Az egyház - Alapvető hittan III.

Tartalom

BEVEZETÉS 11
1. Az egyházról szóló traktátus a fundamentális
teológiában 12
a) Az Egyház kifejtésének módszerei 12
b) Az Egyház bemutatásának történeti fejlődése 13
2. Az Egyházról szóló gondolkodás
és a fundamentális teológia kapcsolata 16
ELSŐ FEJEZET: AZ EGYHÁZ SZÜLETÉSE 19
I. Az egyház előtörténete és az ószövetségi előképek 19
1. A nép összegyűjtése 20
2. A kivonulás, a múlttal való szakítás mintái
a közösség létrehozása szempontjából 20
3. A szövetség Istene 23
4. Az emberiséggel kötött új szövetség 25
II. Az Egyház az Újszövetségben 27
A) Az Egyház megjelölésére használt képek és fogalmak 27
1. Isten népe 27
2. A szövetség népe 28
3. Krisztus teste 29
4. Az Egyház mint épület és ültetvény 30
5. Az Egyház mint Krisztus jegyese
és mint a jó pásztor nyája 32
6. Ekklészia 33
B) Az újszövetségi szerzők ekkléziológiája 36
1. Szent Pál tanítása az Egyházról 36
2. A lukácsi Egyház 37
3. Szent János tanítása 41
C) Jézus egyházalapító szándéka 44
1. Az Egyház alapítása 45
a) A Tizenkettő kiválasztása 45
b) Péter személyének kiemelése 47
c) Az Eukarisztia ünneplésének elrendelése 49
2. Az Egyházalapítás állomásai 50
MÁSODIK FEJEZET: AZ EKKLÉZIOLÓGIA
TÖRTÉNETI KIBONTAKOZÁSA 52
I. A patrisztikus kor és a skolasztika 52
A) Az egyházatyák és egyháztanítók ekkléziológiája 52
1. Az apostoli atyák ekkléziológiája 52
2. Szent Irenéusz ekkléziológiája 56
3. Tertullianus és Cyprianus ekkléziológiája 58
4. Origenész ekkléziológiaja 60
5. Mileve-i Optatus és Szent Ágoston ekkléziológiája 63
6. Dionüsziosz Areiopagitész 67
7. Összegzés 69
B) Latin középkor 69
1. Clairvaux-i Szent Bernát 69
2. Aquinói Szent Tamás 71
II. A reformációtól a II. vatikáni zsinatig 72
1. A Tridenti Zsinat ekkléziológiája 73
2. Az I. Vatikáni Zsinat 76
3. Az I. Vatikáni Zsinat utáni pápai megnyilatkozások
az Egyházról 80
4. Az I. Vatikáni Zsinat utáni teológusok 83
5. A Mystici corporis enciklika 86
6. Protestáns teológusok a II. Vatikáni Zsinat előtt 90
III. A II. Vatikáni Zsinat 95
1. A zsinat lefolyása 96
a) Az I. ülésszak (1962. október 1 l.-december 8.) 98
b) A II. ülésszak (1963. szeptember 29.-december 4.) 100
c) Átmenet a De Ecclesiától a Lumen gentiumig 101
d) A III. ülésszak
(1964. szeptember 14.-november 21.) 102
e) A IV. ülésszak (1965. szeptember 14.-december 8.) 103
f) A II. Vatikáni Zsinat értékelése 104
2. Az II. Vatikáni Zsinat dokumentumainak
ekkléziológiája 107
a) A Lumen gentium 107
b) Gaudium et spes - a zsinat tanítása
a világ és az egyház kapcsolatáról 114
3. A zsinat utáni ekkléziológiák 129
4. A zsinat jövője 131
a) A harmadik évezred küszöbén 131
b) VI. Pál egyházfelfogása 133
c) A Püspöki Szinódusok 134
d) II. János Pál karizmája 136
HARMADIK FEJEZET:
SZISZTEMATIKUS EKKLÉZIOLÓGIA 137
I. Az Egyház jegyei 137
1. „Egy" 140
2. „Szent" 145
3. „Katolikus" 151
4. „Apostoli" 155
5. Az Egyház további tulajdonságai 159
II. Egyházmodellek 162
1. Az Egyház mint intézmény 164
2. Az Egyház mint misztikus szövetség 164
3. Az Egyház mint szentség 166
4. Az Egyház mint hírnök 168
5. Az Egyház mint szolga 172
III. Egyház És üdvösség 174
1. „Extra ecclesiam nulla salus" 176
2. Votum ecclesiae 180
3. Az Egyházhoz való tartozás 181
IV. A Szentlélek szerepe az Egyházban 185
1. Krisztus és a Szentlélek mint az Egyház alapjai 186
2. A Szentlélek és a keresztény közösség 187
3. Karizmák és szolgálatok 190
a) Az Egyház karizmatikus jellege 190
b) A szolgálatok felépítése 195
V. Az egységkeresés útján 199
1. Az ökumenikus dialógus csírái (1850-1910) 199
2. A teológiai ökumenizmus 201
3. Az Egyházak Ökumenikus Tanácsa 204
4. A katolikus ökumenizmus 208
5. Új utak az ökumenizmusban 219
IRODALOM 222
FÜGGELÉK 236
ökumenikus zsinatok 236
AZ első öt század pápái 237
A Tridenti Zsinat jelentősebb időpontjai 239
Az I. Vatikáni Zsinat kronológiája 240
A II. Vatikáni Zsinat És dokumentumai 241
Püspöki szinodusok 242
II. János Pál pápa megnyilatkozásai 243
Egyházatyák és egyházdoktorok 245
Az ökumenikus mozgalom fő iránya 248
Bibliai helyek 258
Ószövetség 258
Újszövetség 261

Témakörök