1.062.337

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az egyház korszakváltás idején

Társadalmi átalakulás és az egyház megújulása

Szerző
Fordító
Budapest
Kiadó: Kálvin Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 299 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-300-927-8
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Mivel járulhatnak hozzá az egyházak az új szemléletmód megtalálásához? Nyugat-Európában a nagy egyházak a szekularizáció folyamatára egyértelműen a vallás etizálásával válaszoltak, és a szekularizáció folyamatába egyfajta önszekularizáció formájában kapcsolódtak be. A vallás morális követelményei váltak az elsőrendű tematikává; a vallás transzmorális tartalma, a Szenttel való találkozás, a transzcendencia megtapasztalása háttérbe szorult.
Felfokozott mértékben érvényes ez a németországi protestáns egyház esetében. Sok istentiszteleten és számos prédikációban például nem annyira Istennek a názáreti Jézusban történt emberré létele a központi mondanivaló, hanem az ember engedelmességi készségének követelőző' formában megfogalmazódó igénye. Az egyházaknak - és közöttük különösen is a németországi protestáns egyházaknak - arra az önkritikus belátásra kell ráébredniük, hogy mondanivalójuknak erre a morális követelményrendszerre összpontosítása annak az igazságnak a leszűkítését jelenti,... Tovább

Fülszöveg

Mivel járulhatnak hozzá az egyházak az új szemléletmód megtalálásához? Nyugat-Európában a nagy egyházak a szekularizáció folyamatára egyértelműen a vallás etizálásával válaszoltak, és a szekularizáció folyamatába egyfajta önszekularizáció formájában kapcsolódtak be. A vallás morális követelményei váltak az elsőrendű tematikává; a vallás transzmorális tartalma, a Szenttel való találkozás, a transzcendencia megtapasztalása háttérbe szorult.
Felfokozott mértékben érvényes ez a németországi protestáns egyház esetében. Sok istentiszteleten és számos prédikációban például nem annyira Istennek a názáreti Jézusban történt emberré létele a központi mondanivaló, hanem az ember engedelmességi készségének követelőző' formában megfogalmazódó igénye. Az egyházaknak - és közöttük különösen is a németországi protestáns egyházaknak - arra az önkritikus belátásra kell ráébredniük, hogy mondanivalójuknak erre a morális követelményrendszerre összpontosítása annak az igazságnak a leszűkítését jelenti, amellyel csak az egyház járulhat hozzá az újfajta szemléletmód kereséséhez. Ennek az igazságnak a lényege, hogy az emberi élet egy nagyobb összefüggésnek köszönhető, amelyet az ember a maga teljesítménye révén nem képes létrehozni.
Egy ilyen önkritikus megfontolás hozzásegítheti az egyházakat, hogy újrafogalmazzák: mi az, amivel hozzájárulhatnak a szellemi orientálódáshoz a jelen átláthatatlan szituációjában. Ha ennek során új módon kell is végiggondolniuk, hogy miben áll specifikus kompetenciájuk, nem hagyatkozhatnak a válasz öröklött formáira. Az egyházakat ugyanis hasonló mértékben érintették a társadalomban végbement változások, mint más társadalmi intézményeket. Tévedés lenne azt gondolni, hogy már kezükben van a szellemi orientáció kulcsa, és azt már csak meg kell fordítani a zárban, hogy kinyíljon az ajtó egy mindenkire nézve kötelező érvényű felfogás előtt. Vissza

Tartalom

Előszó a magyar kiadáshoz 5
Rövid összefoglalás 6
Előszó 13
I. Bevezetés 19
II. A társadalmi átalakulás és az egyház 33
1. Szekularizáció 36
1.1. A szekuláris alkotmányos rend kialakulása 38
1.2. A vallási intézmények és tartalmak szerepének megváltozása 42
1.3. A hittartalom változásai a világi értelmezések tematikájában 58
2. Értékváltás 63
2.1. Az értékváltás aspektusai 64
2.2. Az értékváltás ambivalenciái 67
2.3. Értékváltás és egyház 70
3. Individualizálódás 75
3.1. Az individualizáció aspektusai 75
3.2. Az individualizálódás korlátai 77
3.3. Individualizáció és egyház 80
III. A nyitott és a közéleti egyház 85
1. Az egyház a közéletben 85
1.1 Az egyház ellenszélben 86
1.2. Az egyház közéleti megbízatása 89
1.3. Az egyház a pluralizmusban 98
1.4. Az egyház alapja 101
1.5. Az egyház közéleti státusa 107
2. A keresztyén közéleti tevékenység alapvonásai 113
2.1. Az emberi cselekvés formái 113
2.2 Igehirdetés és hitvallás 119
2.3. A sákramentumok kiszolgáltatása 123
2.4. Az imádság 129
2.5. Az áldás 134
3. Az egyház felismerhetősége 135
3.1. Istentisztelet a világ mindennapjaiban 136
3.2. Az egyház elsődleges és másodlagos ismertetőjegyei 140
IV. A keresztyén szabadság időszerűsége 145
1. Szabadság és felelősség - úton egy új társadalmi eszménykép felé 145
1.1. Túl a társadalmi fejlődés és a morál elkülönülésén 145
1.2. A keresztyén szabadság fogalma 149
1.3. Kommunikatív és kooperatív szabadság 157
1.4. Kölcsönös felelősség 162
1.5. A szabadságra épülő élet kerete 165
2. Szabadság a társadalomban 177
2.1. Demokratikus kommunitarizmus 177
2.2. Társadalmi szabadság 179
3. Szabadság és természeti környezet 188
3.1. Önuralom és önkorlátozás 189
3.2. Felelősség az élet jövőjéért 193
V. Az egyház jövendője 200
1. Az egyház válsága - hét szempont 200
1.1. A tagság krízise 205
1.2. Pénzügyi krízis 205
1.3. Munkatársi krízis 206
1.4. Az egyesülési folyamat krízise 207
1.5. Szervezeti krízis 208
1.6. A krízismenedzselés krízise 209
1.7. Orientációs krízis 210
2. A kiindulópont: komolyan venni saját üzenetünket 210
2.1. Tudakozódás az egyház kompetenciája felől 211
2.2. Isten valóságának ünneplése 213
2.3. Az ember felfedezése 214
2.4. Nagykorú hitre bátorítani 216
2.5. Reménységet táplálni az egyház jövendője felől 217
3. Kiút a válságból - hét javaslat 219
3.1. Az egyháztagság új útjai 219
3.2. Az egyház finanszírozásának új útjai 226
3.3. A hivatásos egyházi tevékenység új feladatai 230
3.4. Németország és Európa egyesülésének kihívásai 233
3.5. Az egyház szervezeti kulcsproblémái 234
3.6. A reaktív igazgatástól az előre tekintő tervezésig 236
3.7. Igazodás a hit forrásához és lényegéhez 237
VI. Az egyház a civil társadalomban 238
1. Az egyház mint intermediáris intézmény 238
1.1. Állam-analóg intézményből intermediáris intézmény 238
1.2. A civil társadalom 240
1.3. A civil társadalom jövője és az egyház feladata 246
2. A templomok mint a találkozás és a lelki erőgyűjtés színhelyei 252
2.1. Templomaink - a régi idők reliktumai? 252
2.2 Szent terek az evilágiság jegyében 254
2.3. A templom mint középület 257
3. Az egyház közéleti felelőssége 261
3.1. Az egyház oktatási tevékenysége 261
3.2. Az egyház politikai felelőssége 272
3.3. Az egyház felelőssége a segítségnyújtás kultúrájáért 286
Irodalom 294
A szerző 295

Wolfgang Huber

Wolfgang Huber műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Wolfgang Huber könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem