1.062.107
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Az egyházatyák bibliája és az ókeresztény exegézis módszere, története
Septuaginta, Diatesszaron, Vetus Latina, Vulgata
Budapest
| Kiadó: | Jel Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 328 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 15 cm |
| ISBN: | 963-9318-29-9 |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
A cím „Az egyházatyák Bibliája és az ókori exegénis története'' utal a Septuagintára, a Vetus Latinára és a Vulgatára, a fordítások mellett a korabeli exegetikai módszerekre, melyekkel ezeket a szövegeket megközelítették és kifejtették. Már maga a fordítás elkészítése is exegetikai kérdés bizonyos mértékig, és a lefordított szöveg kanonizálása a benne foglalt exegetikai felfogás kanonizálása is. A fordítás és értelmezés sajátos kapcsolatát a késő ókorban legjobban talán a ,,hetvenes fordítás'' tudja bemutatni, A modern kutatás sajátossága a ragaszkodás az ,,eredetihez", a fordítás lenézése, holott a kinyilatkoztatástól az írásig vezető út verziók, translatiók sorozata maga is, a kinyilatkoztatás „visszhangzása" különféle kultúrközegekben, A mi teológiai megközelítésünkben az „eredeti" ilyen „eredeti fordítás", amelyet a Lélek hívott életre és tart létben ma is. Isten „nyelvét" ugyanis csak „fordításban" foghatja fel az ember. Mi célt szolgál a Septuagintával, Vetus Latinával,... TovábbFülszöveg
A cím „Az egyházatyák Bibliája és az ókori exegénis története'' utal a Septuagintára, a Vetus Latinára és a Vulgatára, a fordítások mellett a korabeli exegetikai módszerekre, melyekkel ezeket a szövegeket megközelítették és kifejtették. Már maga a fordítás elkészítése is exegetikai kérdés bizonyos mértékig, és a lefordított szöveg kanonizálása a benne foglalt exegetikai felfogás kanonizálása is. A fordítás és értelmezés sajátos kapcsolatát a késő ókorban legjobban talán a ,,hetvenes fordítás'' tudja bemutatni, A modern kutatás sajátossága a ragaszkodás az ,,eredetihez", a fordítás lenézése, holott a kinyilatkoztatástól az írásig vezető út verziók, translatiók sorozata maga is, a kinyilatkoztatás „visszhangzása" különféle kultúrközegekben, A mi teológiai megközelítésünkben az „eredeti" ilyen „eredeti fordítás", amelyet a Lélek hívott életre és tart létben ma is. Isten „nyelvét" ugyanis csak „fordításban" foghatja fel az ember. Mi célt szolgál a Septuagintával, Vetus Latinával, Vulgatával, Diatesszaronnal, az ókori exegézis módszerével foglalkozó könyv? Mivel nem érthetők nélküle az egyházatyák sem exegetikai, sem dogmatikus, sem spirituális tartalmú művei, de sem a keleti, sem a nyugati egyház teológiájának és liturgiájának kialakulása, ezért egyformán nevezhetjük „alapvető patrológiának" és „alapvető liturgikának"is. Milyen viszonyban áll a biblikus bevezetésekhez, legyenek azok bevezetések az O- vagy az Újszövetségbe? Míg azok az „eredetivel", az Ószövetség héber szövegével, az Újszövetség görög szövegével és annak történetével, tartalmi ismertetésével foglalkoznak, addig vállalkozásunk célja ezek „hatástörténetének" bemutatása a fordítások és az azokra épülő exegetikai , teológiai munka, homiletikus anyag segítségével.A szerző a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán az Ókeresztény egyház és irodalomtörténet tanszékvezető professzora. Teológiai doktorátust a budapesti Hittudományi Akadémián szerzett, majd tanulmányait Rómában az Institutum Augustinianumban folytatta, ahol szaklicenciátust szerzett. 1978 óta a PPKE HTK nyilvános rendes tanára. 1991-ben II. János Pál pápa a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagjává nevezte ki, amelynek jelenleg is munkatársa. A Szent István Társulat Ókeresztény írók, és a JEL Könyvkiadó Ókeresztény Örökségünk sorozatának szerkesztője. Vissza
Tartalom
ELŐSZÓA „SZENT ÍRÁS ÁLTALÁNOS FOGALMA 20
1, A szent könyv vallástörténeti fogalma 20
2. A mennyei könyv ikonográfiája 23
AZ EGYHÁZ ÓSZÖVETSÉGE 26
A „görög" Biblia 26
1. Az ún. „hetvenes fordítás'' (újabb terminológia szerint „régi görög fordítás''), amely eredetileg azonos Mózes 5 könyvével 26
a) A „hetvenes fordítás" keletkezésének közege 28
b) Részletfordítások egyesítése, vagy az egész tervszerű fordítása 33
c) A Törvény fordításának helye, kora, a fordítók 35
d) A fordítás célja 37
e) A görög fordítás lelkes fogadtatása majd elvetése 42
2. A „hetvenes fordítás" szövegével kapcsolatos kérdések 55
a) Zsidó szövegjavítások (recensiones) 60
b) Keresztény szövegjavítások (recensiones) 65
c) A „textus massoreticus" és a görög fordítás szövegének eltérései 71
aa) Terjedelemben 72
bb) A fordítók héber mintái következtében 75
cc) A „hetvenes fordítás" „messianizmusa" 82
3. A „hetvenes fordítás" nyelvezete 83
a) A szent nyelv kérdése a zsidóságban 83
b) A fordítás rendeltetése 85
c) Fordítói alternatívák 86
d) Szemantikai kérdések 89
e) A héber Biblia „hellenizálása" 90
f) Önálló mű, vagy csak fordítás 94
g) A fordítói teljesítmény 94
A „HETVENES" FORDÍTÁS AZ OKERESZTENY EGYHAZBAN 97
1. A Septuaginta elfogadása az ókeresztény egyház részéről 97
2. Idézetek az Újszövetségben 102
3. A „hetvenes fordítás'' nyelvezetének hatása az Újszövetségre 106
4. A „hetvenes fordítás'' messiási szövegei 106
a) zsidókkal közös messiási helyek 108
b) messiási testimonia 108
c) a messiási értelmezésnek kedvező görög fogalmak a fordításban 109
5. A Septuaginta az egyházatyáknál 112
a) Az egyházatyák véleménye a hetvenes fordítás szövegéről 112
b) A Septuaginta jelentősége a keresztény hit megfogalmazásában 115
c) Félreértett héber szövegek 122
6. A Septuaginta az ókeresztény liturgikus életben, hatása a kereszténység görög nyelvének fejlődésére 123
7. A Septuaginta kánonja és a különböző fordítások 127
8. Függelék 138
a) Szövegtörténeti elméletek 138
b) A qumrani leletek jelentősége a görög Biblia szövegkritikája szempontjából 140
c) A Septuaginta kiadásai 142
AZ EVANGÉLIUMHARMÓNIÁK 144
1. A Diatesszaron-jelenség 144
2. Tatianosz Diatesszaronja 146
3. Jézus életének egyes mozzanatai az evangéliumharmóniák alapján 152
A LATIN BIBLIA 162
A Biblia a latin világban 162
1. A Vetus Latina 164
2. A Vulgata 167
3. A zsoltárok fordítása 168
4. A Psalterium Gallicanum és a Hexapla alapján készült javítás 173
5. Szent Jeromos: "veritas hebraica" 175
6. Miről tanúskodnak a latin Biblia legrégebbi kéziratai? 182
EXEGETIKAI FORMÁK ÉS IRÁNYZATOK AZ ÓKORBAN 188
Az ókori exegézis módszere és rövid története 188
1. A zsidó exegézis ősformái és terminológiája 188
2. Szentírásértelmezés a Szentíráson belül 197
3. Az Ószövetség az Újszövetségben 198
4. Az ókeresztény exegézis alapformái 201
5. A zsidó és görög exegézis közös jellegzetességei 201
Az exegézis és hermeneutika a görög világban 203
1. A szakkifejezések 203
2. Görög keresztény szerzők exegetikai módszere 213
a) Exegetikai szakkifejezések az Újszövetségen belül 213
b) A gnosztikus exegézis "princípiumai" 218
c) Kis-ázsiai szerzők exegézise 221
d) Az alexandriaiak exegézise 228
e) Exegézis a 3. század végétől a 4. század közepéig 240
f) Melyik a patrisztikus exegézis aranykora? 249
g) Az antiochiaiak exegetikai elvei 251
h) A késői alexandriaiak és az „újalexandriaiak" (kappadokiaiak) 259
i) A katénák kora 264
3. Latin keresztény szerzők exegetikai módszere 266
a) A 2-3. században: Tertullianus és Cyprianus 266
b) A 4-5. században: Hilarius, Ambrus, Jeromos, Ágoston 272
c) A latin keresztény költők parafrázisai 285
d) A manuálék kora 287
ÖSSZEFOGLALÁS 289
IRODALOM 294
Témakörök
Vanyó László
Vanyó László műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Vanyó László könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal