1.060.361

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az egységes magyar gyorsírás alapokmánya

Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Magánkiadás
Kiadás helye:
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 55 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 20 cm
ISBN: 963-01-6119-2
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a műből:
"I. Bevezetés
1. Az egységes magyar gyorsírás grafikus írásrendszer. Jelölési és rövidítési módjaiban a magyar nyelv sajátosságaira, elsősorban a fonetikai hasonlóságokra... Tovább

Előszó

Részlet a műből:
"I. Bevezetés
1. Az egységes magyar gyorsírás grafikus írásrendszer. Jelölési és rövidítési módjaiban a magyar nyelv sajátosságaira, elsősorban a fonetikai hasonlóságokra támaszkodik, de adott esetbe az attól eltérő, a formai hasonlóságon vagy egyéb elven alapuló rövidítéseket is lehetővé teszi. A közírástól eltérően egyetlen ábécéje /betűsora/ van. Általában nem jelöli a hangok hosszúságát. Gyorsírásban a szóképeket a sor végén nem választjuk el.
2. AZ egységes magyar gyorsírás három fokozatra osztható fel:
a, alapfokra (fogalmazási gyorsírás)
b, középfokra (irodai gyorsírás)
c, felső fokra (beszédírás)
Az alapfok anyag? jelek és jelölési módok, egyszerűsítések, helyettesítések, toldalékrövidítések, kötelező rövidítések.
A középfok anyaga: kettős- és többhangzós jelek és jelölési módok, intermittáló jelölés /átmetszés és föléírás/ toldalékrövidítések mintájára alkotandó rövidítések.
A felső fok anyaga: nyelvi, nyelvtani és értelmi /Tartalmi/ összefüggéseken, lélektani törvényszerűségeken alapuló rövidítések, önálló rövidítésalkotás." Vissza

Tartalom

TARTALOMJEGYZÉK
I. Bevezetés
II. Jelöléstan 1
4. A mássalhangzók jelei 2
5. A magánhangzók jelei 2
6. A magánhangzók jelölése a szó belsejében 2
6.1. Magas hangú szavakban 2
6.2 Mély hangú szavakban 3
6.3. Vegyes hangrendű szavakban 4
7. A magánhangzók jelölése a szó elején 5
. A magánhangzók jelölése a szó végén 6
9-Csak rövidítésekben használható jelölési módok 7
10. A mássalhangzó-torlódás jelölése 9
10.1. Süllyesztéssel 9
10.2. Külön jelekkel 9
10.3. Az sz és félsoros jelek torlódásával kapcsolatos szablályok1 0
11. A külön jelekkel és a betűösszeolvasztással kapcsolatos hangzójelölései szabályok 11
12. A "tt" jelölése 12
12.1. Öblösítéssel 12
12.2. A hurok bővítésével 13
13. Megkülönböztető jelölési módok 13
14. Külön jelek toldalékokra 14
15. Írásjelek 16
16. Kettőshangzós jelek /Magánhangzó-torlódások/ 16
17. Kettőshangzók jelölése a szókép elején 17
18. Kettőshangzók jelölése a szókép végén 21
19. Kettőshangzók jelölése a szókép belsejében 24
20. Három és több magánhangzó jelölése /Részletesen a függelékben/ 27
21. Intermittáló jelölés 27
21.1. Az átmetszés27
21.1. A föléírás 28
21. 3. AZ átmetszés vagy a föléírás felhasználásra 28
22. Némajel 28
23.Igekötős és összetett szavak írása 29
23.1. Igekötős szavak írása 29
23.2. Összetett szavak írása 30
24. Külön jelek a felső fokon /beszédírásban/ 31
III. Rövidítések és rövidítési módok 32
25. Az alapfok rövidítési anyaga 32
25.1. Toldalékok rövidítései 32
25.2. Egyszerűsítések 33
25.3. Kihagyások 34
25.4. Kötelező rövidítések 34
26. A középfok rövidítési anyaga 36
26. 1. Toldalékok rövidítései 36
26. 2. Helyettesítések 37
26. 3. Egybeírás 38
26.4. Kihagyások 38
26.5. Kötelező rövidítések 39
26.6. A kötelező rövidítések mintájára alkotandó rövidítések 40
27- a felsőfok /beszédírás/ rövidítési anyaga 40
Függelék 42
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem