kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Magánkiadás |
---|---|
Kiadás helye: | |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 211 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 14 cm |
ISBN: | |
Bevezetés | |
Az idők teljessége és a világ népei | |
A római birodalom Krisztus születése táján | 1 |
Társadalmi berendezkedésében és kulturális viszonyaiban a legnagyobb mértékben egységes; a császárság | |
A provinciális közigazgatás | |
Az egységes művelődés | |
A hellénizmus | |
A keleti kultuszok vándorlása Nyugatra | |
E folyamat tetőpontja (Kr. u. 3. sz.) | |
A császárkultusz | |
A synkretismus tetőpontja: Krisztus születése táján; rokonvonásai a keresztyénséggel: | |
A váltságvallás jelleg | |
A sacralis lakomák | |
Az aszkézis | |
Az öntudatlan monotheizmus | |
A filozófia | |
Erkölcsi állapotok | |
A zsidóság | 8 |
A diaszpóra-zsidóság | |
"Koloniális" élete; religio licita | |
A zsidó misszió | |
A zsidó vallás monotheista jellege, mint fő vonzóerő | |
Idegen hatások a diaszpóra-zsidóságban (Philo) | |
A palesztinai zsidóság; vallásossága erősen törvényvallás jellegű és apokaliptikus | |
A farizeusok | |
A sadduceusok | |
Az esszenusok és a samáriabeliek | |
Az egyház a pogány Római Birodalomban | |
Az egyház keletkezése és külső története 313-ig | |
Jézus Krisztus | 12 |
A jeruzsálemi gyülekezet | 13 |
A keresztyénség terjeszkedése 313-ig | 14 |
Az egyház egyetemes és önálló rész | |
A terjeszkedés módozatai | |
A keresztyénség vonzóereje a pogány világ felé | |
A keresztyén misszió kezdetei (István megkövezése alkalmából) | |
Pál; megtérése; missziós útjai; halála | |
Jelentősége | |
A Pál utáni kor (60-100); a római gyülekezet | |
A keresztyénség továbbterjeszkedése kb. 100-tól | |
A keresztyének társadalmi helyzete | |
A keresztyének száma; a római gyülekezet létszáma | |
Üldözések | 18 |
Üldözések először a zsidók részéről | |
Az államhatalom (császárok), mint a keresztyénség ellensége. | |
Az üldözések oka | |
A keresztyénüldözés egyik módja: a névtelen feljelentések. A császárok magatartása Trajanustól Caralláig | |
Viszonylagos nyugalmi állapot Caracallától Philippus Arabsig | |
A római állam általános keresztyénüldözésének kezdete Decius alatt. A lapsi | |
Valerianus, Gallienus; utóbbi alatt viszonylagos türelem | |
A végső harc megindulása Diocletianus alatt | |
Constantinus és Licinius első tolerantia-rendelete: a kereszténység religio licita. Az ú. n. milánói rendelet | |
A polémia | |
Az apologéták | |
Az egyház belső fejlődése körülbelül 100-ig | |
Az első pünkösdtől körülbelül 100-ig | 23 |
Tanfejlődés | |
Különböző keresztyén irányok | |
Szervezet: diakónia, prezsbiter, püspök | |
A jeruzsálemi egyház tekintélye | |
Erkölcsi élet | |
Istentisztelet | |
Az összejövetelek napja | |
Egyházfegyelem | |
A keresztség | |
Körülbelül 100-tól 313-ig, a "katholikus" egyház kialakulása | 26 |
A katholikussá válás folyamatának kezdetei | |
A Didaché és a Poimén | |
A változást előidéző okok: zsidóság és gnoszticizmus | |
A zsidó-keresztyénség sorsa Jeruzsálemben és annak eleste után | |
A közönséges zsidó-keresztyén irány | |
A gnosztikus zsidó-keresztyénék | |
A zsidó-keresztyén szekták vége az arab hódítás következtében | |
A gnózis: jellemzése, keletkezési helye és képviselői | |
Marcion | |
Marcion túlfeszített paulinista | |
Kánona | |
A marconita egyház | |
Marcion egyházának sorsa | |
A gnosztikus válság leküzdése; a katholikus egyház alapjainak kiépítése. Első az újszövetségi kánon | |
A "symbolum" | |
A monarchikus püspökség | |
A püspök szerepe az egyházkormányzatban | |
Az ordines maiores és az ordines minores | |
A klérikus és laikus elem megkülönböztetése | |
Különbség városi és falusi püspök között | |
A zsinatok | |
A metropolitaság | |
A pátriárkaság | |
Róma útja a pápaság felé | |
Montanus | |
A montanismus | |
A szekta sorsa | |
A keresztyén theologia kialakulása és fejlődése; különböző theologiai irányok és iskolák | |
A theologia | 38 |
A keresztyén theologia (dogma) kialakulása | |
Az apologéták mint theologusok | |
Az első katholikus theologia még nem alkot zárt gondolatmenetet | |
Irenaeus | |
Tertullianus | |
Cyprianus | |
A keleti theologiai tudományosság: Alexandriai Kelemen | |
Origenes | |
Munkái | |
Origenes tanait illetőleg keresztyén neoplatonikus | |
Theologiájának központi fogalma a Logos | |
Christologiai tanvita | 44 |
A Logos-christologia | |
A monarchianusok: a dinamisztikus monarchianusok. A két Theodotus, Samosatai Pál | |
A patripassianusok: Noetus és Praxeas | |
Sabellius (sabellianusok) | |
Tertullianus kialakítja a trinitas tanát | |
Chiliasmus | 46 |
A pogányság nagy szellemi ellenhatása | |
A neoplatonismus | 47 |
A neoplatonismus pogány képzeteket igyekszik a keresztyénségtől kölcsönvett eszmékkel egybeolvasztani | |
Ammonius Sakkas, Plotinus, Porphyrius, Jamblichus | |
A neoplatonismus filozófiájának elméleti alapja pantheista metafizika | |
A manichaeismus | 48 |
Az alacsonyabb pogány rétegekben hódító synkretista vallásalakulat | |
Mani és tanítása | |
A manichaeista egyház sorsa | |
A Mithras-kultusz | 50 |
Kultikus továbbfejlődés és keresztyén életformák | |
A kultusz továbbfejlődése | 50 |
Gyülekezőhelyek | |
A gyülekezőhelyek elnevezése | |
A bazilikastílus | |
Az oltár | |
A katakombák | |
A keresztség és katechumenatus | |
Küzdelem Róma és az északafrikai egyházak között az eretnek-keresztség érvényessége felett | |
Az istentisztelet | |
Az eucharisztia | |
Az áldozat fogalmának alkalmazása az úrvacsorára | |
Az agapé és eucharisztia szétválasztása | |
A vasárnap | |
Az év-ciklus | |
Küzdelem a húsvét napja meghatározása körül | |
A népies-kultusz | |
Erkölcsi életformák | 55 |
A családi élet | |
Az egyház magatartása a pogány játékokkal és világi foglalkozásokkal szemben | |
A felebaráti szeretet. A rabszolgák iránti magatartás | |
A fényűzés és vagyon problémája | |
Az aszkézis s vele kapcsolatban a magasabb és alacsonyabb erkölcsiség tanítása | |
Az egyházfegyelem | |
Novatianus-féle egyházszakadás | |
A peccata venialla és a peccata mortalia közti megkülönböztetés | |
A római birodalmi egyház kora (313-590) | |
A császári valláspolitika | |
Nagy Constantinus és fiai | 59 |
Nagy Constantinus | |
Homo politicus. Vallásossága | |
Kedvezményei az egyház iránt | |
Lelki kétarcúsága (a pogánysággal nem szakít gyökeresen) | |
Keresztyén hite belső életében | |
Nagy Constantinus fiai. Atyjuk türelmes politikája helyett a pogányság megsemmisítésére törekszenek | |
Julianus | 62 |
Ijfúkori évei a császárságig | |
Mint császár a keresztyénség ellensége | |
Pogány alapokon birodalmi egyházat akar kiépíteni | |
A Julianus utáni császárok valláspolitikája | 63 |
Nagy Theodosius és Gratianus: a katholikus egyházat egyedül elismert államvallásnak jelentik ki | |
A katholikus hitet ediktumban teszik mindenkire nézve kötelezővé | |
Pogányellenes rendeletek; templomrombolások | |
A pogányság lassú haldoklása | |
I. Justinianus bezáratja az athéni iskolát | |
A paganus (pogány) szó keletkezése | |
Misszió | |
A keresztyénség a görög-római világon kívül | 64 |
Arméniában | |
Perzsiában | |
Abesszíniában | |
A gótmisszió (Ulfilas) | |
A frankok megtérése. Az ír- és skótmisszió | |
"Eigenkirche"-rendszer | |
Szellemi élet és theologiai tudományosság | |
Theologiai iskolák, nagy theologusok | 66 |
A 4. és 5. század, mint a dogmafejlődés virágkora | |
Keleti theologiai iskolák | |
Az új-alexandriai iskola | |
Az antiochiai iskola | |
A nyugati egyházi tanítók, Északafrika központtal | |
Hieronymus, Ambrosius | |
Augustinus | 67 |
Élete | |
Munkái | |
Kegyessége | |
Istenfogalma | |
Bűn- és kegyelemtana | |
Tanítása az egyházról | |
Az egyház és állam egymáshoz való viszonya | |
Dogmaharcok | |
A homousios-vita | 71 |
Arius | |
Tanítása és a Nicaenum | |
Athanasius és a 2. oekum. zsinat (Konstantinápoly) | |
Apollinaris, Nestorius, Eutyches és a monophysita harcok | 72 |
Apollinaris | |
Nestorius és Cyrillus harca a theotokos jelző felett | |
Az 3. oekum. zsinat (Efézusban) | |
A perzsa nestorianusok | |
Eutyches; a chalcedoni zsinat | |
A monophysita harcok | |
A soteriologia felett vívott harcok | 75 |
A küzdelem előzményei; a keleti és nyugati iskolák ellentéte | |
Pelagius | |
Tagadja az eredendő bűnt | |
Tanítványai: Coelestius és Eclanumi Julianus | |
A semipelagianus küzdelem | |
Az egyház belső fejlődése | |
A keresztyén élet | 77 |
Az erkölcsi színvonal süllyedése | |
Könyörületesség és szeretetmunkásság | |
Az egyház magatartása a rabszolgákkal szemben | |
Az egyház hatása a törvényhozásban és a kulturában | |
Az egyházfegyelem hanyatlása | |
Donatus mozgalma az egyházfegyelem érdekében | |
Augustinus és a karthagói disputa | |
Priscillianus | |
A mozgalom vége s az első hivatalos eretnekkivégzés | |
A szerzetesség | 80 |
Keletkezését előidéző hatások | |
A remete vagy anakoréta élet; Antonius | |
A klastromi élet: Pachomius | |
Női klastromok | |
A remeték és szerzetesek élete. A stylites | |
A szerzetesi eszmény terjedése | |
Szerzetesi szabályok | |
A szerzetesség haszna | |
A szerzetesség veszedelme és káros hatása | |
Alkotmány és kultusz | 83 |
Az egyházi főhatalom | |
A klérus kiváltságai | |
A cölibátus | |
Istentisztelet | |
Prédikáció | |
Karácsony, advent | |
Szentek, Mária és az angyalok tisztelete | |
Ereklye- és képtisztelet | |
A Szentföldre való zarándoklás | |
Egyházi művészet | |
A római pápaság kialakulása | 85 |
A középkor egyháztörténete (590-1517) | |
Nagy Gergelytől VII. Gergelyig (590-1073) | |
A keleti egyházi állapotok | 88 |
I. Justinianus alatt a birodalom felemelkedése, az arianiusmus megtörése | |
A ceasaropapismus teljes kialakulása | |
A pogányság utolsó erejének megtörése | |
Egységre törekvés a theologiában | |
I. Justinianus utódai alatt a birodalom összezsugorodása | |
Heraklius és a monoergista és monotheletista küzdelmek | |
A képvita | |
A belső egyházi állapotok erős erkölcsi süllyedést mutatnak | |
A theologiai tudományosság sivársága; az areopagita misztika | |
A kultuszban a formaságok uralma | |
Az egyház állapota Nyugaton | |
A frank nemzeti egyház, Nagy Gergely és az angolszászok megtérése | 91 |
A frank egyházi állapotok züllöttsége | |
Ugyancsak Itáliában erős süllyedés | |
Nagy Gergely a pápaság felemelője | |
Az angolszászmisszió | |
A szerzetesség továbbfejlődése | |
A theologiai tudományos élet terméketlensége | |
A vallásos és erkölcsi élet (mélyponton) | |
A Karolina-korszak | 93 |
Martell Károly és Kis Pippin. A Donatio Constantini | |
Nagy Károly; az egyház kormányzatát teljesen a kezébe veszi; egyházi reformjai | |
A Karoling-renaissance | |
III. Leó császárrá koronázza | |
Nagy Károly után a pápai hatalom emelkedése. Az ál-izidori gyüjtemény. A pápai pornokrácia százada | |
A misszió, a theologiai és kulturális élet hanyatlása | |
Szakadás a keleti és nyugati egyház között | 97 |
A pápai egyház fénykora (1073-1294) | |
A wormsi konkordátumig (1122.) | |
A cluny-i reform és az invesztitúra-harc | 98 |
A német birodalom felemelkedése; I. vagy Nagy Ottó egyházi hűbér-fejedelemségeket alapít | |
Odo apát elindítja a cluny-i reformmozgalmat | |
III. Henrik, a reformmozgalom híve | |
VII. Gergely | |
Eszménye egy universalis theocratia | |
Az invesztitúra-harc VII. Gergely és IV. Henrik között | |
A harc továbbfolytatása | |
A wormsi konkordátum: az invesztitúra-harc vége | |
A keresztes háborúk; misszió | 101 |
Az Iszlám keleti hódításai s keresztyénüldözése | |
Az első keresztes hadjárat: Amiens-i Péter, II. Orbán pápa | |
Összesen hét (nyolc) keresztes hadjárat | |
A hadjáratok anyagi és szellemi visszahatása | |
A még pogány európai népek megtérése | |
A szerzetesség továbbfejlődése Nyugaton; a lovagrendek; a szerzetesi vallásosság | 103 |
A ciszterciták, karthauziak és prémontreiek rendje | |
A Johannita-rend | |
A templárius-rend | |
A Krisztus-misztika (Krisztus-devóció); Clairvaux-i Bernát. Az areopagita misztika | |
Az egyházi tudományosság; a skólasztika kezdetei | 104 |
Berengar és Laníranc úrvacsoravitája | |
Canterbury-i Anselmus, az első nagy skolasztikus | |
A realizmus és nominalizmus ellentétének kérdése | |
Abaelardus Péter, a dialektikai módszer mestere | |
A pápai világuralom kora (1122-1294) | |
A pápaság világhatalma tetőpontján | 106 |
A pápaság küzdelme a világhatalomért Rómában | |
A Hohenstauf-ok ellen | |
III. Ince a "világ ura" | |
II. Frigyes, Konradin. A pápaság végső diadala, de ugyanakkor világhatalmának megtörése a francia Anjouk befolyása következtében | |
A pápaság egyházi sikerei azonban állandóak: a pápa az egyház egyetlen törvényhozója | |
Az egyház legfőbb bírája és kormányzója | |
Befolyásának biztosítására kiépíti a kuriális szervezetet | |
A nagy eretnekségek és az inkvizíció | 109 |
A katharosok. Pauliciánusok. Bogomilek | |
Tanításuk a manichaeismusig kiélezett dualizmus | |
A waldensek a nyugati szellemtől életrehívott szekta | |
Waldes és követői | |
Céljuk az apostoli egyházi állapotok visszaállítása | |
Keresztes hadjárat az eretnekségek ellen | |
Az inkvizíció | |
A koldulórendek; a vallásos népélet; az egyházi és vallási ellenzék | 111 |
A koldulórendek keletkezésének előzményei | |
Assisi-beli Ferenc | |
Vallásosságának alapvonása az öröm | |
A rend gyors felvirágzása és elterjedése | |
Domokos és dominikánusok | |
A karmeliták és az ágostoni remeterend | |
A koldulórendek szervezete és munkatere | |
A lateráni zsinat végzései | |
Transsubstantiatio | |
Áldozás és gyónás | |
A babonás vallásosság terjedése | |
Vallási ellenzék: a minoriták | |
Joachim de Floris | |
A pantheista-libertinus misztika és a szkepszis | |
Az egyház uralma a tudományban és művelődésben | 114 |
Aquinói Tamás | |
Duns Scotus János | |
Az egyház hatása a költészetre és a képzőművészetre: Walther van der Vogelweide, Dante; a román és a gót templomstílus | |
VIII. Bonifáctól a reformációig (1294-1517) | |
Előreformáció és renaissance | |
A pápai világuralom bukása; az avignoni pápaság | 115 |
VIII. Bonifác túlzott világuralmi igényei | |
IV. (Szép) Fülöp a pápát megalázza | |
Az avignoni pápaság | |
A pápa és Bajor Lajos küzdelme | |
Az avignoni pápaság pénzügyi politikája | |
A szerzetesi élet hanyatlása | |
Orccam Vilmos és iskolája a via moderna | |
A misztika felvirágzása, Eckhart mester | |
A kettős, majd hármas pápaság (az Ú. N. "nagy nyugati egyházszakadás", a pisai zsinatig) | 118 |
Avignon és Róma sikertelensége létrehozza a hármas pápaságot. | |
Wiclif és Husz | 119 |
Az egyházi elégedetlenség forradalmi megmozdulásokban tör ki Angliában | |
Wiclif és lollhardjai | |
Wiclif tanítása | |
Csehországban, főként Wiclif hatására | |
Husz János | |
A konstanzi és bábeli reformzsinatok; a huszitizmus további sorsa | 121 |
A zsinat visszaállítja az egységes pápaságot | |
Huszt megégetik | |
Az egyházi reformkísérletek eredménytelenek maradnak | |
A bázeli zsinat; unió a görög és a római egyház között | |
A huszita háborúk; az utraquisták, vagy calixtinusok; a táboriták | |
Az utraquisták a bázeli egyesség után megsemmisítik a táboritákat | |
A "cseh-morva atyafiak" | |
Külső sé belső egyházi állapotok a reformzsinatok után, a reformáció küszöbéig | 124 |
A pápaság teljes elvilágiasodása | |
A nyugati nemzeti államok egyre több egyházi hatalmat ragadnak magukhoz | |
Az egyház belső állapota a mélyponton állott | |
Theologiában erős hanyatlás. Kivétel Cusa Miklós és Kempeni (Kempis) Tamás | |
A boszorkányhit | |
Savonarola aszkétikus-demokratikus-theokratikus uralma Firenzében | |
A renaissance és a humanizmus egyházi vonatkozásai | 126 |
Előzményei és keletkezése | |
Az olasz renaissance-pártfogók és Petrarca | |
A Medici-akadémia | |
Németországban; Reuchlin János | |
Desiderius Erasmus Roterdamus | |
Munkássága | |
Tanítása | |
A renaissance képzőművészetének képviselői és német földön | |
A reformáció kora | |
Luther Márton | 129 |
Élete 1509-ig | |
Küzdelme a "kegyelmes Istenért" | |
Az Isten igazságossága kegyelem, melyet hit által nyerhetünk el | |
A búcsú | |
II. Julius és X. Leó jubileumi búcsúja | |
Tetzel János; a 95 tétel | |
X. Leó megindítja ellene az eretnekeljárást | |
Luther Cajetanus előtt | |
Miltitz Károly közvetítő kísérlete | |
A lipcsei disputa | |
Kiadja három reformátori iratát, mire a pápa minden követőjével együtt kiátkozza | |
A wormsi birodalmi gyűlés előtt | |
A wormsi ediktum | |
A lutheri reformáció további sorsa | 136 |
Luther a Wartburgban | |
Karlstadték reformjai Wittenbergben; Luther visszatérése | |
A lutheri mozgalom terjedése | |
Luther és Karlstadt; Luther és Münzer Tamás | |
Luther és a parasztforradalom; házassága | |
Luther és a humanisták: Melanchthon | |
Hutten Ulrik | |
Erasmus | |
Zwingli és a svájci reformáció kezdetei | 138 |
Zwingli élete zürichi papságáig | |
Küzdelme a "Reislaufen" ellen | |
Reformátori felfogásának kimélyülése | |
Reformátori iratai | |
Zürich a reformáció útjára lép | |
A kappeli csata | |
Reformátori iránya erősen radikális jellemű | |
Úrvacsoratana | |
Luther ellentétes felfogása az úrvacsoráról | |
Christologiai álláspontjuk is különbözik | |
A marburgi kollokvium | |
Ellentétes felfogásuk oka | |
A németbirodalmi reformáció további sorsa az augsburgi vallásbékéig (1525-1555) | 142 |
A speyeri birodalmi gyűlés: protestáció | |
A Confessio Augustana | |
A schmalkaldeni szövetség | |
Az augsburgi interim | |
Az augsburgi vallásbéke | |
A béke jelentősége | |
A lutheri reformáció jelleme és eredményei | 144 |
"Sola fide." | |
A lutheránus egyházi élet | |
Egyházalkotmány | |
Theologia | |
Iskolázás | |
Hatása a művészetre | |
A gazdasági életre | |
Kálvin János | 146 |
A genfi reformáció kezdetei | |
Genf a kaosz szélén | |
Kálvin élete megtéréséig | |
Megtérése; az Institutio | |
Farel Genfben maradásra kényszeríti | |
Genfi küzdelmei és száműzetése; házassága | |
Visszatér Genfbe | |
Az Ordonnances ecclésiastiques | |
Vezérlőgondolata munkásságában és küzdelmeiben | |
Genfi küzdelmeinek jellemzése | |
Genfi ellenfelei: Castellio Sebestyén | |
Bolsec Jeromos | |
Servet Mihály | |
Munkásságának jellemzése | |
Segítőtársai | |
Kálvin és a zwingliánusok; Kálvin és a lutheránusok | |
A kálvinizmus | 154 |
Kálvinizmus mint a protestantizmus megmentője | |
Kálvin predesztinációtana | |
Úrvacsora | |
Istentisztelete | |
Egyházalkotmánya | |
Ministres | |
Docteurs | |
Anciens | |
Diacres | |
Vénérable compagnie | |
Consistoire | |
A konzisztórium független az állami befolyástól | |
A kálvinizmus hatása az államban | |
A gazdasági életben | |
A szellemi életben | |
A reformáció útja Európában | 158 |
Franciaországban | |
Németalföldön | |
Skóciában | |
Angliában és az íreknél | |
A skandináv államokban | |
Poroszországban, Livlandban, Estlandban és Kurlandban | |
A lengyel-litván birodalomban | |
Cseh- és Morvaországban | |
Olasz- és Spanyolországban | |
A reformáció mellékirányai | 160 |
Az anabaptizmus | |
A mennoniták | |
Misztikus-spekulatív irányok | |
Az antitrinitárizmus | |
Az ellenreformáció kora (1560-1689) | |
A római katholikus egyház restaurációja | 162 |
A spanyol egyházi reformmozgalom | |
A jezsuitarend: Loyola | |
A rend szervezete | |
Vallásossága az Exercitia Spiritualia alapján | |
Via purgativa | |
Via illuminativa | |
Via unitiva | |
Erkölcstana | |
Probabilismus | |
Reservatio mentalis | |
Directio intentionum | |
A rend célja | |
Működésének színtere | |
A trienti zsinat | |
A restauráció és ellenreformáció egyéb fegyverei | |
Az ellenreformáció harcai a kontinensen | 167 |
A német birodalomban | |
A harmincéves háború | |
A westfaliai béke | |
Franciaországban | |
Németalföldön | |
Skóciában | |
Anglia az ellenreformáció korában | 170 |
Erzsébet | |
A puritánok az anglikán egyház ellen | |
I. Jakab és I. Károly | |
Forradalom, majd polgárháború | |
A Westminster-zsinat | |
Az independentismus | |
Cromwell Olivér | |
Cromwell mint "Lord-protector" | |
Cromwell egyháztörténeti jelentősége | |
Vallásszabadság | |
Quakerek | |
A Stuart-restauráció és Orániai III. Vilmos | |
A protestantizmus belső fejlődése az ellenreformáció korában | 174 |
Theologiai ellentétek a lutheránizmusban | |
Formula Concordiae | |
Kriptokálvinizmus, és a református hitvallás térhódítása | |
Orthodox lutheri dogmatizmus kialakulása | |
Irénikus theologusok | |
A lutheri ortodoxia kora, virágkora a lutheri építő irodalomnak, énekköltésnek | |
Arminianus küzdelem | |
A dordrechti zsinat | |
Voetius és a coccejanismus | |
A református Hollandia egyik fő jellemvonása a türelem | |
Az egyéb országbeli reformátusok és a dordrechti zsinati (dogmatikai) határozatok | |
A református theologia fejlődése | |
A római katholicizmus belső fejlődése az ellenreformáció korában | 177 |
A gallikánizmus | |
Szaléziánusok és trappisták rendje | |
A babonaság erősödése és terjedése | |
Theol. tudományosság | |
Jansenismus | |
Quietista misztika | |
A felvilágosodás kora (1690 tájától - 1814 tájáig) | |
A felvilágosodás jellemzése és egyházi vonatkozásai | 178 |
Keletkezése | |
Bölcsője: Hollandia | |
Angliában | |
Franciaországban | |
Németországban | |
Jellemvonása: racionalizmus | |
Moralizmus | |
Optimizmus | |
Utilitarizmus | |
"Das natürliche System der Geisteswissenschaften" | |
Értéke | |
Hibái | |
A pietizmus | 180 |
Követeli: a pietást | |
Az aktivitást | |
Az elkülönülést | |
Református talajról ered | |
Spener | |
Francke | |
Zinzendorf | |
A pietizmus érdeme | |
A methodizmus | 182 |
Hanyatlás az angol vallásos életben | |
Wesley és Whitefield | |
A methodizmus terjeszkedése és munkássága | |
A methodizmus értéke | |
A római katholicizmus a felvilágosodás korában | 184 |
A rekatholizációs törekvések lanyhulása; a jezsuitarend feloszlatása | |
A róm. kath. egyház a német birodalomban | |
A francia forradalom | |
A konvent és Napoleon r. kath. egyházelleni intézkedései | |
A legújabb kor (1814-1914) | |
Általános áttekintés | 185 |
A kor egymást felváltó fő áramlatai: a romantika | |
A liberalizmus | |
A szocializmus | |
A római katholikus egyház a legújabb korban | 186 |
A pápai befolyás erősödése | |
IX. Pius; Mária szeplőtelen fogantatásának dogmája | |
A "Syllabus" | |
A pápai csatlakozhatatlanság dogmája; az egyházállam megszüntetése | |
A "Kulturkampf" | |
XIII. Leó | |
X. Pius; a modernizmus ellen | |
A római katholicizmus ereje és gyengesége | |
A német protestantizmus | 190 |
Vallásos ébredés a napoleoni háborúk után | |
Unió-törekvések | |
Nagy német theologusok | |
A műveltek és nagyvárosi tömegek elegyháziatlanodása | |
A belmisszió | |
Az angolszász protestantizmus | 192 |
Vallásos ébredés és különböző irányok az anglikán egyházban | |
A dissenterek | |
A skót "Free Church" | |
Az északamerikai protestantizmus | |
A protestantizmus egyebütt | 193 |
Hollandiában; a "Gereformeerde Kerk" | |
Franciaországban és Ausztriában | |
A keleti egyházak sorsa a reformáció kora óta | 194 |
A külmisszió a legújabb korban | 195 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.