A vírusokról általában | 213 |
A prokarióta sejtek vírusai | 216 |
Episzómák és plazmidok | 219 |
Az eukarióta sejtek vírusai: retrovirális és celluláris onkogének | 225 |
A vírusok evolúciós szerepe | 232 |
A szupramolekuláris (morfológiai) evolúció főbb állomásai | 234 |
Prokarióták (Monérák) | 236 |
Mikoplazmák (PPLO) | 236 |
Eubaktériumok (valódi baktériumok); a baktériumsejt szerkezete | 237 |
Cianobaktériumok (kékmoszatok, kékeszöld algák) | 247 |
Eukaróta egysejtűek (protiszták) | 249 |
Barnamoszatok | 249 |
Amőbák | 249 |
Ostoros egysejtűek | 251 |
Az eukarióta sejt evolúciója | 254 |
AZ EUKARIÓTA SEJT (ifj. Törő Imre) | 258 |
A klasszikus citológia és a modern sejtbiológia | 258 |
A sejtek alapszerkezetének közös vonásai | 260 |
Fénymikroszkópos és elektronmikroszkópos dimenziók | 260 |
Az eukarióta sejt finomszerkezete általában | 263 |
A növényi sejt | 270 |
A citoplazma váz- és "izomrendszere" (sejtváz, citoszkeleton) | 272 |
Miofibrillumok | 273 |
A vastag miofilamentum | 275 |
A vékony miofilamentum | 276 |
Az izom-összehúzódás (izomkontrakció) kémiai mechanizmusa | 279 |
A mikrotrabekuláris hálózat | 284 |
Mikrofilamentumok | 286 |
Intermedier filamentumok | 287 |
A harántcsíkolt izomsejtek vázelemei; a Z-korongok (Z-csíkok) | 288 |
A simaizomsejtek vázelemei | 289 |
Neurofilamentumok | 290 |
Mikrotubulusok | 290 |
A mirotubulusok képződése és lebomlása | 292 |
Mozgólépcsők a citoplazmában | 294 |
A mikrotubulusokat organizáló központ (MITOK) | 296 |
Membránbiológia | 297 |
Bevezetés | 297 |
A membránok alapváza; a lipid-kettősréteg | 299 |
A membránfehérjékről általában | 305 |
Membránenzimek | 307 |
A membránok összeolvadása és szétválása (membránfúziós jelenségek) | 310 |
A membránfúzió jelentősége | 310 |
A membránfúzió mechanizmusa | 312 |
A sejtek kültakarója: a plazmamembrán | 314 |
A vörösvérsejtmembrán felépítése | 314 |
A membránfúzió mechanizmusa | 320 |
Membráncsatornák és ionpumpák: beépített transzportrendszerek | 325 |
Mikrobolyhok rendszere, glikokoalix, sejtkapcsoló struktúrák | 328 |
Hormonreceptorok | 339 |
Az idegsejtmembrán és a mielin; a szinaptikus ingerületátvitel | 344 |
Az izomműködés idegi szabályozása: a szarkotubulári rendszer | 351 |
A sejtek "zsigerei" és "keringési" szervei: az endomembrán-rendszer | 357 |
Az endomembránok osztályozása | 362 |
Az endomembránrendszer tagjainak helyrajzi viszonyai | 364 |
Az endoplazmatikus retikulum (ER) és a mikroszomális membránok (MM) | 365 |
Detoxikálóállomások a sejtben: a monooxigenáz-rendszer | 369 |
A riboszómák és a DER-membrán | 371 |
A Golgi-készülék (GK) és membránjai | 378 |
A lizoszómák és a vakuoláris apparátus | 382 |
Heterofágia: fagocitózis és pinocitózis | 390 |
A primer lizoszómák képződése és a GERL | 397 |
Autofágia: autofagoszómák és autolizoszómák (autofág vakuólák: AV) | 400 |
Multivezikuláris testek (MVT) | 404 |
Növényi sejtek lizoszómái | 405 |
Peroxiszómák, glioxiszómák, hidrogenoszómák és glikoszómák | 407 |
A mikrotestek (microbody) evolúciós eredete és szerepe | 414 |
A tüskés (klatrin bevonatú) vezikulák (TV-k) morfológiája | 416 |
Az endomembránrendszer működése | 418 |
Membránbiogenezis, szekréció, exocitózis | 421 |
Membránreceptorok endocitózisa és keringése, a receptoszómák | 423 |
Energiafejlesztő (energiaátalakító) membránok | 429 |
A fotofoszforilációs (kloroplasztisz-) membrán | 434 |
Az oxidatív foszforilációs (mitokondriális) membrán | 438 |
Sejtmozgások | 444 |
Vándorló sejtek nyomában: az állábas (amőboid) mozgás | 444 |
Centriólumok, bazális testek és undulipódiumok | 448 |
A csilló anatómiája | 448 |
A csillómozgás mechanizmusa | 451 |
A csillóműködés szabályozása | 452 |
Bazális testek és csillóképződés (ciliogenezis) | 454 |
Centriólumreplikáció és a mitotikus apparátus | 457 |
Saját genetikai apparátusú sejtorganellumok | 462 |
A mitokondriumok | 463 |
Egysejtűek (protozoa) mitokondriumai | 465 |
Szövetes állatok (eumetazoa) mitokondriumai | 468 |
A mitokondriumok biogenezise és lebomlása | 470 |
A plasztidok (plasztiszok, színtestek) | 474 |
A plasztidok felosztása és morfológiája | 474 |
A plasztidok biogenezise és differenciálódása | 476 |
A sejtmag | 477 |
Bevezetés | 477 |
A sejtmag fénymikroszkópos morfológiája | 481 |
A sejtmag finomszerkezete | 486 |
A nukleáris mátrix (magváz) | 487 |
A kromatin elektronmikroszkópos morfológiája | 488 |
A nukleáris RNS | 496 |
A maghártya és a neukleocitoplazmatikus kommunikáció csatornái | 504 |
A sejtmag működése | 507 |
Hormon-kromatin kölcsönhatások. A szteroid receptorok | 508 |
A sejtek szaporodása és differenciálódása | 512 |
A sejtciklus | 512 |
A sejtdifferenciálódás alapjelenségei | 516 |
A biokémiai differenciálódás | 519 |
Finomszerkezeti változások a sejtdifferenciálódás során | 520 |
A sejtosztódás szabályozása | 524 |
A SZAPORODÁS ALAPJAI (Kiszely György) | 527 |
Az egyedi élet. A faj és a földi élet folytonossága | 527 |
A szaporodás és az evolúció | 527 |
Miért nem kezd minden nemzedék mindent elölről? | 528 |
A szaporodás és az egyedfejlődés | 528 |
A szaporodás fogalma, lényege, formái és molekuláris biológiai összefüggései | 529 |
Ivartalan szaporodás | 532 |
Osztódás és többes osztódás (sokszoros osztódás) | 533 |
Ivartalan szaporodás és telepképzés | 538 |
Ivaros szaporodás és szexualitás | 541 |
Egysejtűek ivaros szaporodása | 544 |
A nem meghatározottsága az állatvilágban | 546 |
A soksejtű állatok ivaros szaporodása | 548 |
Ivari jellegek | 550 |
Az ivarmirigyek fejlődése és szerkezete | 551 |
Az emlősök petefészek és a nőivari hormonok | 554 |
Az emlősök heréje és a hímivari hormonok | 557 |
Az ivarsejtek szerkezete és fejlődése | 558 |
Az ovium | 558 |
A spermium és a sperma | 562 |
Oogenezis, spermiogenezis | 564 |
A megtemékenyítés | 568 |
A gamonok | 569 |
Nemzedékváltakozás és a többsejtű növények szaporodása | 573 |
Az egysejtűek nemzedékváltakozása | 573 |
Magfázis-váltakozás | 573 |
A többsejtű állatok nemzedékváltakozása | 574 |
Növények spórás szaporodása és nemzedékváltakozása | 576 |
A szárazföldi növények nemzedékváltakozása | 579 |
A szűznemzés (parthenogenezis) és a merogámia | 586 |
Többsejtű növények vegetatív szaporodása és mesterséges vegetatív szaporítása | 588 |
A szomatikus embriogenezis és a regeneráció kapcsolata | 588 |
Ivadékvédelem, ivadékgondozás, anyai ráhatás | 589 |
Az anya és a magzat szervezeti kapcsolata | 589 |
Ivadékgondozás a testen kívül | 595 |
Az anyai ráhatás | 597 |
A biotechnika és biotechnológia a szaporodásban | 599 |
A mesterséges inszemináció | 600 |
A mesterséges hibridizáció és a szaporodás | 601 |
Sejt- és szövettenyésztés, klónozás a szaporításban | 602 |
Művi megtermékenyítés lombikban (in vitro) | 604 |
Embrióátültetés és a lombikbébik | 605 |
A sejtmagátültetés | 606 |
AZ ÖRÖKLŐDÉS ALAPJAI (Vida Gábor) | 609 |
Bevezetés | 609 |
A genetika tárgya és jelentősége | 609 |
Az örökítő anyag felfedezésének története | 610 |
A felfedezés elképzelt és reális útja | 610 |
A hibridálóktól a mendeli faktorokig | 611 |
A mendeli faktorok (gének) sejttani lokalizálása | 612 |
Az örökítő anyag kémiai természete | 613 |
A mai genetika | 615 |
A molekuláris genetika alapjai | 617 |
A DNS szerkezete és ami ebből következik | 617 |
A nukleotidsorrend és a bázispárosodás | 617 |
DNS-hibridálás | 619 |
A DNS-renaturációkinetika genetikai mondanivalója | 620 |
A replikáció | 622 |
A transzkripció és a transzláció | 625 |
A mutáció | 628 |
A gén és a rekombináció | 632 |
Mutációval detektált gének | 632 |
A koplementációs teszt | 632 |
Az általános rekombináció | 633 |
A mutánsok rekombinácis feltérképezése | 636 |
Gén-polipeptid kolinearitás | 637 |
Még egyszer a génről | 639 |
A génműködés szabályozása | 640 |
A lac-operon | 642 |
Az eukarióták fénszabályozása | 645 |
Fágok és baktériumok genetikája | 648 |
A vírusok genomja | 648 |
RNS-vírusok és - viroidok | 649 |
DNS-vírusok | 650 |
Fágkeresztezések | 652 |
Bakteriális konjugáció | 656 |
Transzformáció és transzdukció | 660 |
Transzformáció | 660 |
Általános transzdukció | 662 |
Specializált transzdukció | 662 |
Áthelyeződő genetikai elemek | 664 |
IS-elemek | 664 |
Mozgó transzpozonok | 665 |
Áthelyező plazmidok | 666 |
Áthelyező vírusok | 666 |
Eukarióta szervezetek genetikája | 667 |
Az eukarióta genom szerveződése | 667 |
Az eukarióta DNS | 667 |
A kromatin szerveződése | 671 |
A sejtosztódások genetikai következményei | 672 |
Fonalas sejtosztódás vagy mitózis | 672 |
Közvetlen sejtosztódás vagy meiózis | 673 |
A citogenetika alapjai | 676 |
A kromoszómaszerelvény jellemzése | 677 |
Speciális kromoszómák | 678 |
Ivarkromoszómák és az ivarmeghatározás genetikája | 680 |
A kromoszóma szerkezeti megváltozásai | 682 |
A kromoszómaszám változásai | 686 |
A genomszám (ploidia) változásai | 688 |
Mendelező gének | 692 |
Egygénes mendelezés | 692 |
Két - és többgénes mendelezés | 693 |
Több mint két allél (többszörös allélia) | 695 |
Gének interakciói | 697 |
Kapcsolt gének és a rekombinációs genetikai térkép | 699 |
Ivarhoz kapcsolt öröklődés (sex linkage) | 699 |
A gén és a centromeron kapcsoltsága | 700 |
Kétpontos keresztezés | 701 |
Hárompontos keresztezés és a crossover-interferencia | 703 |
A mennyiségi tulajdonságok genetikája | 706 |
Poligénes öröklődés | 708 |
A genotípusok reakciónormája | 710 |
A fenotípusos variancia komponensei | 711 |
A heritabilitás | 714 |
Extranukleáris öröklődés | 715 |
A plasztiszgének mutációja | 716 |
Mitokondriális gének mutációja | 717 |
Az organelláris genom | 718 |
Az eukarióta génexpresszió kontrollja | 721 |
Rövid távú génexpresszió-szabályozás | 721 |
A differenciált sejtek kialakulása hosszú távú szabályozással | 723 |
Néhány szó a genetikai manipulációkról | 728 |
AZ ÉLŐ SZERVEZET VÉDEKEZÉSE (IMMUNITÁS) (Kesztyűs Loránd, Gergely János) | 733 |
A természetes ellenállás | 733 |
Természetes ellenanyagok | 740 |
A komplement | 742 |
Az interferon | 745 |
A lizozim | 747 |
Fajlagos (szerzett) immunitás | 748 |
Történeti áttekintés | 748 |
Az önfelismerés alakulása az evolúció során | 751 |
Adaptív immunitás | 753 |
Immunogének (antigének) | 754 |
Az antigének osztályozása | 755 |
Az immunválasz | 761 |
Az immunrendszer | 763 |
A B- és T-nyiroksejtek | 765 |
Az immunválasz folyamata | 768 |
A nyirokszövet működése | 771 |
Az ellenanyagok | 772 |
Az immunoglobulinok | 773 |
Az ellenanyagok képződésének elméletei | 777 |
Immunotolerancia vagy immunológiai tűrés | 779 |
Immunológiai hiánybetegségek (immunodeficienciák) | 783 |
A fajlagos immunválasz kórokozó következményei | 784 |
Autoimmunbetegségek | 786 |
AZ ÖREGEDÉS ALAPJAI (Nagy Mária) | 791 |
Bevezetés | 791 |
Élettartam | 792 |
A populációk élettartama, öregedése, kihalása | 796 |
Öregedés | 800 |
A gerontológia rövid története és az öregedés főbb elméletei | 803 |
Az időskor viselkedéstana | 807 |
A szervrendszerek öregedése | 815 |
A neuroendokrin rendszer öregedése | 815 |
A szervezet immunrendszerének öregedése | 816 |
Anyagforgalmi szervrendszerek öregedése | 817 |
A táplálkozási szervrendszer öregedése | 817 |
A keringési szervrendszer öregedése | 820 |
A légzési szervrendszer öregedése | 822 |
A húgyivari készülék öregedése | 822 |
A kültakaró öregedése | 822 |
Öregedés a szervek szintjén | 822 |
Öregedés a szövetek szintjén | 823 |
Öregedés a sejtek szintjén | 825 |
Öregedés a molekulák szintjén | 837 |
Az öregedés jelenségének történelmi kialakulása | 839 |
Az élettartam megnyújtására és az öregedés lassítására irányuló próbálkozások | 841 |
A növények élettartama és öregedése | 842 |
Halál | 852 |
AZ ÉLET KÖRNYEZETI ALAPJAI (Fábián Gyula) | 846 |
Az ökológiai rendszer | 846 |
Az ökoszisztéma fogalma, formái és típusai | 848 |
Az ökoszisztéma összetevő részei általában | 850 |
Az ökoszisztéma taxonómiai összetevői | 851 |
A fajok sokfélesége az ökoszisztémában | 852 |
Az ökológiai nis (niche) fogalma | 855 |
Ökoszisztéma és anyagáramlás | 858 |
Biogeokémiai ciklusok | 858 |
Mennyiségek - sebességek | 859 |
Tápanyagok | 859 |
A víz körforgalma | 860 |
A szén körforgalma | 861 |
A kén körforgalma | 862 |
A nitrogén körforgalma | 863 |
A biogeokémiai ciklusok két alapvető típusa | 864 |
Tápanyagkörforgás és energiaáramlás a populációk szintjén | 866 |
Az energiaáramlás az ökoszisztémában | 867 |
A biomassza és az energiaáramlás kapcsolata | 869 |
Az ökoszisztéma állandósága | 872 |
Az ökoszisztéma rendezettsége az idő sodrában | 873 |
Az ökoszisztéma tetőzése | 877 |
A rend és a működés szabályozása az ökoszisztémában | 878 |
Névmutató | 885 |
Tárgymutató | 889 |