Előszó | 5 |
A kapcsolók | 7 |
A száraz kontaktus | 7 |
Olajozott érintkezők | 8 |
A villamos "kenés" | 8 |
A szinkronizált kapcsoló | 9 |
A korszerű szerelés | 11 |
A "háromlyukú" forrasztóón | 11 |
A nyomtatott ék | 12 |
A nyomtatott lap tervezése | 13 |
A forrasztás nélküli "forrasztás" | 14 |
Flexiblis nyomtatás | 17 |
A mártóforrasztás | 18 |
Az oldható csatlakozók | |
Oldalrugós banándugó | 20 |
Sokpólusú csatlakozó | 20 |
Tuchel-csatlakozó | 20 |
Előregyártott kábelkorbács | 22 |
Kihúzható érintkezők | 23 |
"Öncsatlakozók" | 23 |
A jelfogók | 24 |
A megbízhatatlan jelfogó | 24 |
Felhasított érintkezőrugó | 24 |
A reed-relé | 25 |
A jelfogó gerjesztőárama | 26 |
A reed-relék | 27 |
Hol a zárt mágneskör | 27 |
Nyugvó érintkező | 27 |
"Érintkezős nélküli" reed-relé | 27 |
Polarizált reed-relé | 28 |
Az áramirány és a polaritás | 29 |
Az áramirány | 30 |
Egy elnevezés következménye | 31 |
Fordítsuk-e meg az áramirányt? | 31 |
Áramköri számítások | 33 |
Három ellenállás | 33 |
Négy ellenállás | 34 |
A 24 V-os doboz | 34 |
A műszer belső ellenállása | 34 |
15 A-es áram mérése 10 A-es műszerrel | 34 |
Karácsonyfaizzók | 34 |
A 10 W-os ellenállás | 36 |
Hány W-os ellenállás szükséges | 37 |
Párhuzamosan kapcsolt telepek | 38 |
Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása | 39 |
Ellenállás-tetraéder | 40 |
Ellenálláskocka | 40 |
Áthidalt ellenállások | 40 |
Ellenálláshuzalból készült rács | 40 |
Végtelen ellenálláslánc | 43 |
Az 1 ohmos doboz | 44 |
A 3 kapcsolatú doboz | 44 |
Az összetevők kiszámítása | 44 |
Feszültségosztók, potenciométerek | 45 |
Háromféle potenciométer | 45 |
Átkötött potenciométer | 46 |
Sorba kapcsolt potenciométerek | 47 |
Keresztbe kapcsolt potenciométerek | 47 |
A feszültségosztó belső ellenállása | 47 |
Az áram hőhatása | 48 |
A kriptonlámpa | 48 |
Az ólomszálú biztosíték | 48 |
Az akkumulátorok biztosítéka | 48 |
Izzó huzal | 49 |
Az ideális izzólámpa | 50 |
A villamos fűtés hatásfoka | 51 |
Melegít-e az elektromágneses hullám? | 51 |
Az elektroncsövek indulóárama | 52 |
Amikor az indulóáram előnyös | 52 |
Elhagyható-e az andó áramforrás? | 53 |
Váltakozóáramból egyenáram | 53 |
Energiaátalakító dióda | 54 |
Hűthet-e az áram? | 55 |
Telepes csövek fűtőszál-hőmérséklete | 55 |
A termoelemes hőmérés hibája | 56 |
Hőáramlás villamos hatásra | 57 |
A mágnesesség | 58 |
Mágnesezés széttöréssel | 58 |
Mágnes a fejhallgatóban | 59 |
A párhuzamos vezetők mágnestere | 60 |
Az irányérzéketlen ferritantenna | 60 |
A leejtett műszer | 62 |
A felmágnesezés időtartama | 62 |
A lágyvasas műszer | 63 |
Iránytűk a kirakatban | 64 |
A televízióképcső | 65 |
Nagy vagy kicsi fényerőnél szebb a kép? | 65 |
A szürke üveg | 66 |
Száloptikás képcső | 67 |
Robbanóanyag a lakásban | 68 |
Miért okoz áramütést a készülékből kiszerelt képcső? | 69 |
Amikor a tv. "nagyít" | 69 |
A kép elmozdulása | 70 |
Az ioncsapda | 70 |
A televíziókészülék | 70 |
Kis képcső vagy nagy képcső | 71 |
A frekvenciaátvitel | 72 |
Hány sor látható a képernyőn? | 73 |
Tv a filmen, film a tv-n | 73 |
A váltakozóáram | 75 |
Miért váltakozóáram | 75 |
A feszültségátalakítás | 76 |
Az áramalakítók | 77 |
A váltakozóáram effektív értéke | 78 |
Huzalméretezés | 79 |
Mennyi 10 mA + 10 mA? | 79 |
Mit mérnek a műszerek | 79 |
A váltakozóáram frekvenciája | 81 |
Milyen szaporán villog az izzólámpa? | 82 |
Remeg a műszer mutatója | 82 |
Hogyan kerül be a pi? | 83 |
Harmonikusok | 84 |
Álharmonikusok | 84 |
Váltakozóáramú ellenállás | 85 |
A fáziseltolódás | 86 |
Jósló áramkör | 87 |
Feszültségfokozó RC-kör | 88 |
Egy fázisból három fázis | 89 |
A csomóponti törvény | 90 |
A zavarbahozott W-mérő | 90 |
A cos fi javítása | 92 |
Számolás a váltakozóáramú ellenállással | 93 |
Az eredő ellenállás szerkesztése | 93 |
A feszültségejtő kondenzátor | 94 |
Az előtét-kondenzátor | 95 |
A feszültségejtő dióda | 96 |
A terheléstől független osztó | 96 |
Soros helyett párhuzamos kapcsolás | 97 |
A rezgőkör | 98 |
Rezgőkörök nélkül | 100 |
Változatlan áramú kapcsolás | 101 |
A megfelezett rezgőkör | 102 |
A jósági tényező | 103 |
Az induktivitás nélküli rezgőkör | 104 |
A negatív rezgőkör | 105 |
A rezgőkörből épített híd | 106 |
Többértékű rezonanciagörbe | 106 |
Egyenáram - váltakozóáram | 107 |
A dióda hatása | 108 |
A diódás áramkör belső ellánállása | 108 |
Egyenáram vagy váltakozóáram? | 109 |
Feszültségmérés csővoltmérővel | 111 |
A keverékáram és a kondenzátor | 113 |
Leég az ellenállás | 114 |
Kisebb vezeték-keresztmetszet | 115 |
A "kétoldali" effektív érték | 116 |
Egyenirányítók | 116 |
A zárlatos dióda | 116 |
1400 V helyett 450 V | 116 |
A hibás Graetz | 117 |
A kétfeszültségű Graetz | 118 |
A műszer-egyenirányító | 119 |
Feszültségkétszerezés egy diódával | 120 |
Dióda kondenzátorral | 120 |
Diódák és kondenzátorok | 121 |
Hidraulikus kapcsolástechnika | 122 |
A dualitás | 122 |
A megszakított szűrőkondenzátor | 123 |
Az induktivitás | 123 |
Az eltekercselt transzformátorok | 124 |
Zúzmaraképződés a távvezetéken | 124 |
Induktivitás rezgő vasmaggal | 125 |
Mire jó egy fél menet? | 126 |
A "sajtóhibás" transzformátor | 126 |
Mit jelent a vasveszteség? | 128 |
Több fojtótekercs egy vasmagon | 128 |
Az egyenáramú transzformátor | 129 |
A hálózat egyoldalas terhelése | 130 |
Az ellenállás-transzformtor | 131 |
Az induktivitásdekád | 132 |
Az erősítők | 133 |
A "képzetes" tápfeszültség | 134 |
Tranzisztor az elektroncsöves erősítőben | 136 |
A neutralizálás és a negatív visszacsatolás | 137 |
Erősítő helyett visszacsatolás | 138 |
A katódkövető erősítő segédrács-kondenzátora | 139 |
Elektroncsövek erősítőkben | 140 |
A kicsi vagy a nagy belső ellenállás előnyös? | 140 |
Melyik cső mire való? | 141 |
Mikor nem kell a katódellenállást átblokkolni? | 143 |
A katodin erősítése | 144 |
Az anódáram-eltérés csökkentése | 144 |
Az oszcillátorok | 146 |
Oszcillátor vagy erősítő? | 148 |
Hová tűnt a visszacsatolás? | 148 |
Visszacsatolás az anód-rács kapacitáson | 149 |
Az egyenáramú visszacsatolás polaritása | 151 |
A "negatív visszacsatolású" oszcillátor | 152 |
A fáziskritérium értelmezése | 152 |
Az oszcillációs rácsáram | 153 |
Van-e minden oszcillátorban visszacsatoló áramkör? | 154 |
A neutralizálás | 155 |
A gerjedés | 155 |
Mekkora kapacitás kell a gerjedéshez? | 156 |
Az árnyékoló kivezetése | 157 |
Az oszcillátor önfrekvenciája | 158 |
A hangvillás oszcillátor | 158 |
A nehezen induló oszcillátor | 159 |
A gáztöltésű csövek | 160 |
Stabilizátorcsövek soros kapcsolása | 160 |
Stabilizátorcső diódával | 160 |
Stabilizátorcső kapcsolóval | 160 |
A sötét referenciacsövek | 162 |
A glimmerősítő | 163 |
A stabilizátorcső tranzisztorral | 164 |
A félvezető eszközök | 165 |
A félvezetők és a radioaktivitás | 167 |
A legnagyobb működési hőmérséklet | 168 |
Miért kell hűteni a tranzisztorokat? | 168 |
A tranzisztoros karóra | 169 |
A hőkompenzálás | 170 |
A legkisebb működési hőmérséklet | 171 |
A legnagyobb működési feszültség | 172 |
Lehet - 10 mV-tal tranzisztort működtetni? | 173 |
Miért nincsenek a diódák feketére festve? | 174 |
A tranzisztorok működése | 174 |
Kétoldalas egyenirányító? | 177 |
A kollektor és az emitter felcserélése | 178 |
Miért gyakoribb a béta mint az alfa? | 178 |
Lehet-e a h21b egynél nagyobb? | 179 |
Emitterkapcsolás vagy báziskapcsolás? | 179 |
Tranzisztorfajták | 181 |
Miért éppen germánium? | 181 |
Ha nem volnának lyukak | 182 |
Lesz-e félvezető pentóda, heptóda? | 183 |
Sokféle konstrukció | 185 |
A félvezetők alkalmazása | 186 |
A tranzisztorizált csatornaváltó | 187 |
A megbízhatóság | 188 |
Vákuumdióda vagy félvezető dióda? | 189 |
Reaktanciacső vagy hangoló dióda? | 190 |
A hangoló dióda | 191 |
Miért éppen 5...6 V? | 191 |
Zener-dióda-e minden Zener-dióda? | 191 |
A Darlington-kapcsolás | 192 |
Az éheztetett erősítő | 193 |
A szikrázás | 194 |
A kapcsoló szakítása | 194 |
A jelfogó érintkezőpogácsái | 194 |
A szikraoltó kondenzátor | 195 |
A VDR mint szikraoltó | 196 |
A kapcsolási idő | 196 |
A robbanásmentes kapcsoló | 197 |
"Mágneses" kapcsoló | 198 |
A szikrázás és a rádióhullámok | 199 |
Hol az antenna? | 199 |
A szikrázó kommutátor | 201 |
Ívhegesztés | 201 |
A rendhagyó recsegés | 202 |
Vételi zavarok | 203 |
A zavarkutató rádió | 204 |
A zavarelhárító rókavevő | 205 |
A távvezeték hatása | 205 |
Hogyan zavarnak az RH-készülékek? | 206 |
Zavaró repülés | 207 |
Zavarja-e a tv a rádiókat? | 208 |
Orv televíziónézők ellen | 208 |
Középfrekvenciás szűrő | 209 |
A zaj | 210 |
Az ellenállászaj és a teljesítmény | 211 |
A rezgőkör zaja | 212 |
Hogyan csökkenti a zajt a FM? | 213 |
A telefonzaj-csökkentő szelén | 214 |
A sörétzaj és a negatív visszacsatolás | 216 |
Az RF-előfokozat csökkenti a zajt | 216 |
Vezetőgyűrű a PL 500-on | 216 |
A tranzisztorok zaja | 218 |
A zajhőmérséklet | 220 |
A hálózati búgás | 221 |
Hálózati zavar az antennáról | 222 |
A rezsó is okozhat rádiózavart | 222 |
A "fordított" villásdugó | 224 |
A zavaró távvezeték | 224 |
Rövidrezárt forgórészű motor | 225 |
Az Ohm-törvény | 226 |
Mekkora az izzólámpa ellenállása? | 226 |
Nem egyforma a diódák ellenállása? | 226 |
Áram, feszültség nélkül | 228 |
Áram-e a béta-sugárzás? | 228 |
A szigetelőn átjutó áram | 228 |
Szigetelő-e a vákuum? | 230 |
A nemlineáris ellenállás | 230 |
Kétdiódás kapcsolás | 231 |
Lehet-e egyenirányítani VDR-ellenállással? | 231 |
A dióda és az áramgenerátor | 232 |
A bekapcsoláskor torzító rádió | 232 |
Torzításcsökkentés nemlineáris ellenállással | 232 |
A görbe karakterisztika | 233 |
Nélkülözhető-e az elektronikában a nemlineáris ellenállás? | 234 |
A dinamika expander | 235 |
Ellenállás vagy tranzisztor? | 236 |
Ejtőellenállás helyett tranzisztor | 236 |
Induktivitás helyett tranzisztor | 236 |
Az illesztés | 237 |
Illesztés az erősáramú technikában | 238 |
Fokozható-e a kivett teljesítmény? | 239 |
Miért törekszünk optimális illesztésre? | 240 |
Állandó teljesítményű áramforrás | 241 |
Kétféle ellenállásnál azonos teljesítmény | 242 |
Reflexiók a hálózaton | 243 |
Fémes szigetelés? | 244 |
Illesztő elemek | 245 |
Van-e egyenáramú illesztőelem? | 246 |
A szkin-hatás | 247 |
A megnövekedett ohmos ellenállás | 248 |
A behatolási mélység | 248 |
A szkin-hatás és a vezetékszerkezet | 248 |
A nagyfrekvenciás induktivitás | 252 |
A két vezeték közötti szkin-hatás | 252 |
Hol kell számolni a szkin-hatással? | 253 |
A hasznos szkin-hatás | 254 |
A kapacitás | 254 |
A kondenzátor feltöltése egypóluson | 255 |
A földelés hatása | 255 |
Kondenzátor, azonos pólusú fegyverzetekkel | 255 |
Feltöltés elektronok nélkül | 255 |
A töltőáramkör záródása | 259 |
Hogyan süthető ki a kondenzátor? | 259 |
A kondenzátor belső ellenállása | 260 |
A feltöltött kondenzátor súlya | 260 |
A kapacitás a gyakorlatban | 261 |
A forgókondenzátor | 261 |
A barna kondenzátor | 261 |
Elektorlitkondenzátorok váltakozófeszültségre | 261 |
A keresztkapcsolású elektrolitkondenzátorok | 265 |
Kondenzátorok kétpólusú kapcsolása | 265 |
Párhuzamos csatolókondenzátorok | 266 |
A tekercsek szórt kapacitása | 267 |
A statikus voltmérő nem fogyaszt | 268 |
Egypólusú áramütés | 269 |
Furcsaságok a kondenzátorokkal | 270 |
A kondezátorok csattanása | 270 |
Feszültségmegoszlás kondenzátorokon | 272 |
Kondenzátorok nemlineáris kisütése | 272 |
Feltöltési és kisütési görbék | 273 |
A dobozba zárt kondenzátorok | 274 |
Az eltűnt energia nyomában | 275 |
A szupervevő | 276 |
A szelektivitás | 276 |
A bemenőkör | 277 |
A szuperfütty | 280 |
A vad fütty | 281 |
A kf-transzformátor | 282 |
A szupervevők hangolása | 283 |
A hangolási pontok | 284 |
A sáv végén vagy az elején? | 284 |
Hangolás Oriontonnal | 286 |
A "távolbalátó" amatőr | 286 |
Vassal vagy trimmerrel? | 287 |
Varázspálca | 287 |
Az oszcilloszkóp | 288 |
A torzult színusz | 289 |
Különleges ábra az ernyőn | 289 |
Eltérítés mágnessel | 290 |
Árnyékolóhenger | 290 |
RC-tag kimenőjele az ernyőn | 290 |
Az elektronsugárcsövek fényerej | 293 |
Spirál alakú anódbevonat | 293 |
Szögletes cső | 296 |
Színes elektronsugárcsövek | 297 |
A képátvitel alapjai | 298 |
Számok a tv-technikában | 299 |
Negatív vagy pozitív moduláció? | 301 |
A szinkronjelek helyzete | 302 |
Miért URH-n ad a tv? | 303 |
Keverés az interkarrier-rendszerben | 303 |
Az elektroncsövek zavaró jelenségei | 305 |
Gázos-e a cső | 305 |
A csillámszigetelő | 305 |
A "megfutás" | 306 |
Rácsellenállás nélküli üzem | 306 |
Az ionárammal működő oszcillátor | 306 |
A harmadik rács földelése | 309 |
Szakadt harmadikrács-áramkör | 309 |
A tv-eltérítés végerősítőcsövei | 309 |
Pentóda vagy tetróda? | 310 |
Az időszakos zárlat | 313 |
Van-e zárlatveszélyes csőtípus? | 313 |
A katód-fűtőszál szigetelés elromlása | 313 |
A közbensőréteg-mentes katód | 315 |
Mi a hosszú élet titka? | 315 |
Furcsaságok a zajjal | 317 |
Soros zajgenerátorok | 318 |
Ellenállászaj-telep | 318 |
A félvezető dióda zaja | 320 |
Melegít-e a zaj? | 321 |
Zajmentes ellenállás | 323 |
A végtelen nagy zajfeszültség | 323 |
A zajos kondenzátor | 325 |
Számok az elektrotechnikában | 326 |
Illeszkedő mértékrendszer | 326 |
Ellenállásszekrény | 328 |
Mestertranszformátor | 330 |
Ellenállás-sorozatok | 331 |
Miért E6? | 333 |
Az 59,57 ohmos ellenállás | 335 |
Mi lenne, ha...? | |
Ohmos ellenállás nélkül | 337 |
Kondenzátorok nélkül | 338 |
Az 50 Hz | 339 |