Az egyház társadalmi tanítása

Tartalom

ELŐSZÓ 11
1. ALAPFOGALMAK 13
1.1. A szociológia fogalma, felosztása és módszere 13
1.2. A szociálteológia fogalma, forrásai és módszere 15
1.3. Az Egyház szociális tanítása és kapcsolata a szociálteológiával 16
1.4. Az Egyház illetékessége társadalmi kérdésekben 18
1.5. Az Egyház szociális tanításának szerepe a teológiai oktatásban 22
2. AZ EGYHÁZ SZOCIÁLIS TANÍTÁSÁNAK TÖRTÉNETE 25
2.1. A Szentírás üzenete a társadalom számára 25
2.2. A Szentírás legfontosabb erkölcsi alapelvei 27
2.2.1. Az emberi méltóság a teremtéstörténet szerint 27
2.2.2. A szabadsághoz való jog a kivonulástörténet szerint 28
2.2.3. Az igazságosság elve a szövetségkötés szerint 29
2.2.4. A szegények jogai a próféták tanítása szerint 31
2.2.5. A megtérés mint Isten Országa befogadásának feltétele Jézus tanítása szerint 33
2.2.6. Elkötelezettség a szegények ügye iránt Jézus tanítása szerint 35
2.2.7. Az egyenlőség Szent Pál tanítása szerint 37
2.2.8. A közösség tagjainak kölcsönös segítése az Apostolok Cselekedetei és a páli levelek szerint 38
2.3. Az apostoli és az egyházatyák társadalmi tanítása 40
2.3.1. Jelenlét a társadalomban 40
2.3.2. Az állam szerepe a társadalomban 42
2.3.3. A magántulajdon és a gazdagság kérdése 43
2.4. Aquinói Szent Tamás társadalombölcselete 44
2.4.1. Szent Tamás tanítása az ember természetéről 43
2.5. Az újkori gondolkodás etikai jellemzői 40
2.5.1. Az emberi szabadság és az állam kapcsolata az újkori gondolkodás szerint 52
2.5.2. A liberalizmus eszméje és a kapitalizmus 55
2.5.3. A szocializmus eszméje és a kollektivista társadalom 62
3. A TÁRSADALOM VIZSGÁLATA SZOCIOLÓGIAI SZEMPONTBÓL 79
3.1. Comte szerepe a modern szociológia kialakulásában és Quételet szerepe a szociográfia kialakításában 80
3.2. A társadalom életét bemutató modellek 85
3.2.1. A szociológia biológiai irányzatai: Spencer, Gobineau, Gumplowicz, Nietzsche 85
3.2.2. Rendszerelméletek a szociológiában: Pareto, Tönnies 89
3.2.3. A szociológia pszichológiai irányzatai: Freud, Jung és Tarde, a szociálpszichológia 91
3.3. A modern szociológia klasszikusai 93
3.3.1. Émile Durkheim tanítása a kollektív tudatról, a szolidaritásról és az öngyilkosság okairól 93
3.3.2. Max Weber tanítása az etikai alapelvekről, a kapitalizmus „szelleméről" és a vallásokról 99
3.4. Korunk kiemelkedő hatású szociológusai 104
3.4.1. Adorno az autoritáriánus személyiségről 105
3.4.2. Habermas elmélete a társadalmi nyilvánosság szerepéről 109
3.4.3. John Rawls igazságosságelmélete 113
4. AZ EGYHÁZ SZOCIÁLIS TEVÉKENYSÉGE 117
4.1. Az Egyház szociális gyakorlatának kialakulása 117
4.2. A szeretetszolgálat nagy egyéniségei 118
4.3. Az Egyház szociális munkája a XX. században. A Karitász-szervezetek és egyéb intézmények 125
5. AZ EGYHÁZ TÁRSADALMI TANÍTÁSÁNAK ETIKAI ALAPJAI 131
5.1. A személyközpontú keresztény etika 132
5.1.1. A személy és a természet elválaszthatatlan kapcsolata 133
5.1.2. A személy és az emberi természet a Szentírás üzenete szerint 137
5.1.3. A személy és a természet értelmezése a keresztény hagyományban 140
5.1.4. A természeti törvény és az ember alapvető jogai 146
5.1.5. Az alapvető emberi jogok társadalmi kifejezése 149
5.2. A szociáletika megalapozása más elvek szerint 153
5.2.1. Az „egyetemesség" elve: Immánuel Kant etikai rendszere 153
5.2.2. A „társadalmi szerződés" elve 155
5.2.3. A „hasznosság" elve 157
5.3. Az igazságosság erénye 159
5.3.1. Az igazságosság fogalma és fajtái 161
5.3.2. A szociális igazságosság elve 162
5.3.3. A szociális szeretet elve 165
5.3.4. A szolidaritás elve 167
5.3.5. A szubszidiaritás elve 174
5.4. A közjó 177
5.4.1. Az állam feladata a közjó biztosítása 182
5.4.2. A politika feladata a közjó szolgálatában 187
5.4.3. A politika és az erények 192
6. AZ EGYHÁZ SZOCIÁLIS ENCIKLIKÁI 197
6.1. Bevezetés a szociális enciklikákhoz 197
6.1.1. Az enciklikák tárgyalásának módszere 197
6.1.2. Az enciklikák megszületésének előzményei 198
6.1.3. Néhány általános ismeret az enciklikákról 206
6.2. XIII. Leó pápa Rerum novarum kezdetű enciklikája 210
6.2.1. Az enciklika létrejöttének előzményei 210
6.2.2. Az enciklika felépítése és tartalma 213
6.2.3. A Rerum novarum történeti értékelése 217
6.2.4. A Rerum novarum hatása Magyarországon 218
6.3. XI. Pius pápa Quadragesimo anno kezdetű enciklikája 227
6.3.1. Az enciklika létrejöttének előzményei 227
6.3.2. Az enciklika felépítése és tartalma 228
6.3.3. Az enciklika értékelése történelmi szempontból 235
6.4. XII. Pius pápa tevékenysége a béke érdekében 237
6.4.1. XII. Pius pápa (1939-1958) kora 237
6.4.2. XII. Pius pápa karácsonyi rádióbeszédei a béke érdekében 238
6.4.3. Értékelés 241
6.5. XXIII. János pápa Mater et magistra kezdetű enciklikája 241
6.5.1. Az enciklika megírásának előzményei 241
6.5.2. Az enciklika felépítése és tartalma 243
6.5.3. Az enciklika történelmi értékelése 246
6.6. XXIII. János pápa Pacem in terris kezdetű enciklikája 246
6.6.1. Az enciklika kiadásának előzményei 247
6.6.2. Az enciklika felépítése és tartalma 248
6.6.3. Az enciklika történelmi értékelése 252
6.7. VI. Pál pápa Populorum progressio kezdetű enciklikája 252
6.7.1. Az enciklika létrejöttének előzményei 252
6.7.2. Az enciklika felépítése és tartalma 253
6.7.3. Az enciklika történelmi értékelése 256
6.8. VI. Pál pápa Octogesima adveniens kezdetű apostoli levele 257
6.8.1. Az apostoli levél létrejöttének előzményei 257
6.8.2. Az apostoli levél felépítése és tartalma 258
6.8.3. Az apostoli levél történelmi értékelése 261
6.9. II. János Pál pápa Laborem exercens kezdetű enciklikája 262
6.9.1. Az enciklika létrejöttének előzményei 262
6.9.2. Az enciklika felépítése és tartalma 263
6.9.3. Az enciklika történelmi értékelése 266
6.10. II. János Pál pápa Sollicitudo rei socialis kezdetű enciklikája 267
6.10.1. Az enciklika létrejöttének előzményei 267
6.10.2. Az enciklika felépítése és tartalma 269
6.10.3. Az enciklika történelmi értékelése 274
6.11. II. János Pál pápa Centesimus annus kezdetű enciklikája 274
6.11.1. Az enciklika létrejöttének előzményei 274
6.11.2. Az enciklika felépítése és tartalma 276
6.11.3. Az enciklika értékelése 279
ÖSSZEFOGLALÁS 281
FELHASZNÁLT IRODALOM 283

Témakörök