| I. kötet | |
| A magyar kiadás előszava | |
| A szerzők előszava a magyar kiadáshoz | |
| Előszó a második kiadáshoz | |
| Előszó az első kiadáshoz | |
| Az elemek eredete. Izotópok és atomtömegek | 1 |
| Bevezetés | 1 |
| A világegyetem eredete | 2 |
| Az elemek gyakorisága a világegyetemben | 3 |
| A csillagok fejlődése és osztályozása | 6 |
| Az elemek szintézise | 11 |
| A hidrogénégés | 11 |
| A hélium és a szén égése | 13 |
| Az alfa-folyamat | 14 |
| Az e-folyamat (egyensúlyi folyamat) | 16 |
| Az s- és r-folyamatok (lassú és gyors neutronabszorpció) | 16 |
| A p-folyamat (protonbefogadás) | 18 |
| Az x-folyamat | 18 |
| Az atomtömegek | 20 |
| Az atomtömegértékek bizonytalansága | 22 |
| A radioaktív elemek problémája | 24 |
| Hivatkozások | 25 |
| A kémiai periodicitás és a periódusos rendszer | 27 |
| Bevezetés | 27 |
| Az atomok elektronszerkezete | 29 |
| A tulajdonságok periódikus változása | 31 |
| Az atomi paraméterek és fizikai tulajdonságok változása | 31 |
| A kémiai tulajdonságok változásai | 35 |
| Új elemek és vegyületek előrejelzése | 37 |
| Hivatkozások | 40 |
| A hidrogén | 43 |
| Bevezetés | 43 |
| A hidrogén atomi paraméterei és fizikai sajátságai | 45 |
| A hidrogén izotópjai | 46 |
| Orto- és parahidrogén | 47 |
| A hidrogén ionos formái | 49 |
| A hidrogén laboratóriumi és ipari előállítása és felhasználása | 51 |
| Hidrogén | 51 |
| Deutérium | 53 |
| Trícium | 55 |
| Kémiai tulajdonságok és változásaik | 58 |
| A hidrogén koordinációs kémiája | 59 |
| A savak és bázisok protolitikus elmélete | 64 |
| A hidrogénkötés | 71 |
| A hidrogénkötés hatása a tulajdonságokra | 72 |
| A hidrogénkötés hatása a szerkezetre | 79 |
| A hidrogénkötések erőssége és elméleti leírása | 83 |
| Az elemek hibridjei | 85 |
| Hivatkozások | 90 |
| Az alkálifémek: a lítium, nátrium, kálium, rubídium, cézium és francium | 93 |
| Bevezetés | 93 |
| Az elemek | 94 |
| Az alkálifémek felfedezése és előállítása | 94 |
| Az alkálifémek gyakorisága és előfordulása a földkéregben | 95 |
| Az alkálifémek ipari előállítása és felhasználása | 99 |
| Az alkálifémek sajátságai | 102 |
| A kémiai tulajdonságok és változásaik | 104 |
| Az alkálifémek oldódásuk cseppfolyós ammóniában és egyéb oldószerekben | 105 |
| Az alkálifémek vegyületei | 109 |
| Bevezetés: az ionos kötés modellje | 109 |
| Halogenidek és hibridek | 112 |
| Oxidok, peroxidok, szuperoxidok és szuboxidok | 115 |
| Hidroxidok | 119 |
| Oxosavak sói és egyéb vegyületek | 120 |
| Az alkálifémek koordinációs kémiája | 124 |
| Imidek, amidok és rokon vegyületek | 133 |
| Fémorganikus vegyületek | 137 |
| Hivatkozások | 142 |
| Az alkáliföldfémek: berillium, magnézium, kalcium, stroncium, bárium és rádium | 147 |
| Bevezetés | 147 |
| Az elemek | 149 |
| Az elemek gyakorisága és előfordulása a földkéregben | 149 |
| Az elemek előállítása és felhasználása | 151 |
| Az elemek tulajdonságai | 153 |
| A kémiai tulajdonságok és változásaik | 154 |
| Az alkáliföldfémek vegyületei | 156 |
| Bevezetés | 156 |
| Hibridek és halogenidek | 158 |
| Oxidok és hidroxidok | 164 |
| Oxosavak sói és koordinációs vegyületek | 168 |
| Fémorganikus vegyületek | 174 |
| Hivatkozások | 188 |
| A bór | 191 |
| Bevezetés | 191 |
| A bór | 193 |
| Az elemi bór előállítása és tisztítása | 193 |
| A kristályos bór szerkezete | 194 |
| Atomi paraméterek és fizikai tulajdonságok | 197 |
| Kémiai tulajdonságok | 198 |
| Boridok | 199 |
| Bevezetés | 199 |
| Előállítás és összetétel | 201 |
| A boridok szerkezete | 202 |
| A boránok (bór-hibridek) | 207 |
| Bevezetés | 207 |
| Kötés és topológia | 214 |
| A boránok előállítása és tulajdonságai | 220 |
| A kisebb bóratomszámú boránok és anionjaik kémiája | 222 |
| A közepes méretű boránok és anionjaik | 230 |
| A nido-dekaborán | 235 |
| Karboránok | 242 |
| Metallokarboránok | 251 |
| Bór-halogenidek | 259 |
| Bór-trihalogenidek | 259 |
| A bór szubhalogenidjei | 264 |
| Bór-oxigén kötésű vegyületek | 267 |
| A bór oxidjai és oxosavai | 268 |
| Borátok | 270 |
| Bór-oxigén kötésű szerves vegyületek | 273 |
| Bór-nitrogén vegyületek | 274 |
| A bór egyéb vegyületei | 279 |
| Bór-foszfor, bór-arzén és bór-antimon kötésű vegyületek | 279 |
| Bór-kén, bór-szelén és bór-tellúr kötésű vegyületek | 281 |
| Hivatkozások | 283 |
| Az alumínium, gallium, indium és tallium | 289 |
| Bevezetés | 289 |
| Az elemek | 291 |
| Az elemek gyakorisága és előfordulása a földkéregben | 291 |
| A fémek előállítása és felhasználása | 293 |
| Atomi paraméterek és fizikai tulajdonságok | 297 |
| A kémiai tulajdonságok és változásaik | 300 |
| Vegyületek | 304 |
| Hibridek és hibrdokomplexek | 304 |
| Halogenidek és halogenokomplexek | 310 |
| Oxidok és hidroxidok | 323 |
| Terner és még összetettebb oxidfázisok | 329 |
| Egyéb szervetlen vegyületek | 336 |
| Fémorganikus vegyületek | 343 |
| Hivatkozások | 354 |
| A szén | 359 |
| Bevezetés | 359 |
| A szén | 361 |
| A szén gyakorisága és előfordulása a földkéregben | 361 |
| Allotrop módosulatok | 368 |
| Atomi paraméterek és fizikai tulajdonságok | 370 |
| Grafit interkelációs vegyületek | 390 |
| A karbidok | 395 |
| Hibridek, halogenidek és oxohalogenidek | 401 |
| Oxidok és karbonátok | 406 |
| A kalkogenidek és rokon vegyületeik | 418 |
| Cianidok és más szén-nitrogén vegyületek | 424 |
| Fémorganikus vegyületek | 433 |
| Hivatkozások | 433 |
| A szilícium | 441 |
| Bevezetés | 441 |
| A szilícium | 443 |
| A szilícium gyakorisága és előfordulása | 443 |
| A szilícium előállítása és ipari felhasználása | 443 |
| Atomi paraméterek és fizikai tulajdonságok | 444 |
| Kémiai tulajdonságok | 448 |
| Vegyületek | 451 |
| A szilicidek | 451 |
| Szilícium-hibridek (szilánok) | 452 |
| A szilícium-halogenidek és a megfelelő komplexek | 456 |
| A szilícium-dioxid és a kovasavak | 459 |
| Szilikátásványok | 466 |
| A szilícium egyéb szervetlen vegyületei | 482 |
| A szilícium organikus vegyületei és a szilikonok | 485 |
| Hivatkozások | 491 |
| A germánium, ón és ólom | 495 |
| Bevezetés | 495 |
| Az elemek | 496 |
| Az elemek gyakorisága és előfordulása a földkéregben | 496 |
| Az elemek előállítása és felhasználása | 497 |
| Az elemek tulajdonságai | 501 |
| Kémiai reakciókészség és változásaik | 504 |
| Vegyületek | 506 |
| Hibridek és hibrid-halogenidek | 506 |
| Halogenidek és halogenokomplexek | 507 |
| Oxidok és hidroxidok | 516 |
| Oxosavakkal képződő vegyületek | 522 |
| Egyéb szervetlen vegyületek | 525 |
| Fém-fém kötést tartalmazó vegyületek és klaszterek | 528 |
| Fémorganikus vegyületek | 533 |
| Hivatkozások | 545 |
| Második kötet | |
| A nitrogén | 551 |
| Általános jellemzés | 551 |
| Az elemi nitrogén | 554 |
| A nitrogén gyakorisága és előfordulása | 554 |
| A nitrogén előállítása és felhasználása | 556 |
| Atomi és fizikai jellemzők | 558 |
| Kémiai tulajdonságok | 559 |
| A nitrogén vegyületei | 564 |
| Nitridek, azidok és nitridokomplexek | 564 |
| Az ammónia és az ammóniasók | 569 |
| A nitrogén egyéb hibridjei | 577 |
| A nitrogénvegyületek termodinamikai leírása | 587 |
| A nitrogén halogénvegyületei és származékaik | 593 |
| A nitrogén oxidjai | 600 |
| A nitrogén oxosavai és származékaik | 622 |
| Hivatkozások | 640 |
| A foszfor | 647 |
| Bevezetés | 647 |
| A foszfor, mint elem | 650 |
| A foszfor gyakorisága és előfordulása | 650 |
| Az elemi foszfor előállítása és felhasználása | 654 |
| A foszfor allotrop módosulatai | 655 |
| Atomi paraméterek és fizikai tulajdonságok | 659 |
| A foszfor kémiai tulajdonságai és sztereokémiája | 659 |
| A foszfor vegyületei | 666 |
| A foszfidok | 666 |
| A foszfin és származékai | 670 |
| A foszfor halogénvegyületei | 674 |
| A foszfor oxo- és tiohalogenidjei | 682 |
| A foszfor oxidjai, szulfidjai, szelenidjei és származékaik | 685 |
| A foszfor oxosavai és az oxosavak sói | 694 |
| Foszfor-nitrogén kötést tartalmazó vegyületek | 722 |
| Foszfoorganikus vegyületek | 736 |
| Hivatkozások | 741 |
| Az arzén, antimon és bizmut | 749 |
| Bevezetés | 749 |
| Az elemek | 750 |
| Az elemek gyakorisága, előfordulása és kinyerése | 750 |
| Atomi paraméterek és fizikai tulajdonságok | 753 |
| A kémiai tulajdonságok és változásaik | 756 |
| Az arzén, antimon és bizmut vegyületei | 759 |
| Intermetallikus vegyületek és ötvözetek | 759 |
| Az arzén, antimon és bizmut hibridjei | 763 |
| Halogenidek és halogenokomplexek | 765 |
| Oxidok és oxovegyületek | 781 |
| Szulfidok és származékaik | 789 |
| Fém-fém kötésű és klasztervegyületek | 794 |
| Egyéb szervetlen vegyületek | 804 |
| Fémorganikus vegyületek | 805 |
| Hivatkozások | 814 |
| Az oxigén | 819 |
| Az elem | 819 |
| Bevezetés | 819 |
| Előfordulás | 821 |
| Előállítás | 822 |
| Atomi és fizikai tulajdonságok | 823 |
| Az oxigén allotrop módosulatai | 827 |
| A dioxigén kémiai tulajdonságai | 834 |
| Az oxigén vegyületei | 838 |
| Koordinációs kémia: a dioxigén mint ligandum | 838 |
| A víz | 844 |
| A hidrogén-peroxid | 859 |
| Az oxigén fluoridjai | 866 |
| Az oxidok | 869 |
| Hivatkozások | 875 |
| A kén | 881 |
| Az elem | 881 |
| Bevezetés | 881 |
| A kén gyakorisága és előfordulása | 883 |
| Az elemi kén előállítása és felhasználása | 886 |
| A kén allotrop módosulatai | 891 |
| Atomi paraméterek és fizikai tulajdonságok | 900 |
| A kémiai tulajdonságok | 901 |
| A kén vegyületei | 917 |
| A fémes elemek szulfidjai | 917 |
| A kén hibridjei (szulfánok) | 924 |
| A kén halogenidjei | 927 |
| A kén oxo-halogenidjei | 940 |
| A kén oxidjai | 942 |
| A kén oxosavai | 955 |
| Kén-nitrogén vegyületek | 976 |
| Hivatkozások | 1006 |
| A szelén, a tellúr és a polónium | 1017 |
| Az elemek | 1017 |
| Bevezetés: történet, gyakoriság, előfordulás | 1017 |
| Az elemek előállítása és felhasználása | 1018 |
| Az allotrop módosulatok | 1022 |
| Az elemek tulajdonságai | 1025 |
| Kémiai tulajdonságok és változásaik | 1025 |
| Poliatomos -kationok | 1032 |
| Poliatomos -anionok | 1035 |
| A szelén, tellúr és polónium vegyületei | 1038 |
| Szelenidek, telluridok és polonidok | 1038 |
| Hibridek | 1039 |
| Halogenidek | 1041 |
| Oxohalogenidek és pszeudohalogenidek | 1052 |
| Oxidok | 1054 |
| Hidroxidok és az oxosavak | 1057 |
| Egyéb szervetlen vegyületek | 1060 |
| Elemorganikus vegyületek | 1063 |
| Hivatkozások | 1066 |
| A halogének: fluor, klór, bróm, jód és asztácium | 1073 |
| Az elemek | 1073 |
| Bevezetés | 1073 |
| Az elemek gyakorisága és előfordulása | 1081 |
| Az elemek előállítása és felhasználása | 1083 |
| Atomi paraméterek és fizikai tulajdonságok | 1088 |
| A kémiai tulajdonságok és változásaik | 1092 |
| A fluor, klór, bróm és jód vegyületei | 1098 |
| Hidrogén-halogenidek, HX | 1098 |
| Az elemek halogenidjei | 1113 |
| Interhalogén vegyületek | 1121 |
| Polihalogenid-anionok | 1138 |
| Polihalónium-kationok | 1142 |
| Halogénkationok | 1146 |
| A klór, bróm és jód oxidjai | 1149 |
| A halogének oxosavai és sóik | 1162 |
| A halogén-oxid-fluoridok és rokon vegyületeik | 1193 |
| Az oxosavak halogénszármazékai | 1206 |
| Az asztácium kémiája | 1209 |
| Hivatkozások | 1211 |
| A nemesgázok: hélium, neon, argon, kripton, xenon és radon | 1217 |
| Bevezetés | 1217 |
| Az elemek | 1219 |
| Az elemek előfordulása, előállítása és felhasználásuk | 1219 |
| Atomi paraméterek és fizikai tulajdonságok | 1221 |
| A nemesgázok kémiája | 1222 |
| Klatránok | 1223 |
| A xenon vegyületei | 1224 |
| Más nemesgázok vegyületei | 1236 |
| HIvatkozások | 1237 |
| Harmadik kötet | |
| Koordinációs és fémorganikus vegyületek | 1241 |
| Bevezetés | 1241 |
| A ligandumok típusai | 1242 |
| A koordinációs vegyületek stabilitása | 1244 |
| A különböző koordinációs számok | 1249 |
| Izoméria | 1258 |
| A koordinatív kötés | 1262 |
| Fémorganikus vegyületek | 1265 |
| Monohaptoligandumok | 1266 |
| Dihaptoligandumok | 1274 |
| Trihaptoligandumok | 1277 |
| Tetrahaptoligandumok | 1280 |
| Pentahaptoligandumok | 1282 |
| Hexahaptoligandumok | 1286 |
| Heptahapto- és oktahaptoligandulmok | 1287 |
| Hivatkozások | 1290 |
| A szkandium, ittrium, lantán és aktínium | 1293 |
| Bevezetés | 1293 |
| Az elemek | 1294 |
| Az elemek gyakorisága és előfordulása a földkéregben | 1294 |
| Az elemek előállítása és felhasználása | 1294 |
| Az elemek sajátságai | 1296 |
| Az elemek kémiai tulajdonságai | 1298 |
| A szkandium, ittrium, lantán és aktínium vegyületei | 1299 |
| Egyszerű vegyületek | 1299 |
| Komplexek | 1301 |
| Fémorganikus vegyületek | 1304 |
| Hivatkozások | 1304 |
| A titán, cirkónium és hafnium | 1307 |
| Bevezetés | 1307 |
| Az elemek | 1308 |
| Az elemek gyakorisága és előfordulása a földkéregben | 1308 |
| A fémek előállítása és felhasználása | 1309 |
| Az elemek tulajdonságai | 1310 |
| Kémiai tuljadonságok és változásaik | 1312 |
| A titán, a cirkónium és a hafnium vegyületei | 1315 |
| Oxidok és szulfidok | 1315 |
| Vegyes (vagy) összetett oxidok | 1318 |
| Halogenidek | 1319 |
| Oxoanionokkal képezett vegyületek | 1322 |
| Komplexvegyületek | 1323 |
| Fémorganikus vegyületek | 1329 |
| Hivatkozások | 1333 |
| A vanádium, nióbium és tantál | 1335 |
| Bevezetés | 1335 |
| Az elemek | 1336 |
| Az elemek gyakorisága és előfordulása a földkéregben | 1336 |
| Az elemek előállítása és felhasználása | 1337 |
| Az elemek tulajdonságai | 1338 |
| A kémiai tulajdonságok és változásaik | 1339 |
| A vanádium, nióbium és tantál vegyületei | 1341 |
| Oxidok | 1341 |
| Polimetallátok | 1344 |
| Szulfidok, szelenidek és telluridok | 1349 |
| Halogenidek és oxohalogenidek | 1351 |
| Komplexvegyületek | 1357 |
| A vanádium biokémiája | 1363 |
| Fémorganikus vegyületek | 1364 |
| Hivatkozások | 1366 |
| A króm, molibdén és volfrám | 1369 |
| Bevezetés | 1369 |
| Az elemek | 1370 |
| Az elemek előfordulása és gyakorisága a földkéregben | 1370 |
| Az elemek előállítása és felhasználása | 1370 |
| Az elemek tulajdonságai | 1372 |
| Kémiai tulajdonságok és változásaik | 1373 |
| A króm, molibdén és volfrám vegyületei | 1375 |
| Oxidok | 1375 |
| Izopolimetallátok | 1378 |
| Heteropolimetallátok | 1384 |
| A volfrám- és a molibdénbronzok | 1387 |
| Szulfidok, szelenidek és telluridok | 1388 |
| Halogenidek és oxohalogenidek | 1390 |
| Komplexvegyületek | 1396 |
| Az elemek biológiai aktiválása és a nitrogénfixálás | 1410 |
| Fémorganikus vegyületek | 1413 |
| Hivatkozások | 1415 |
| A mangán, technécium és rénium | 1419 |
| Bevezetés | 1419 |
| Az elemek | 1420 |
| Az elemek gyakorisága és előfordulása a földkéregben | 1420 |
| Az elemek előállítása és felhasználása | 1420 |
| Az elemek tulajdonságai | 1423 |
| A kémiai tulajdonságok és változásaik | 1424 |
| A mangán, technécium és rénium vegyületei | 1428 |
| Oxidok és kalkogenidek | 1428 |
| A mangán, technécium és rénium oxoanionjai | 1432 |
| Halogenidek és oxohalogenidek | 1434 |
| Komplexvegyületek | 1439 |
| A mangán biokémiája | 1448 |
| Fémorganikus vegyületek | 1449 |
| Hivatkozások | 1457 |
| A vas, ruténium és ozmium | 1459 |
| Bevezetés | 1459 |
| Az elemek | 1460 |
| Az elemek gyakorisága és előfordulása a földkéregben | 1460 |
| Az elemek előállítása és felhasználása | 1461 |
| Az elemek tulajdonságai | 1464 |
| A kémiai tulajdonságok és változásaik | 1467 |
| A vas, ruténium és ozmium vegyületei | 1471 |
| Oxidok és egyéb kalkogenidek | 1471 |
| Vegyes fémoxidok és oxoanionok | 1474 |
| Halogenidek és oxohalogenidek | 1476 |
| Komplexvegyületek | 1479 |
| A vas biokémiája | 1497 |
| Fémorganikus vegyületek | 1505 |
| Hivatkozások | 1515 |
| A kobalt, ródium és irídium | 1519 |
| Bevezetés | 1519 |
| Az elemek | 1520 |
| Az elemek gyakorisága és előfordulása a földkéregben | 1520 |
| Az elemek előállítása és felhasználása | 1520 |
| Az elemek tulajdonságai | 1522 |
| A kémiai tulajdonságok és változásaik | 1523 |
| A kobalt, ródium és irídium vegyületei | 1525 |
| Oxidok és szulfidok | 1525 |
| Halogenidek | 1528 |
| Komplexvegyületek | 1530 |
| A kobalt biokémiája | 1553 |
| Fémorganikus vegyületek | 1555 |
| Hivatkozások | 1560 |
| A nikkel, a palládium és a platina | 1563 |
| Bevezetés | 1563 |
| Az elemek | 1563 |
| Az elemek gyakorisága és előfordulása a földkéregben | 1564 |
| Az elemek előállítása és felhasználása | 1565 |
| Az elemek tulajdonságai | 1567 |
| A kémiai tulajdonságok és változásaik | 1569 |
| A nikkel, a palládium és a platina vegyületei | 1572 |
| Oxidok és kalkogenidek | 1573 |
| Halogenidek | 1574 |
| Komplexvegyületek | 1577 |
| A nikkel biokémiája | 1593 |
| Fémorganikus vegyületek | 1594 |
| Hivatkozások | 1602 |
| A réz, ezüst és arany | 1605 |
| Bevezetés | 1605 |
| Az elemek | 1606 |
| Az elemek gyakorisága és előfordulása a földkéregben | 1606 |
| Az elemek előállítása és felhasználása | 1607 |
| Az elemek tulajdonságai | 1610 |
| A kémiai tulajdonságok és változásaik | 1611 |
| A réz, ezüst és arany vegyületei | 1616 |
| Oxidok és szulfidok | 1616 |
| Magas hőmérsékletű szupravezetők | 1618 |
| Halogenidek | 1620 |
| A fényképezés kémiai alapjai | 1624 |
| Komplexvegyületek | 1626 |
| A réz biokémiája | 1640 |
| Fémorganikus vegyületek | 1642 |
| Hivatkozások | 1644 |
| A cink, kadmium és higany | 1647 |
| Bevezetés | 1647 |
| Az elemek | 1648 |
| Az elemek gyakorisága és előfordulása a földkéregben | 1648 |
| Az elemek előállítása és felhasználása | 1649 |
| Az elemek tulajdonságai | 1652 |
| A kémiai tulajdonságok és változásaik | 1653 |
| A cink, kadmium és higany vegyületei | 1656 |
| Oxidok és kalkogenidek | 1657 |
| Halogenidek | 1660 |
| Higany (I) vegyületek | 1663 |
| A cink (II) és kadmium (II) komplexvegyületei | 1667 |
| Higany (II)-vegyületek | 1669 |
| Fémorganikus vegyületek | 1674 |
| Az elemek biológiai és környezeti jelentősége | 1678 |
| Hivatkozások | 1682 |
| A lantanoidaelemek (Z=58-71) | 1685 |
| Bevezetés | 1685 |
| Az elemek | 1688 |
| Az elemek gyakorisága és előfordulása a földkéregben | 1688 |
| Az elemek előállítása és felhasználása | 1688 |
| Az elemek sajátságai | 1691 |
| A kémiai tulajdonságok | 1696 |
| A lantanoidák vegyületei | 1699 |
| Oxidok és kalkogenidek | 1699 |
| Halogenidek | 1701 |
| Mágneses és spektroszkópiai tulajdonságok | 1704 |
| Komplexvegyületek | 1706 |
| Fémorganikus vegyületek | 1711 |
| Hivatkozások | 1713 |
| Az aktinoida- és transzaktinoidaelemek (Z=90-103 és 104-112) | 1715 |
| Bevezetés | 1715 |
| Szupernehéz elemek | 1718 |
| Az aktioidaeelemek | 1719 |
| Az elemek gyakorisága és előfordulása a földkéregben | 1719 |
| Az aktinoidák előállítása és felhasználása | 1721 |
| Az aktinoidák fizikai tulajdonságai | 1731 |
| A kémiai tulajdonságok és változásaik | 1732 |
| A aktinoidák vegyületei | 1737 |
| Oxidok és kalkogenidek | 1737 |
| Vegyes fémoxidok | 1739 |
| Halogenidek | 1739 |
| Mágneses és spektroszkópiai sajátságok | 1743 |
| Komplexvegyületek | 1744 |
| Fémorganikus vegyületek | 1751 |
| A transzaktiniodaelemek (Z=104-112) | 1753 |
| Bevezetés | 1753 |
| A 104-es elem | 1755 |
| A 105-ös elem | 1756 |
| A 106-os elem | 1757 |
| A 107,108 és 109 rendszámú elemek | 1757 |
| A 110, 111 és 112 rendszámú elemek | 1758 |
| Hivatkozások | 1760 |
| 1. Függelék: Az atompályák alakja | 1763 |
| 2. Függelék: Szimmetriaelemek, szimmetriaműveletek és pontcsoportok | 1767 |
| 3. Függelék: Az elemek gyakorisága a földkéregben | 1771 |
| 4. Függelék: Az elemek különböző oxidációs állapotainak effektív ionsugárértékei | 1773 |
| 5. Függelék: Kémiai Nobel-díjasok | 1775 |
| 6. Függelék: Fizikai Nobel-díjasok | 1783 |
| Név- és tárgymutató | 1793 |
Folytatás Microsoft-tal