Előszó
Az elektronika és az elektronikus mérőkészülék fogalma
Az elektronika, az elektrotechnikának egyik korszerű ága, azoknak az elektromos áramköröknek és kapcsolásoknak a technikájával foglalkozik,amelyekben léghijas vagy gáztöltésű kisülési csövek vagy pedig - ez uj technikának egy legújabb ágát képviselő - krisztallódák kerülnek alkalmazásra. A krisztallóda - mint gyűjtőnév - mindazokat az elektromos egységeket magába foglalja, amelyeknek legalább egy elektródája kristályos félvezető. A másik elektróda rendszerint fém. Az eddig ismeretes krisztallódák: kristálydetektor, sziliciumdióda, germániumdióda, tranzisztor, fieldisztor, fotodióda. Minden áramkört tehát, amelyben - legalább egy helyen - az elektronok a fémes vezetőből, akár léghijas vagy gáztöltésű terhe, akár kristályos félvezetőbe lépnek ki, az elektronikához kell számtani. Ide tartoznak tehát nemcsak a rádiótechnikából jól ismert erősitőcsövek, hanem a fotocellák, az elektronsugárcsövek, a röntgencsövek, a rácsos vagy rácsnélküli gáztöltésű egyenirányitócsövek, de még a világítási célra használatos fénycsövek is.
Az elektronika egyre jobban elterjed az egész ipar területén, mert a gyártási eljárások fejlődésével az ellenőrzéshez és szabályozási eljárásokhoz egyre szélesebb körben alkalmazzák. Természetes tehát, hogy méréstechnikai vonatkozásban még szélesebb területeket hódit meg. Az elektronikus készülékek ellenőrzésére és kivitelezésére olyan mérőkészülékeket kell épiteni, amelyek segitségével a fontosabb feszültség-, áram és egyéb villamos értékek mérhetők. Ezeknek az értékeknek pontos mérése szükségessé teszi különleges, de nem minden esetben bonyolult felépitésü elektronikus mérőkészülékek használatát.
Az elektronikus mérőkészülékek két nagy csoportba foglalhatók:
1. Készülékek villamos mennyiségek mérésére,
2. Készülékek nem villamos Mennyiségek mérésére.
A korszerű híradástechnika ma már el sem képzelhető e műszerek nélkül.
Az ipar mai fejlettségi fokán a műszerek nemcsak segédeszközként, ellenőrzésre szolgálnak, hanem a gyártásban egyszerűen nélkülözhetetlenek. A műszerek jósága elsőrendű követelmény, mert - és ez minden gyártmányra, nemcsak hiradástechnikára vonatkozik - a gyártmány csak rosszabb lehet, mint az a műszer, amelynek ellenőrzésével készült.
Az egyéb felhasználású mérőkészülékek alkalmazási területe sokirányú.
Csak példaképpen említjük a mérőműszerek vegyészeti, anyagvizsgálati,orvosi, optikai, mechanikai, automatikai stb. felhasználását. Jelentőségük ezen a téren mindinkább növekszik, mert sok, mechanikai és más uton el nem végezhető mérési feladat megoldható elektronikus mérőkészülékek alkalmazásával.
Az elektronikus mérőkészülékek főként az alább felsorolt tulajdonságaik miatt alkalmasak mérésre.
I. Rendkívül gyors folyamatokat mérhetünk velük.
II. Érzékenyek. Az érzékenység kétféleképpen értelmezendő:
a/ kellő gondossággal igen kis feszültségeket tudunk mérni
b/ a műszer csak kis energiát von el a mérendő körből, ellentétben a mutatós műszerekkel.
III. Az alapmüszer kivételével nincsenek súrlódásnak és kopásnak kitett alkatrészei.
IV. Sokoldalú. Alig van olyan készülék, amelynek áramköreit többféle módon ki ne tudnánk használni. Pl. egy rezgésvizsgáló erősítőjét minden további nélkül használhatjuk mérő erősítőnek stb.
Az elektronikus mérőkészülékek gyakorlatilag elhanyagolható tehetetlenségük miatt bárhol használhatók, ahol szapora frekvenciákról van szó.
Az elektronikus mérőkészülékek előnyös tulajdonságaikat magától az elektroncsőtől nyerik.
Ahhoz, hogy az elektronikus mérőkészülékek működését, felépítését és sokoldalú felhasználási lehetőségét megismerhessük, először meg kell ismerkednünk a készülékek főbb alkatrészeivel és az elektroncsővel.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal