Az élelmiszer-analitika elméleti alapjai I.

Tartalom

ELŐSZÓ
1. AZ ÉLELMISZER-ANALITIKA JELLEMZŐ VONÁSAI
ÉS FEJLŐDÉSI IRÁNYAI (dr. Lásztity Radomir)
1.1 Élelmiszer-analitika és élelmiszer-minőség ..........................................................17
1.2 Az élelmiszer-analitika specifikus vonásai ..........................................................19
1.3 Az élelmiszer-analitika fejlődési irányai ............. ................................19
2. A VIZSGÁLATI MÓDSZEREK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI
ALAPJAI
2.1 Érzékszervi vizsgálati módszerek (dr.Örsi Ferenc) ..........................................25
2.1.1 Fontosabb vizsgálati módszerek ......................................................................26
2.1.1.1 Különbségek kimutatására szolgáló módszerek .............................26
2.1.1.2 Tulajdonságok számszerű meghatározására szolgáló módszerek..............29
2.1.1.3 Egyéb vizsgálati módszerek ............................................................................38
2.1.1.4 Közkedveltség-vizsgálati módszerek ..............................................................41
2.1.2 Az érzékszervi vizsgálatok lebonyolítása ........................................................42
2.1.2.1 A bírálati helyiség ....................................................................42
2.1.2.2 A megfelelő bírálók kiválasztása ..................................42
2.1.2.3 A minták előkészítése ............................................44
2.1.2.4 A vizsgálatok végzésének módja ....................................................................45
2.1.2.5 A vizsgálat eredményének értékelése..............................................................45
2.2 Optikai módszerek (dr. Lásztity Radomir) ............................46
2.2.1 Refraktometria ..................................................................................................46
2.2.1.1 Elméleti alapok..................................................................................................46
2.2.1.2 Törésmutató-mérés....................................................47
2.2.1.3 Refrakciómérés..............................................47
2.2.2 Polarimetria..............................................48
2.2.2.1 A forgatóképesség kísérleti meghatározása ..................................................49
22.2.2 A polarimetria élelmiszer-analitikai alkalmazása .................... 51
2.2.3 Kolorimetria, fotometria, UV-VIS, spektrofotometria ................ 51
2.2.3.1 Az abszorpciós spektrumok néhány sajátossága .................... 56
2.2.3.2 A fényabszorpció-mérés ......................................... 60
2.2.3.3 A fényabszorpció mérésén alapuló módszerek pontossága............ 65
2.2.3.4 A fényreflexió-mérés analitikai felhasználása........................ 74
2.2.3.5 A fényabszorpciós (reflexiós) optikai módszerek élelmiszer-analitikai
alkalmazhatósága .............................................. 77
2.2.4 Lumineszcenciás analízis, fluorometria .............................. 79
2.2.4.1 A fluoreszcencia mérése ........................................ 81
2.2.4.2 A fluoreszcenciás mérés pontossága ............................... 82
2.2.4.3 A fluorometria alkalmazhatósága élelmiszer-vizsgálatokra ........... 82
2.2.5 Lángfotometria .................................................. 84
2.2.5.1 Az eljárás elvi alapjai .......................................... 84
2.2.5.2 Lángfotométerek ............................................... 85
2.2.5.3 A lángfotometria alkalmazása élelmiszer-vizsgálatokra .............. 89
2.2.6 Atomabszorpciós fotometria ...................................... 90
2.2.6.1 Az atomabszorpciós fotometria gyakorlata ........................ 90
2.2.6.2 AAS elektrotermikus atomizációval ............................... 92
2.2.6.3 Plazmaégős atomizálok ......................................... 92
2.2.6.4 Az atomabszorpciós fotometria élelmiszer-kémiai alkalmazása........ 93
2.2.7 Tömegspektrometria ............................................. 93
2.2.7.1 A tömegspektrográfla gyakorlata ................................ 95
2.2.7.2 A tömegspektrometria élelmiszer-kémiai alkalmazása ............... 97
2.2.8 Magmágneses rezonancia (NMR) spektroszkópia...................... 98
2.2.8.1 A magmágneses rezonancia (NMR) spektroszkópia elemei ........... 98
2.2.8.2 Az NMR spektroszkópia gyakorlata .............................. 100
2.2.8.3 Az NMR spektroszkópia élelmiszer-analitikai alkalmazása ........... 101
2.2.9 Színmérés ....................................................... 101
2.2.9.1 Trikromatikus színelmélet, C.I.E. színmérési rendszer................ 102
2.2.9.2 Vizuális színmérés .............................................. 105
2.2.9.3 Összehasonlító színek alkalmazása ............................... 106
2.2.9.4 Kolorimetriás, illetve spektrofotometriás színmérés ................. 107
2.2.9.5 Színmérés közvetlen tristimulusos adatokat szolgáltató készülékkel____ 107
2.2.9.6 Színmérés az élelmiszer-vizsgálatban............................... 108
2.3 Elektrokémiai módszerek (dr. Lásztity Radomir) ...................... 109
2.3.1 Ion-, illetve molekulakoncentráció meghatározása .................... 109
2.3.1.1 A pH mérése................................................... 111
2.3.1.2 Redoxpotenciál mérése .......................................... 112
2.3.1.3 Egyéb ionok, illetve molekulák meghatározása...................... 114
2.3.1.4 Potenciometriás titrálás................. ......................... 114
2.3.2 Polarográfia ..................................................... 115
2.3.2.1 Elektrokémiai reakciók a polarográfiás analízisben.................. 117
2.322 A polarográfia fontosabb módszerei .............................. 121
2.32.3 Az egyenáramú polarográfia eszközei.............................. 126
2.32A Polarográfok .................................................. 132
2.3.3 Konduktometria ................................................. 132
2.3.3.1 Alapfogalmak ................................................. 132
2.3.3.2 Elektrolitok vezetőképességének mérése............................ 134
2.3.3.3 Konduktometriás titrálás ........................................ 136
2.3.4 Az elektrokémiai módszerek élelmiszer-analitikai jelentősége ........... 136
2.4 Kromatográfia (dr. Gasztonyi Kálmán) .............................. 137
2.4.1 A kromatográfia elvi alapjai ....................................... 138
2.4.1.1 Adszorpció .................................................... 138
2.4.1.2 Megoszlási jelenség ............................................ 142
2.4.1.3 Kromatográfiás eljárások ........................................ 143
2.4.2 Adszorpciós kromatográfia ........................................ 146
2.4.2.1 Elúciós módszer................................................. 146
2.4.2.2 Adszorbensek .................................................. 150
2.4.2.3 Eluálószerek ................................................... 153
2.4.2.4 Frontális kromatográfia ......................................... 154
2.4.2.5 Kiszorításos kromatográfia....................................... 154
2.4.2.6 Oszlopkromatográfia ........................................... 155
2.4.2.7 Rétegkromatográfia ............................................ 161
2.4.3 Megoszlási kromatográfia ........................................ 167
2.4.3.1 A megoszlási kromatográfia elmélete .............................. 167
2.4.3.2 Hordozóanyagok ............................................... 168
2.4.3.3 Oldószerek..................................................... 170
2.4.3.4 Oszlopkromatográfia ........................................... 171
2.4.3.5 Papírkromatográfia ............................................. 171
2.4.4 Ioncserés kromatográfia .......................................... 179
2.4.4.1 Az ioncserés kromatográfia elmélete............................... 179
2.4.4.2 Az ioncserés kromatográfia eszközei............................... 181
2.4.4.3 Az ioncserés kromatográfia metodikája............................ 183
2.4.4.4 Automatikus ioncserés analizátorok .............................. 185
2.4.5 Gélkromatográfia ................................................ 189
2.4.5.1 A gélkromatográfia elmélete...................................... 189
2.4.5.2 A gélkromatográfia eszközei .................................... 191
2.4.5.3 A gélkromatográfia alkalmazása.................................. 196
2.4.6 Gázkromatográfia (GC) ........................................ 198
2.4.6.1 A gázkromatográfia elmélete ..................................... 199
2.4.6.2 A gázkromatográfia eszközei.....................................201
2.4.6.3 A gázkromatográfia alkalmazása..................................218
2.4.7 Nagy hatékonyságú (nagynyomású) folyadékkromatográfia (HPLC).....218
2.4.7.1 A nagynyomású folyadékkromatográf felépítése.....................219
2.4.7.2 A nagy hatékonyságú folyadékkromatográfia az élelmiszer-analitikában 229
2.5 Elektroforézis (dr. Törley Dezső) ...................................229
2.5.1 Papírelektroforézis ..............................................231
2.5.2 Zónaelektroforézis más hordozóanyagokon .........................233
2.5.3 Gélelektroforézis ................................................234
2.5.3.1 Poli(akrilamid)gél-elektroforézis ..................................235
2.5.3.2 A poli(akrilamid)gél-elektroforézis gyakorlata ...................... 237
2.5.3.3 Gradiens zónaelektroforézis .....................................238
2.5.3.4 Izotachoforézis.................................................239
2.6 Reológiai vizsgálati módszerek (dr. Lásztity Radomir) ................239
2.6.1 A reológia...................................................239
2.6.2.1 Reológiai alapfogalmak ........................................240
2.6.2.2 A reológia alapegyenletei ........................................241
2.6.2.3 Reológiai modellek ............................................244
2.6.2.4 Ideális komplex reológiai testek...................................244
2.6.3 Reológiai mérési módszerek .......................................247
2.6.3.1 Viszkoziméterek és plasztométerek................................248
2.6.3.2 Penetrométerek.................................................256
2.6.3.3 Nyújtóerők alkalmazása reológiai vizsgálatokra.....................257
2.6.4 Élelmiszerek reológiai vizsgálata....................................258
2.6.4.1 A reológiai vizsgálatok jelentősége ................................258
2.6.4.2 Az élelmiszerek reológiai sajátságai ..............................259
2.6.4.3 A reológiai sajátságok mérése .................................... 265
2.6.5 Reológiai mérések a gyakorlatban.................................. 268
2.6.5.1 Kváziszilárd anyagok reológiai sajátságainak mérése Höppler-mikroplasztométerrel .................................................268
2.6.5.2 Gélek reológiai jellemzése Höppler-reoviszkoziméterrel ..............270
2.6.5.3 Folyásgörbe felvétele Rheotest rotációs viszkoziméterrel .............271
2.7 Bioanalitikai eljárások (dr. Törley Dezső) ...........................274
2.7.1 Az enzimes analízis ......................................... 274
2.7.1.1 Az enzimreakciók kinetikája .....................................275
2.7.1.2 Fontosabb enzimes analitikai meghatározások ....................278
2.7.1.3 Enzimes analízis élelmiszer-vizsgálatra ............................284
2.7.1.4 L-tejsav meghatározása ..........................................285
2.7.2 Mikrobiológiai analitikai módszerek (dr. Erdélyi Anna) ...............287
2.7.2.1 Alapelvek......................................................287
2.7.2.2 Alkalmazás .................................................... 288
2.7.2.3 Módszerek..................................................... 289
2.7.2.4 Bi2-vitamin meghatározása lemezteszttel....................296
2.7.2.5 L-Metionin meghatározása csöves teszttel...........................300
2.8 Egyéb élelmiszer-vizsgálati módszerek (dr. Törley Dezső)................ 304
2.8.1 Gazometriás analízis..............................................304
2.8.2 Radioanalitikai módszerek .......................................305
2.8.2.1 Izotóphígításos analízis .........................................305
2.8.2.2 Aktivációs analízis .................................306
2.8.2.3 A radioanalitikai módszerek élelmiszer-analitikai jelentősége..........308
2.9 Az analitikai eljárások automatizálása (dr. Varga János, dr. Örsi Ferenc) .. 308
2.9.1 Az automatikus elemzés lépései ....................................308
2.9.2 Automatizálási feladatok ..............309
2.9.2.1 Minta-előkészítés ...............................................309
2.9.2.2 Detektálás............................309
2.9.2.3 Jelfeldolgozás ..................310
2.9.3 Az analitikai eljárások automatizálásának fő trendjei....................................310
2.9.3.1 Élelmiszerek összetételének gyors mérése fizikai jellemzők segítségével 310
2.9.3.2 Élelmiszer-ipari nyersanyagok és késztermékek összetételének közvetlen
meghatározása közeli infravörös (NIR) tartományban végzett méréssel 312
2.9.3.3 Egyéb roncsolásmentes, fizikai jellemzők meghatározásán alapuló automatikus analízis módszerek ......................................312
2.9.4 Folytonos áramlású automatikus kémiai elemzők .................... 313
2.9.5 Egy mintából több komponens egymást követő meghatározását végző folytonos áramlású elemzők........................................... 315
2.9.6 Számítástechnika az élelmiszer-analitikában.......................... 316
2.9.6.1 Jelmodellezés, görbeillesztés ..................................... 316
2.9.6.2 Jeltranszformáció ..............317
2.9.6.3 Jel - zaj viszony javítása, görbe simítása ................317
2.9.6.4 Görbeelemzés ..........................317
2.9.6.5 Jelfeldolgozás, eredményszámítás ..............317
2.9.6.6 Az eredmények matematikai-statisztikai jellemzése ..............318
2.9.6.7 Kalibráció..........318
2.9.6.8 Többkomponensű jelek feldolgozása ................318
2.9.6.9 Adatbank a jelek azonosítására ...............318
3. ÁLTALÁNOS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK.......................... 321
3.1 Minőségmérés és mintavétel (dr.Örsi Ferenc) ......................... 321
3.1.1 Minőségimutató-képzés ........................................... 321
3.1.2 Élelmiszer-minősítés kategóriaskálával .............................. 322
3.1.3 A minőség tervezése ................324
3.1.4 Mintavétel ........................325
3.1.4.1 Mintavételi előírások ........................................... 326
3.1.4.2 Mintavételi rendszerek .........................................326
3.1.4.3 A minta előkészítése a vizsgálatra ................................ 329
3.2 Analitikai eredmények matematikai-statisztikai értékelése (dr. Örsi Ferenc) 331
3.2.1 A hiba .........................................................332
3.2.2 A pontatlanság jellege ........................................ 333
3.2.3 A valószínűségi változó ........................................... 333
3.2.4 Néhány fontosabb valószínűség-eloszlás és eloszlásfüggvény............335
3.2.4.1 Normális eloszlásfüggvény .......................................335
3.2.4.2 Binomiális eloszlás .............................................336
3.2.4.3 Poisson-eloszlás ................................................337
3.2.5 Tapasztalati eloszlások jellemzőinek meghatározása .................337
3.2.6 A statisztikus biztonság és a hiba becslése ...........................340
3.2.7 Hibabecslés kevés adat esetén .....................................341
3.2.8 Hipotézis vizsgálata .............................................342
3.2.9 Átlagérték vizsgálata.............................................. 343
3.2.10 Szórások összehasonlítása ........................................344
3.2.11 Változók összefüggésének értékelése ...............................345
3.2.12 Kísérletek tervezése és értékelése ..................................348
3.3 A víztartalom, illetve a szárazanyag-tartalom meghatározása (dr. Törley
Dezső) ...........................................................350
3.3.1 Közvetlen desztillációs módszer .................................... 351
3.3.2 Szárításos vagy közvetett módszerek................................352
3.3.3 Nedvességtartalom-, illetve szárazanyagtartalom-meghatározás a refrakció,
illetve a sűrűség mérésével .........................................354
3.3.4 Kémiai módszerek................................................354
3.3.5 Nedvességtartalom-meghatározás közeli infravörös sugárzás reflexiója
alapján ........................................................357
3.3.6 Kromatográfiás módszerek ........................................357
3.3.7 Elektromos módszerek ...........................................357
3.3.7.1 A vezetőképesség mérése.........................................357
3.3.7.2 A dielektromos állandó mérése ...................................358
3.4 Ásványi anyag (hamu) vizsgálata (dr. Örsi Ferenc)......................359
3.4.1 A hamu meghatározása ...........................................360
3.4.2 Különleges hamvasztási eljárások...................................362
3.4.3 Az élelmiszerek ásványi komponenseinek meghatározása ..............363
3.4.3.1 Hamualkalitás..................................................364
3.4.3.2 Makrokomponensek meghatározása...............................365
3.4.3.3 Mikrokomponensek meghatározása ...............................367
3.4.3.4 Fémkomponensek meghatározása atomabszorpciós fotometriával .....379
3.5 A fehérjetartalom meghatározása (dr. Varga János) ...................382
3.5.1 Fehérjék kimutatása...............................................382
3.5.1.1 Xantoproteinreakció ............................................382
3.5.1.2 Millon-reakció .................................................383
3.5.1.3 Adamkiewicz-reakció............................................383
3.5.1.4 Szakagucsi-reakció .............................................384
3.5.1.5 Pauly-reakció .................................................. 384
3.5.1.6 Fehérjék kéntartalmának kimutatása ..............................384
3.5.1.7 Kicsapásos reakciók ...........................................
3.5.2 Fehérjék frakcionálása és tisztítása ................................ 385
3.5.2.1 Fehérjék sómentesítése .......................................... 386
3.5.2.2 Fehérjék frakcionálása ......................................... 386
3.5.3 Fehérjetartalom mérése Kjeldahl-módszerrel ......................... 388
3.5.3.1 A roncsolás végrehajtása......................................... 388
3.5.3.2 A roncsoláskor keletkezett (kötött) ammónia meghatározása .........391
3.5.4 Nitrogéntartalom meghatározása száraz roncsolással (égetéses eljárás) .. 394
3.5.5 Közvetlen fehérjemeghatározási módszerek ..........................394
3.5.5.1 Gravimetriás fehérjemeghatározás ................................ 394
3.5.5.2 Spektrofotometriás fehérjemeghatározás ...........................394
3.5.6 Automatizált fehérjemeghatározási módszerek........................400
3.5.6.1 A Kjeldahl-módszer automatizált változatai........................400
3.5.6.2 A nitrogén mennyiségi meghatározásán alapuló automatizált fehérjetartalom-mérés .................................................401
3.5.6.3 Automatizált spektrofotometriás fehérjemeghatározási módszerek.....402
3.5.7 Közeli infravörös (NIR) tartományban dolgozó fehérjemeghatározó elemzők .............................................................405
3.5.7.1 Az eszközök felépítése...........................................405
3.5.7.2 A fehérjetartalom mérése ........................................ 406
3.5.8 Egyéb fehérjemeghatározási módszerek .............................407
3.5.9 Aminosavak meghatározása ....................................... 407
3.5.9.1 Előkészítő műveletek ...........................................408
3.5.9.2 Papír- és vékonyréteg-kromatográfia............................... 410
3.5.9.3 Ioncserélő oszlopkromatográfia .................................. 412
3.5.9.4 Egyéb módszerek................................................ 414
3.6 Lipidek meghatározása és vizsgálata (dr. Biacs Péter) .................. 415
3.6.1 A lipidek kivonása ...............................................415
3.6.1.1 Lipidek kinyerése állati szövetekből ...............................417
3.6.1.2 Növényi anyagok lipidtartalmának kinyerése .......................419
3.6.1.3 Lipidextraktok tárolása ........................................ 419
3.6.2 Lipidek elválasztása, illetve tisztítása ...............................419
3.6.2.1 Oldószeres frakcionálás..........................................419
3.6.2.2 Oszlopkromatográfiás frakcionálás ............................... 420
3.6.2.3 Vékonyréteg-kromatográfiás elválasztás ...........................423
3.6.2.4 Egyéb kromatográfiás módszerek .................................428
3.6.3 Lipidek meghatározása............................................428
3.6.3.1 Hagyományos zsírtartalom-meghatározás ..........................428
3.6.3.2 Zsírtartalom meghatározása optikai módszerekkel...................431
3.6.3.3 Egyéb meghatározások .........................................435
3.7 Szénhidrátok vizsgálata (dr. László Elemér)...........................435
3.7.1 Szénhidrátok kimutatását szolgáló reakciók..........................436
3.7.1.1 Molisch-reakció ................................................436
3.7.1.2 Tollens-reakció ................................................ 436
3.7.1.3 Fehling-reakció................................................. 436
3.7.1.4 Rezorcinpróba .............................................. 437
3.7.1.5 Fenilhidrazinpróba...........................................437
3.7.1.6 Nyálkasavpróba.............................................439
3.7.1.7 Diazouracilpróba.............................................439
3.7.1.8 Jódreakció ................................................ 439
3.7.2 Az össz-szénhidráttartalom meghatározása ........................439
3.7.2.1 Savas hidrolízis............................................... 439
3.7.2.2 Antronkénsavas módszer ........................................ 440
3.7.2.3 Fenolkénsavas módszer......................................... 442
3.7.2.4 Szulfonált a-naftolos módszer ................................... 443
3.7.2.5 Triptofán-kénsavas módszer .................................... 444
3.7.2.6 Orcin-kénsavas módszer ........................................ 445
3.7.3 Ketózok és polimerjeik együttes meghatározása .........................446
3.7.4 Pentózok és polimerjeik együttes meghatározása...................... 446
3.7.5 Aldopentózok és polimerjeik csoportos meghatározása ................447
3.7.6 Hexózok és polimerjeik csoportos meghatározása.....................447
3.7.7 Hexuronsavak és polimerjeik csoportos meghatározása ..................448
3.7.8 Hexózaminok és polimerjeik csoportos meghatározása ................448
3.7.9.2-dezoxi-cukrok és polimerjeik meghatározása ......................449
3.7.10 Az összes redukálószénhidrát-tartalom meghatározása................450
3.7.10.1 Cu20-mérésen alapuló módszerek................................ 450
3.7.10.2 Cu2+-fölösleg meghatározásán alapuló módszerek..................458
3.7.10.3 Közvetlen meghatározás .......................................460
3.7.10.4 Kálium-hexaciano-ferrát(III)-os módszer .........................461
3.7.10.5 Közvetlen színképzéses módszer .................................464
3.7.11 Szénhidrátok szelektív meghatározása .............................464
3.7.11.1 Glükóz ......................................................464
3.7.11.2 Fruktóz ......................................................469
3.7.11.3 Galaktóz ..................................................... 470
3.7.11.4 Szorbit ésxilit................................................. 471
3.7.11.5 Maltóz......................................................472
3.7.11.6 Szacharóz ...................................................472
3.7.11.7 Laktóz .......................................................473
3.7.11.8 Raffinóz .....................................................473
3.7.11.9 Keményítő....................................................473
3.7.11.10 Kromatográfiás módszer.......................................474
3.8 Természetes, biológiailag aktív mikrokomponensek meghatározása (dr.
Lásztity Radomir) .................................................474
3.8.1 Vitaminok................................................... 474
3.8.1.1. Meghatározási módszerek....................................... 476
3.8.1.2 Vitaminok meghatározása ......................................484
3.8.2 Természetes színezőanyagok elválasztása és meghatározása ...........499
3.8.2.1 Karotinoidok .................................................. 499
3.8.2.2 KlorofiUok.......................................... 502
3.8.23 Flavonoid színezékek............................................ 506
3.8.3 Természetes íz-, illat- és aromaanyagok ............................ 509
3.8.3.1 Kivonás és koncentrálás .........................................509
3.8.3.2 Elválasztás..................................................... 512
3.8.3.3 Azonosítás..................................................... 515
3.8.4 Egyes jellegzetes vegyületcsoportok meghatározása.................... 515
3.8.4.1 Szerves savak .................................................. 515
3.8.4.2 Oxovegyületek.................................. .........517
3.8.4.3 Alkoholok, észterek ............................................ 517
3.8.4.4 Kéntartalmú vegyületek ......................................... 517
3.8.4.5 Aminők ....................................................... 518
3.8.5 Nukleinsavak és nukleotidok meghatározása ........................ 518
3.8.6 Egyéb vegyületek meghatározása ................................... 519
3.9 Mesterséges adalék anyagok és szennyező mikrokomponensek vizsgálata
(dr. Lásztity Radomir).............................................. 519
3.9.1 Konzerválószerek ................................................ 519
3.9.1.1 Kivonás és elválasztás .......................................... 519
3.9.1.2 Kimutatás ..................................................... 520
3.9.1.3 Benzoesavtartalom meghatározása ................................ 522
3.9.1.4 Kénessavtartalom meghatározása ................................. 524
3.9.2 Peszticid- és herbicidmaradványok.................................. 526
3.9.2.1 Előkészületek a meghatározásra .................................. 526
3.9.2.2 Mintavétel, minta-előkészítés ....................................528
3.9.2.3 Klórozottszénhidrogén-maradék meghatározása növényi eredetű élelmiszerekben ..................................................... 531
3.9.2.4 Klórozottszénhidrogén-maradékok meghatározása állati eredetű élelmi-
szerekben, valamint növényolajokban ............................ 538
3.9.2.5 Foszforsavészter-maradékok meghatározása kis zsírtartalmú nedves növényi anyagokban gázkromatográfiásán............................ 543
3.9.2.6 Foszforsavészter-maradékok meghatározása vékonyréteg-kromatográfiásan enzimgátlásos eljárással ...................................... 546
3.9.2.7 Dikvát- és parakvátmaradékok meghatározása növényi eredetű élelmiszerekben ........................................................ 550
3.9.2.8 Klórozottfenoxiecetsav-származékok meghatározása gabonamagvakban
és zöld növényi részekben........................................ 552
3.9.3 Fumigáns maradékok meghatározása raktározott termékekben .........557
3.9.3.1 Összes bromidtartalom ......................................... 557
3.9.3.2 Metil-bromid-tartalom ......................................... 560
3.9.4 Antioxidánsok vizsgálata ......................................... 561
3.9.4.1 Zsiradékok antioxidáns-tartalmának kimutatása és meghatározása ... 562
3.9.4.2 EMQ és BHT antioxidánsok meghatározása intenzív folyadékkromatográfiával ..................................................... 567
14 TARTALOM
3.9.5 Mesterséges édesítőszerek kimutatása ..............................................................568
3.9.5.1 Szacharin és ciklamátok kimutatása..........................................568
3.9.5.2 Ciklamátok mennyiségi meghatározása ........................................................570
3.9.5.3 Szacharin meghatározása üdítőitalokban folyadékkromatográfiával ...572
3.9.6 Mikotoxinok vizsgálata .................................................572
3.9.6.1 Zearalenon (F-2 toxin) meghatározása vékonyréteg-kromatográfiával .. 572
Irodalom ......................................................... 575
Függelék ......................................................... 583
Tárgymutató..................................................... 617

Témakörök