Az elektronikus hírközlés és média gazdasági szabályozásának alapjai és versenyjogi vonatkozásai

Tartalom

Rövidítések és fogalommagyarázatok 9
Fontosabb dokumentumok megjelölései 15
Előszó 17
Bevezetés 19
A) Elektronikus hírközlés 21
I. Az elektronikus hírközlés gazdasági szabályozásának alapjai 21
1. A gazdasági szabályozás jelentésének alakulása 21
2. Gazdasági szabályozást magyarázó elméletek 22
2.1. A szabályozás normatív teóriája 22
2.2. A szabályozás pozitív teóriája 23
2.3. A két elmélet közti kapcsolat 23
3. Az elektronikus hírközlés, mint hálózatos iparág és szabályozása 24
3.1. A hálózatos iparágak közös közgazdasági jellemzői 24
3.2. A távközlés közgazdasági sajátosságai 26
3.3. Versenyjogot meghaladó szabályozás szükségessége 27
3.4. Reguláció 29
3.5. Versenyteremtés a hálózatos iparágakban (dereguláció) 29
3.6. Dereguláció a távközlésben 31
3.6.1. Deregulációs modellek elemeinek egymáshoz fűződő viszonya 33
3.6.2. Re-reguláció 24
4. Szabályozóhatóságok 36
4.1. Létrejöttük és az azt magyarázó elméletek 36
4.2. Integrációs törekvések 37
4.2.1. Egy európai szintű szabályozóhatóság létrehozásának a lehetőségei 37
4.2.2. Multiszektorális integráció 41
4.2.3. Versenyhatóság és szektorális szabályozók közti integráció 42
4.2.4. Média és távközlés szabályozói szintű integrációja Magyarországon 42
II. Az elektronikus hírközlés európai szabályozásának modellje 45
1. A modell és pillérei 45
2. A liberalizációs folyamat 47
3. Kettős megközelítés a liberalizáció és harmonizáció terén 51
4. A harmonizációs folyamat 52
III. Az európai elektronikus hírközlés-szabályozás meghatározó elemei 55
1. Technológiasemlegesség 56
1.1. Az infokommunikációs konvergencia 56
1.2. A tartalom és átvitel szabályozásának szétválasztása, a szabályozási keret tárgyi hatálya 57
2. Egységes belső piac 59
2.1. Az egységes belső piac szabályozási biztosítékai 59
2.1.1. Bizottsági harmonizációs intézkedések 60
2.1.2. Határon átnyúló jogviták kezelése 61
2.1.3. Konszolidációs eljárás: konzultációs és vétóeljárás 61
2.1.3.1. Konzultációs eljárás és notifikáció 61
2.1.3.2. Vétóeljárás 63
2.1.3.3. A konszolidációs eljárás menete 64
2.1.4. Érintett piacok bizottsági azonosítása (identifikáció) 66
2.1.5. Tagállamok közötti kereskedelem érintettsége 67
2.1.6. Közösségi versenyjogi gyakorlat 68
2.2. Intézményi biztosítékok 69
2.2.1. Bizottság 69
2.2.2. Hírközlési Bizottság
2.2.3. European Regulators Group 70
2.2.4. Nemzeti szabályozóhatóságok 70
2.2.5. Nemzeti Bíróságok 71
3. Arányos és kiszámítható beavatkozás 73
3.1. Az ex-ante szabályozás kiszabása 74
3.1.1. A piacdefiníciós szakasz 78
3.1.1.1. A versenyjog elégségességének vizsgálata (identifikáció) 78
3.1.1.2. A nemzeti keretek között érintett piacok meghatározása 83
3.1.2. Piacanalitikus szakasz 87
3.1.2.1. A JPE fogalma 88
3.1.2.2. A JPE meghatározása 90
3.1.3. Kötelezettségszabás 93
3.1.4. A greenfield, a modified greenfield és a forward-looking approach szerepe a piacelemzés folyamatában 97
3.2. Az ex-ante szabályozás visszavonulási képessége 98
3.2.1. Versenyjog elégségessége 99
3.2.2. A verseny hatékony: nem azonosítható JPE 99
4. Befektetések védelme és ösztönzése 100
4.1. Infrastruktúra- és szolgáltatásalapú verseny viszonya 100
4.2. Befektetések védelme 101
4.2.1. Befektetések védelme az elektronikus hírközlésben 101
4.2.2. Befektetések védelme a versenyjogban 106
4.2.2.1. A védelem tárgya 107
4.2.2.2. A védelem formája 108
4.3. Befektetések ösztönzése 110
5. A versenyjog szerepe az európai elektronikus hírközlés-szabályozás alakításában 112
5.1. A közösségi versenyszabályozás és a liberalizáció 113
5.2. A harmonizációs tartalom versenyjogi koncepcióhoz közelítése 113
5.3. A versenyjog kiegészítő alkalmazása 114
IV. Az európai elektronikus hírközlés-szabályozás jövőbeni alakulása 115
1. A szabályozást érő kihívások 116
1.1. Új generációs hálózat 116
1.2. Hálózatsemlegesség 120
1.3. Regulatory holiday 122
1.4. Cluster vagy bundled termékek 123
2. A közösségi szabályozási keret felülvizsgálata 124
2.1. A felülvizsgálat menete 124
2.2. Az irányelvek felülvizsgálatának főbb irányai 125
2.2.1. Funkcionális szétválasztás 125
2.2.2. VoIP 128
2.2.3. Belső piac konzisztenciájának erősítése 129
2.2.3.1. A notifikációs eljárást érintő módosítások 129
2.2.3.2. A nemzeti szabályozóhatóságok függetlenségének növelése 130
2.2.3.3. A bizottsági vétójog szélesítése 131
2.2.3.4. A nemzeti piacelemzéseket érintő javaslatok 132
2.2.3.5. Európai szabályozóhatóság 132
2.2.4. Bírói felülvizsgálat 137
2.3. Az Ajánlás felülvizsgálatának főbb irányai 138
V. A magyar elektronikus hírközlés-szabályozás modellje és alakulása 138
1. A magyar szabályozási modell és alakulása 1993-tól 2002-ig 139
2. A 2002-es vezetékespiac-nyitás eredménytelenségének okai 142
3. Piacélénkítő szabályozás 2004-től 144
4. Az elektronikus hírközléspiaci verseny jövőbeni alakulása 145
4.1. A magyar elektronikus hírközléspiaci verseny várható alakulása az NHH Stratégiája szerint 145
4.2. Az elektronikus hírközléspiaci verseny jövőbeni alakulása a GVH szerint 145
4.2.1. Fokozódó verseny a távközlési hálózaton 146
4.2.2. Fokozódó verseny az alternatív platformokon működő szolgáltatók között 146
4.2.3. Piaci konszolidáció 147
4.2.4. A tartalom felértékelődése 148
VI. Versenyjog és elektronikus hírközlés-szabályozás viszonya 149
1. A versenyjog kizárólagos alkalmazhatósága 149
2. A versenyjog és elektronikus hírközlés egymást kiegészítő viszonya 149
2.1. Lex speciális? 149
2.2. Szükségtelen párhuzamok kiküszöbölése 152
2.2.1. Közérdek szerepe a szükségtelen párhuzamok kiküszöbölésében 153
2.2.2. A szabályozóhatósági fellépés absztrakt lehetősége 155
3. Az ex-post és ex-ante szabályozás közti összeütközések az elektronikus hírközlés területén 156
3.1. Közösségi versenyjog és közösségi elektronikus hírközlés-szabályozás 156
3.2. Közösségi versenyjog és nemzeti elektronikus hírközlés-szabályozás 156
3.2.1. Közösségi szint 156
3.2.2. Tagállami szint 159
3.3. Közösségi és nemzeti elektronikus hírközlés-szabályozás 160
3.4. Nemzeti versenyjog és nemzeti elektronikus hírközlés-szabályozás viszonya 161
3.4.1. Alkotmány és a piaci verseny szabadsága 161
3.4.2. Tpvt. és nemzeti hírközlési jogszabály vagy közigazgatási aktus 162
3.4.2.1. Tpvt. tárgyi hatálya 163
3.4.2.2. Piaci magatartás 163
3.4.2.2.1. Autonómia 163
3.4.2.2.2. Magatartás piaci természete 164
3.4.2.2.3. Törvény eltérő rendelkezése 165
3.4.2.2.4. Versenyjogi vállalkozás fogalom az elektronikus hírközlésben 165
4. A versenyhatóság és szabályozóhatóság közötti együttműködés 166
4.1. Egységes jogalkalmazást biztosító együttműködés 167
4.2. Az eljárások verseny védelmét biztosító összehangolása 168
4.3. Az együttműködés biztosítéka: a két hatóság közti információáramlás 168
4.4. Az együttműködés európai példái 169
B) Elektronikus média 171
I. Az elektronikus média gazdasági szabályozásának alapjai 171
1. Piaci kudarcok és szabályozásuk a médiában 171
2. Alkotmányos médiaszabályozás és az arányosság 173
II. Versenyjog és médiaszabályozás 174
1. Versenyjog alkalmazhatósága az elektronikus média piacain 174
2. A versenyjogot meghaladó médiaszabályozás szükségessége 175
III. Elektronikus média-szabályozás elektronikus hírközlésjogi vonatkozásai 170
1. A tartalom végfelhasználóknak való eljuttatása 179
1.1. A műsorterjesztés nagykereskedelmi piacának szabályozása 170
1.1.1. Az „ex-18-as" piac 175
1.1.2. Must-carry 180
1.2. A műsorterjesztés kiskereskedelmi piacának szabályozása 182
2. A műsorterjesztés, mint elektronikus hírközlési szolgáltatás technológia semleges szabályozása 185
3. A digitális televíziózás szabályozása 182
3.1. A digitális televíziózás szűk keresztmetszeteinek szabályozása 186
3.2. A digitális átállás szabályozása 189
3.3. Digitális átállással összefüggő állami támogatások 191
3.3.1. Az állami támogatás szükségessége 191
3.3.1.1. Koordinációs igényből fakadó állami szerepvállalás 192
3.3.1.2. Pozitív externáliák miatti állami fellépés 192
3.3.1.3. Szociális megfontolások miatti állami beavatkozás 193
3.3.2. Az átállással kapcsolatosan nyújtott állami támogatások közösségi joggal való összhangja 193
3.3.2.1. Általános gazdasági érdekű szolgáltatás 193
3.3.2.2. Szociális támogatás 194
3.3.2.3. Meghatározott gazdasági tevékenység fejlesztésének támogatása 194
3.3.3. A közösségi joggal összeegyeztethető állami támogatások 195
C) Versenyjogi jogalkalmazás az elektronikus hírközlés és média piacain 197
I. Az érintett piacmeghatározás sajátosságai az elektronikus hírközlésben és médiában 197
1. Cluster piacok 198
2. Kétoldalú piacok 198
3. Tenderező piacok 199
4. Gyors technológiai változás és belső ellátás 199
5. Érték alapú árazás és áron kívüli tényezők a médiában 200
6. Érintett piacok a távközlésben 201
6.1. Kiskereskedelmi piacok 201
6.1.1. Vezetékes szolgáltatások 201
6.1.2. Fix-mobil helyettesítés 203
6.1.3. Nem vezetékes szolgáltatások 203
6.2. Nagykereskedelmi piacok 204
6.2.1. Vezetékes 204
6.2.2. Nem vezetékes szolgáltatások 206
7. Érintett piacok a médiában 207
7.1. Nézők „piaca" 208
7.2. Televíziós műsorszolgáltatás kiskereskedelmi piaca 208
7.3. Műsorterjesztés kiskereskedelmi piaca 209
7.4. Műsorszolgáltatás nagykereskedelmi és közbenső piaca 211
7.5. Műsorterjesztés nagykereskedelmi piaca 212
7.6. Reklámpiac 213
8. Földrajzi piacok 213
II. Összefonódás-kontroll az elektronikus hírközlés és média piacain 214
1. Stratégiai szövetségek a távközlésben 215
2. Horizontális összefonódások 217
2.1. Összefonódások tenderező piacokon 217
2.2. Nem koordinatív hatások mobilpiaci összefonódások eseteben 218
2.3. Közvetítőszolgáltató és inkumbens közti összefonódás 219
2.4. Horizontális összefonódások a médiapiacokon 219
3. Vertikális összefonódások 220
3.1. Tartalom és átvitel közötti összefonódások 220
3.2. Vertikális összefonódások a digitális média-piacokon 222
4. Vezetékes és mobilszolgáltatók közti összefonódás 223
5. Portfólió hatású összefonódás a távközlés és informatika piacain 223
III. Megállapodások kontrollja 224
1. Elektronikus hírközlés területén 224
1.1. 3G hálózatmegosztási megállapodás 224
1.2. Standardizációs megállapodások 225
1.3. Roaming megállapodások 226
2. Elektronikus média terén 226
2.1. Kizárólagos megállapodások 226
2.2. Közös értékesítési megállapodások 227
2.3. Közös beszerzési megállapodások 228
IV. Erőfölény 228
1. Fogalma 228
2. Többletfelelősség? 229
3. Közös erőfölény 229
4. Erőfölény az elektronikus hírközlés és média piacain 230
V. Erőfölénnyel való visszaélés 231
1. Ár típusú visszaélések 232
1.1. Túlzó árazás 232
1.1.1. A túlzó ár vizsgálatának magyar gyakorlata 233
1.1.2. Szellemi tulajdonjogok és túlzó ár 236
1.2. Felfaló árazás 237
1.3. Árprés 238
2. Nem ár jellegű visszaélések 242
2.1. Árukapcsolás 242
2.2. Diszkrimináció 243
2.3. Hozzáféréstől elzárkózás 245
2.3.1. Erőfölény átvitele egy kapcsolódó piacra 246
2.3.2. A nélkülözhetetlen eszközök doktrínája 247
2.3.3. Szellemi tulajdon körébe tartozó inputokhoz való hozzáférés 251
2.3.3.1. Versenyjog és szellemi tulajdon 251
2.3.3.2. Kivételes körülmények teszt 252
2.3.3.3. Microsoft ügy 255
2.3.4. Fizikai eszközökhöz való hozzáféréstől elzárkózás 260
VI. Az EKSz. 86. cikk alkalmazása 263
VII. Versenyhatósági szabályozás az elektronikus hírközlés és média piacain 265
Felhasznált irodalom 269

Témakörök