Az elemzés - ellenőrzés módszertana

Tartalom

I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA 1
1. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANÁRÓL 2
1.1. Az elemzés alapjai 2
1.1.1. A gazdasági elemzés szükségessége 2
1.2. Az elemzés fogalma, alapvető módszere 2
1.3. Az elemzés tudományos alapja 3
1.4. A gazdasági jelenségek tartalmi megismerésének módszere (analízis-szintézis) 3
1.4.1. Az analízis-szintézis 3
1.4.2. Az analízis-szintézis egységéről 4
1.5. A vállalati tevékenység elemzésének tárgya, célja 5
1.6. Gondolkodásunk építőelemeiről, folyamatairól 6
1.7. Az elemzés fajtái 10
2. AZ ELEMZÉSBEN FELHASZNÁLT MÓDSZEREK 13
2.1. Összehasonlítások a gazdasági elemzésben 13
2.1.1. Az összehasonlíthatóság problémái 13
2.1.2. A torzító tényezők kiszűrésének módja, lehetősége 13
2.1.3. A leggyakoribb összehasonlításokról 16
2.2. A tényezőkre bontás mint a gazdasági elemzés sajátos módszere 19
2.3. Az elemzésben felhasználható többi módszerről 26
2.3.1. Matematikai-statisztikai módszerek 27
2.3.1.1. Statisztikai módszerek 27
2.3.1.2. Matematikai módszerek 29
2.3.1.3. Gazdasági számítások 29
2.3.2. Mérési szintek, mérési skálák 32
2.3.3. Néhány sajátos elemzési módszerről 33
2.3.3.1. ABC (Pareto) elemzés 33
2.3.3.2. Portfolió elemzés 35
2.3.3.3. A termék életgörbék felhasználása 39
2.3.3.4. Benchmarking 42
2.3.3.5. Értékelemzés 42
2.3.3.6. A forgatókönyv (SZCENARIO) technika 44
2.3.3.7. Ellenőrző listák 54
2.3.4. Elemzés egyéni vagy csoport (team) munkában 61
2.3.5. A számítástechnika alkalmazási lehetőségei az elemzésben 61
2.4. Az elemzések rendszertana 62
3. AZ ELEMZŐ MUNKA FŐ SZAKASZAI, TERVEZÉSE, LOGIKAI MODELLJE 63
3.1. Az elemzés tárgyának, céljának meghatározása 63
3.2. Az információforrások kijelölése, számbavétele 63
3.3. A lehetséges közvetlen okok (tényezők) számbavétele 64
3.4. Törvényszerűségek, összefüggések közgazdasági vizsgálata 64
3.5. Az elemzéshez szükséges módszerek megválasztása, illesztése 65
3.6. Információgyűjtés és feldolgozás 65
3.7. Az adatok feldolgozása 66
3.8. Döntés a szintézisről vagy újabb célkitűzés 67
4. AZ ELEMZÉS VÉGREHAJTÁSA 76
4.1. Az elemzéshez szükséges adatok (információk kijelölése) 76
4.2. Az adatok egyszerűsítése 76
4.3. Az adatok csoportosítása 76
4.4. Az információk feldolgozása 76
4.4.1. Az adatok típusai 77
4.4.2.1. A feldolgozás szükségessége 78
4.4.2.2. A megállapítható adatokra épülő eljárás 78
4.4.2.3. Rangsorolható adatok feldolgozása 84
4.4.2.4. A mérhető adatok feldolgozása 84
4.5. A mutatószámokról 85
4.5.1. A mutatószámok előnyei 85
4.5.2. A mutatószámok csoportosítása 85
4.6. Az elemző munka összefoglalása, az eredmények megfogalmazása 87
4.7. Néhány gyakorlati tanács 87
5. PROBLÉMAMEGOLDÁS ÉS ELEMZÉS 89
5.1. A problémamegoldási szituáció, folyamat sajátosságai 89
5.2. A problémák strukturájáról 89
5.3. A problémák struktúrája és megoldási módszerek 90
5.3.1. A rosszul strukturált problémák megoldási módjai, fázisai 91
5.3.1.1. A problémamegoldás absztrakcióval 91
5.3.1.2. A rosszul strukturált problémák megoldási fázisai 92
II. AZ ELLENŐRZÉS ALAPJA, MÓDSZERTANA
1. AZ ELLENŐRZÉS LEGFONTOSABB ALAPFOGALMAI, ELVEI, FAJTÁI
1.1. Az ellenőrzés fogalma, jellemzői, követelményei 97
1.2. Az ellenőrzési alapfogalmak 97
1.2.1. Az ellenőrzés célja 97
1.2.2. az ellenőrzés tárgya 97
1.2.3. Az ellenőrzési rendszer 97
1.2.4. Az ellenőrzés módszere 97
1.3. Az ellenőrzés általános jellemzői 98
1.3.1. Az ellenőrzés alapelvei 98
1.3.2. Az ellenőrzés működési elvei 98
1.4. Az ellenőrzések csoportosítása 101
2. AZ ELLENŐRZÉS MÓDSZERTANA 102
2.1. Az ellenőrzés eszközei és azok alkalmazása 102
2.1.1. A követelmények megismerésének forrásai 102
2.1.1.1. Központi célkitűzések 103
2.1.1.2. Központi célkitűzések 103
2.1.1.3. Vállalkozáson belüli szabályzatok 103
2.1.1.4. Megismerés és mérhetőség 104
2.1.1.4.1. A regisztráló mérések 104
2.1.1.4.2. A rendszerezés műveleteivel kapcsolatos mérések 104
2.1.1.4.3. Az összehasonlítás műveleteivel kapcsolatos mérési mód 105
2.2. A tevékenység megismerésének információ forrásai, általános eszközei 105
2.2.1. Tájékozódás 105
2.2.2. Számvitel 105
2.2.3. Statisztika 106
2.2.4. Számítástechnika 107
2.3. Az ellenőrzés technikai eszközei és módszerei 109
2.3.1. A tevékenység megismerésének konkrét, közvetlen eszközei 110
2.3.1.1. Rovancsolás 110
2.3.1.2. Szemle 111
2.3.1.3. Mintavétel 114
2.3.1.4. Kísérlet 117
2.3.1.5. Személyes megkérdezés 118
2.3.1.6. A tevékenység megismerésének közvetett eszköze az okmányok hitelessége 119
2.4. Az ellenőrzés logikai eszközei 123
2.4.1. Elemzés 123
2.4.2. Összehasonlítás 124
2.4.3. Következtetés 125
2.4.4. Szembenállítás 126
2.4.5. Az ellenőrzés eszközeinek kombinatív alkalmazása 126
3. AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGSZERVEZÉSE, LEFOLYTATÁSA 128
3.1. Munkaterv 128
3.2. Az ellenőrzési munka szakaszai 128
3.2.1. A vizsgálat előkészítése, ellenőrzési program 130
3.2.2. Felkészülés a vizsgálatra 137
3.2.3. A helyszíni vizsgálat lefolytatása 138
3.2.3.1. A vizsgálat előzetes bejelentése 138
3.2.3.2. Az ellenőrök bemutatkozó látogatása, a vizsgálat technikai feltételeinek biztosítása 138
3.2.3.3. A vizsgált vállalkozás működési rendjének tanulmányozása, az üzem megtekintése 139
3.2.3.4. Ütemterv készítése, az ellenőrök közötti munkamegosztás és együttműködés 140
3.2.3.5. A vizsgálat közben tanúsítandó magatartás 141
3.2.3.6. A vizsgálati programban foglaltak végrehajtása 142
3.2.3.7. Az okmányok ellenőrzése 142
3.2.3.8. Az adatok körének kiválasztása 143
3.2.3.9. Az összehasonlítás előfeltétele 145
3.2.3.10. Vizsgálat közbeni tájékoztatás 145
3.2.3.11. A megállapítások bizonyítása 146
3.2.4. A megállapítások írásba foglalása 154
3.2.4.1. A vizsgálati jelentés szerepe, fontossága 155
3.2.4.2. A vizsgálati jelentés készítése 155
3.2.4.3. A vizsgálati jelentés tartalma 156
3.2.4.4. A vizsgálati jelentés szerkezete 157
3.2.4.5. A felelősség megállapítása vizsgálati jelentésben 160
3.2.4.6. Az ellenőrök javaslata 161
3.2.4.7. A vizsgálati jelentés ismertetése, az ellenőrzött szerv dolgozóinak észrevételei 162
3.2.5. Az ellenőrzés anyagának realizálása, hasznosítása 163
3.2.5.1. A realizálás irányai 163
3.2.5.2. A realizálás módjai 164
3.2.5.3. Utóvizsgálat 165
3.2.5.4. Szélesebb körű hasznosítás 166
3.2.5.5. A realizálási szakasz speciális vonásai 166
4. AZ APEH ELLENŐRZÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI 167
4.1. Általános tudnivalók, fogalmak 167
4.2. Dokumentációs ellenőrzés 173
4.3. Az adóigazgatási eljárás 176
5. AZ ELLENŐRZÉSSEL KAPCSOLATOS JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK 179
5.1. Az ellenőrökkel szembeni követelmények 179
5.1.1. Személyiség tulajdonságok 179
5.1.2. Magatartásbeli normák 179
5.1.3. Képességek 179
5.2. Ellenőrzés végző jogai és kötelességei 180
5.3. Az ellenőrzöttek jogai és kötelességei 182
Esettanulmány a vizsgálati program és jelentés összeállításához 183
Irodalomjegyzék 191
Függelék 192

Témakörök