Előszó | 5 |
Bevezetés | 6 |
A források típusai | 7 |
Az írás kialakulása | 7 |
A történelem segédtudományai | 8 |
A történettudomány könyvészete | 9 |
Az egyháztörténelem tanulmányozásának jelentősége | 10 |
Az ókor | 11 |
Bevezetés és általános jellemzés | 11 |
Az ókor fogalma | 11 |
A keresztény ókor | 11 |
A kereszténység és a római birodalom | 12 |
A kereszténység földrajzi elterjedése | 12 |
A keresztényüldözések okai | 12 |
A keresztényüldözések története | 13 |
A vértanúk kora | 14 |
A "konstatini fordulat" | 15 |
Harcok a hit tisztaságáért - az eretnekségek története | 15 |
Az első eretnekségek | 16 |
Tévedések a Szentháromsággal kapcsolatban | 17 |
A krisztológiai hitviták | 18 |
A kegyelemtani tévedések | 19 |
A szerzetesség kialakulása | 20 |
A keleti szerzetesség kialakulása | 20 |
A nyugati szerzetesség történetének kezdetei | 20 |
A nyugati szerzetesség további alakulása | 21 |
Az ókeresztény irodalom kialakulása | 22 |
A hittudomány születése, az ókeresztény irodalom kialakulása | 22 |
A hagyomány tanúi - a legjelentősebb egyházatyák | 23 |
A középkor | 26 |
Általános jellemzés | 26 |
Elnevezés | 26 |
A középkor fő színterei | 26 |
A középkor jellege | 26 |
A középkor egyháztörténetének áttekintése | 27 |
Egyéb jellegzetességek | 28 |
Európa népeinek megtérítése | 28 |
A kelta népek | 28 |
A germán népek | 29 |
A szláv népek | 29 |
A szláv népek | 29 |
A Pápai Állam kialakulása és a császárság felújítása | 31 |
A Pápai Állam | 31 |
A császárság felújítása | 33 |
A középkori császáreszme | 33 |
Bizánc a középkorban | 34 |
A képrombolás története | 35 |
A görög és a latin egyház szétválása | 35 |
A Bizánci Birodalom sorsa | 36 |
Mészáros Gábor: Mohamed és az iszlám | 36 |
Mohamed élete | 37 |
Az iszlám legfontosabb tanításai | 38 |
Az iszlám elterjedése | 40 |
A sötét századok | 41 |
Az oligarchák uralma | 41 |
A német-római császárok fellépése | 42 |
A kor jellemzése | 43 |
A sötétség nem volt általános | 43 |
A pápaság története a virágzó középkorban | 44 |
Az invesztitúraharc | 44 |
Harcok a császáreszme miatt | 45 |
A pápaság hatalma tetőpontján | 46 |
A harc második szakasza | 47 |
Avignon és a "Nagy szakadás" | 48 |
VIIi. Bonifác (1249-1303) | 48 |
"Avignon" végzetes következményei | 49 |
A nagy nyugati egyházszakadás | 49 |
Nagy Attila: A keresztes hadjáratok | 51 |
A keresztes háborúk okai | 51 |
A keresztes háborúk lefolyása | 52 |
Egyéb keresztes hadjáratok | 54 |
A keresztes háborúk mérlege | 55 |
A lovagi hadviselésről | 56 |
A lovagrendek | 56 |
A középkori eretnekség és az inkvizíció | 57 |
A főbb eretnekségek története | 57 |
Az inkvizíció | 58 |
A szerzetesség a középkorban | 59 |
A középkor szerzetesség jellemzői | 59 |
A koldulórendek | 60 |
A szellemi élet a középkorban | 61 |
A középkori oktatási rendszer | 61 |
A hittudomány a középkorban | 62 |
A középkori művészet | 63 |
Az újkor | 64 |
Bevezetés és általános jellemzés | 64 |
A reformáció okai | 64 |
A reneszánsz jellemzése | 65 |
A reneszánsz pápák jellemzése | 65 |
A reneszánsz pápák kronológiája | 65 |
Luther | 66 |
Luther "előélete" | 66 |
Luther mozgalmának elindulása. Az "esemény" | 66 |
Luther mozgalmának további alakulása | 67 |
Luther tanrendszere | 67 |
A birodalmi gyűlések és a vallásháború | 68 |
A Reformáció Svájcban: Zwinlgi és Kálvin | 69 |
Zwingli mozgalma | 69 |
Kálvin mozgalma | 69 |
A reformáció elterjedése Európában | 70 |
Franciaország | 70 |
Németalföld | 70 |
Anglia | 70 |
Skócia és Írország | 72 |
A skandináv országok | 72 |
A trentói zsinat (1545-1563) | 73 |
Előzmények | 73 |
A zsinat szakaszai és munkamódszere | 73 |
Dogmatikus döntések | 74 |
Reformhatározatok | 75 |
A zsinat befejezése | 75 |
A katolikus megújulás kora | 76 |
A reformpápák | 76 |
A reform-püspökök | 76 |
Új szerzete4srendek, a szerzetesség megújulása | 77 |
Az újkori missziók | 77 |
A barokk egyházi élet | 78 |
A "hosszú XIX. század" | 79 |
A felvilágosodás | 79 |
A fölvilágosult abszolutizmus | 80 |
A forradalmak kora | 81 |
A romantika és a katolikus megújulás | 82 |
A "Kulturkampf" | 82 |
Az I. vatikáni zsinat (1869-70) | 83 |
Előzmények | 83 |
A zsinat ügyrendje és lefolyása | 84 |
A zsinat határozatai | 85 |
A zsinat befejezése és visszhangja | 86 |
A "századvég" és a "századelő" pápái | 86 |
A pápák sora | 86 |
A modernizmus | 87 |
Kitekintés | 88 |
A pápák sora | 88 |
Az Egyház megújulási törekvései | 90 |
A magyar egyház története | 91 |
Mészáros Gábor: A kezdetektől az Árpád-kor végéig | 91 |
A kezdetek | 91 |
Az egyház megszervezése | 92 |
Az egyházi szervezet, egyházi intézmények | 92 |
A szerzetesség | 93 |
Az Árpád-ház szentjei | 94 |
A vegyesházi királyok kora | 95 |
Mészáros Gábor: A reformáció és a katolikus megújulás | 96 |
A reformáció | 96 |
A katolikus megújulás. Pázmány Péter szerepe | 96 |
A Magyar Katolikus Egyházs története 1711 és 1914 között | 100 |
Az 1711 és 1790 közötti időszak | 100 |
Az 1790-1914 közötti időszak | 101 |
Mészáros Gábor: Kitekintés | 102 |
A magyar egyház helyzete a két világháború között | 102 |
A magyar egyház története 1989-ig | 103 |
Függelék | 110 |
Az egyetemes zsinatok | 110 |
Az újkor pápái | 110 |
A II. Vatikánum (1962-65) okmányai | 111 |
Ajánlott irodalom | 112 |
Az Egyházi Tanítóhivatal megnyilatkozásai | 112 |
Egyetemes egyháztörténeti kézikönyvek | 112 |
Az ókor története | 112 |
A középkor története | 113 |
Az újkor története | 113 |
A magyar egyház története | 114 |
A szerzetesség története | 114 |
A szentek élete | 115 |
Tartalomjegyzék | 116 |