| Gyáni Gábor: Az egyesített főváros nagyvárossá fejlődése | 7 |
| Rövid histográfiai szemle | 8 |
| Ami a városegyesítést előkészítette | 9 |
| A fővárosi autonómia és határai | 11 |
| Ami a városegyesítést követte | 15 |
| A nagyvárosi fejlődés gazdasági és társadalmi feltételei | 20 |
| Budapest mint nemzeti kulturális központ | 23 |
| Ami elválaszt és összeköt: a Duna | 26 |
| Szabó Dániel: Országgyűlési választások az egyesítés előestéjén | 31 |
| Az országos politikai helyzet | 31 |
| Buda-Pest 1872-ben | 35 |
| Pártok és jelöltek | 40 |
| A választók megnyerése | 43 |
| A programbeszédek | 49 |
| Buzinkay Géza: Sajtóviták az egyesítésről | 60 |
| Szólásszabadság és az információ áramlásának szabadsága | 61 |
| Sajtóérdeklődés és hírszolgálat | 63 |
| Nyilvánosság helyett hivatali hatáskör | 64 |
| A tudósítások és a sajtóvélemények témái | 66 |
| "Magyar fővárost Magyarországnak!" | 67 |
| Segítség szavazás előtt | 72 |
| Faragó Tamás: A főváros népe: sokszínűség és beolvadás | 75 |
| Az ellentétek városa | 75 |
| Család, élet, halál: népességi jellemzők a városegyesítés időszakában | 79 |
| Felekezetek, nyelvek, kultúrák: etnokulturális népességi minták Budapesten az 1870-es években | 89 |
| Két korszak határán | 99 |
| Függelék | 102 |
| Sipos András: A kolerajárvány, és ahogy a város válaszol | 111 |
| Középkori típusú katasztrófa | 111 |
| A "város teste" és a járványmegelőzés | 114 |
| "Orvosrendőri" intézkedések | 117 |
| "Miss Cholera" és "Master Lindley" jegyesek... | 122 |
| A rettegés hónapjai | 127 |
| A járvány mérlege | 135 |
| Holló Szilvia Andrea: Pest, Buda, Óbuda a térképasztalon | 139 |
| Az előzmények | 139 |
| Pest területének felmérése | 140 |
| Buda felmérése | 151 |
| Óbuda felmérése | 158 |
| Az utcanevek és a házszámozás | 160 |
| A térképek | 162 |
| Függelék | 163 |
| Fabó Beáta: Építkezés a reprezentáció szolgálatában: középületek és terek | 164 |
| A város 1867-70 körüli állapota | 165 |
| A városrendezési terv | 168 |
| Középületek | 171 |
| Szobrok, terek | 197 |
| Közlekedési építmények | 198 |
| Összefoglalás | 198 |
| Gábor Eszter: Az információ értéke. Andrássy és Csengery telekvásárlásai - az Andrássy út keletkezéstörténete | 213 |
| Andrássy telekvásárlása | 214 |
| Az előzmény | 214 |
| Az útvonal iránya és Andrássy telkeinek helye | 215 |
| A vásárlás | 216 |
| A végleges útvonal kijelölése | 218 |
| A nyitandó út területének megszerzése - egyezségek és kisajátítás | 220 |
| Csengery Antal telekvásárlása | 223 |
| Mennyibe kerül egy utcanyitás? | 227 |
| A Csengery - Lukács-telkek értékesítése | 227 |
| Gál Éva: A rózsadombi villanegyed kezdetei (1880-90-es évek) | 230 |
| A beépülés kezdetei és első eredményei | 232 |
| A Rózsadomb első "telepesei" | 242 |
| Az utcanevek | 245 |
| A villaépítészet | 253 |
| Létay Miklós: Mezővárosból kerület. Óbuda és Újlak 1873 körül | 265 |
| Óbuda újkori története 1873-ig | 265 |
| A III. kerület születése | 270 |
| A kerület rövid jellemzése | 272 |
| Vígh Annamária: Új városháza a Váci utcában | 278 |
| Törvényszéki épület vagy városháza? | 280 |
| Az építész a bizottmány és a közgyűlés kereszttüzében | 284 |
| Impozáns és monumentális városháza | 287 |
| Az Újvárosháza díszítése | 293 |
| Vadas Ferenc: Az első nagyvárosi pályaudvar: a Nyugati | 299 |
| Az első indóház Pesten | 300 |
| Az Osztrák Államvasúttársaság és a főváros | 304 |
| Az első vázlattól az engedélyezési tervekig | 309 |
| A szerzőség dilemmája | 318 |
| Új csarnok épül a régi fölött | 322 |
| Sajtóvisszhang és publicitás | 330 |
| A Nyugati építészettörténeti helye | 335 |
| Sárosi Bálint: Mindennapi magyar zene Pesten és Budán | 351 |
| "Rettentőnél rettentőbb csárdások" | 355 |
| "Naturalista" dalszerzés | 359 |
| Hogyan terjed a dal? | 363 |
| Cigányzenélés | 364 |
| Cigányromantika | 368 |
| Névmutató | |
| Topográfiai mutató | |
| Az illusztrációk (képek, térképek, táblázatok) forrásai | |
| A könyben előforduló rövidítések | |
| Szerzőinkről | |
| Tartalom | |
Folytatás Microsoft-tal