1.066.914
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Az egyes népszellemek missziója
Budapest
| Kiadó: | Genius Kiadás |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
| Oldalszám: | 192 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 11 cm |
| ISBN: | 963-04-7352-6 |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Az itt következő előadásokat Rudolf Steiner 1910. június 7-e és június 17-e között tartotta Oslóban, ezen az európai faluvégen, ahol már akkor komolyan érdeklődtek az ő munkája és az antropozófia... TovábbElőszó
Az itt következő előadásokat Rudolf Steiner 1910. június 7-e és június 17-e között tartotta Oslóban, ezen az európai faluvégen, ahol már akkor komolyan érdeklődtek az ő munkája és az antropozófia iránt.Európa égboltján már viharfelhők gyülekeztek, súlyos feszültségek vibráltak az európai nagyhatalmak - Anglia, Franciaország, Németország, Oroszország, Osztrák-Magyar Monarchia - között, s már meztelenül megmutatkoztak a birodalmakon belüli nemzetiségi-etnikai ellentétek. Az egyre elkerülhetetlenebbnek tűnő harc és háború képei az ellenfelekben kizárólag a győzelem vízióját keltették. A világháború kezdetén minden hadsereg énekelve, virágos lobogókkal, zeneszóval vonult a harctérre, az otthonmaradó békés polgárok éljeneztek. A fegyvereket, az ágyukat az ellenséges oldalakon a keresztény egyházak papjai megáldották és győzelemért fohászkodtak.
A népek számára csak fokozatosan vált láthatóvá az örvény, a szenvedés és a pusztulás, a kilátástalan jövő, amely egy új, egy egész más világ kezdete volt. Vissza
Fülszöveg
Rudolf Steiner a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljevecben (akkor Ausztria-Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Bécsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató, Bécsben, Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült "Goetheanum" lesz működésének központja.Az antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl. Kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban a keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás... Tovább
Fülszöveg
Rudolf Steiner a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljevecben (akkor Ausztria-Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Bécsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató, Bécsben, Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült "Goetheanum" lesz működésének központja.Az antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl. Kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban a keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutaátsi eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak. Így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet, eurythmia, beszédformálás, stb.), éppúgy, mint a mezőgazdaságban (biodinamikus metódus) és a társadalmi élet területén (a szociális organizmus hármas tagozódása). Vissza
Tartalom
| Előszó | |
| Első előadás, Krisztiánia (Oslo), 1910. június 7. | 12 |
| Angyal, arkangyal, és korszellem. Hatásuk az emberiség fejlődésére | |
| A népszellem szerepe egy nép fejlődésében | |
| A népszellem reális lény | |
| Az ember lényének részei | |
| Az angyalok, arkangyalok (népszellemek) és archék (korszellemek) fejlődése a korábbi Föld-korszakok (Hold, Nap, Szaturnusz) során, ember-fokozatuk átélése és hatásuk az emberiség fejlődésére | |
| A vándormadarak | |
| Népszellem és antropozófia | |
| A régi kultúrkorszakok ismétlése magasabb fokon | |
| Második előadás, 1910. június 8. | 28 |
| Szabályosan és rendellenesen fejlődött arkangyal és korszellem | |
| A nyelv és a gondolkodás szellemei | |
| A Föld éter-aurája a különböző föld-területeken | |
| A népvándorlások | |
| A népszellem hatása a temperamentumokra | |
| Szabályosan és rendellenesen fejlődött arkangyalok és korszellemek | |
| A nyelvek kialakulása | |
| A korszellemek szerepe az úttörő felfedezésekben | |
| A "gondolat szellemei" határozzák meg egy kor gondolkodásmódjának irányát | |
| Az együttes hatások különbözősége az egyes népeknél | |
| Harmónikus összhang az óindiai kultúrában | |
| A szanszkrit nyelv ereje | |
| Észak-Amerika és Svájc sajátosságai | |
| Harmadik előadás, 1910. június 10. | 42 |
| A népszellem belső élete | |
| A fajok kialakulása | |
| Az emberi lelki erők | |
| A népszellemek belső élete: átélik az emberi én-t és az ember lelki auráját, annak gazdag vagy szegényes tartalmát | |
| A kultúrák felemelkedése és hanyatlása | |
| Az angyal, mint közvetítő a népszellem és az egyes ember között | |
| Az egyes embert az angyal ösztönzi, hogy népének feladataiban résztvehessen | |
| A német nép szétforgácsolódása kisebb népekre az évszázadok folyamán, az individualitás kialakulása | |
| A hollandok és portugálok leválása a német, illetve a spanyol néptörzsről | |
| A fajok kialakulása | |
| Negyedik előadás, 1910. június 10. | 57 |
| Fajfejlődés és kultúrfejlődés | |
| A korai én-tudat az ember életének első harmadában | |
| Az élet utolsó harmada: az élet- és lelkierők csökkenése | |
| A faji jelleg kezdetben a föld-területtől függ, később aleszármazástól | |
| A fekete, barna, sárga, fehér és vörös faj és az ember érett, illetve elöregedett korszaka | |
| A fajok megszűnnek a későbbi korokban | |
| A kultúra produktív erőinek elhalása nyugaton | |
| A közép-európai területnek tudnia kell, hogy mire képes | |
| A népi jelleg a faj és az individualitás között | |
| Ötödik előadás, 1910. június 11. | 72 |
| A hierarchiák megnyilvánulása a természeti elemekben | |
| A Szaturnusz-, Nap-, Hold- és Föld-állapot missziója | |
| A három hierarchia | |
| Az angyalok, arkangyalok és korszellemek közvetlenül az ember felett állnak, a formaszellemek, a mozgásszellemek és a bölcsesség szellemei a középső hierarchia, a trónok, kerubok, és szeráfok a legfelső hierarchikus rend | |
| Tevékenységük a Föld és az ember fejlődésében | |
| Megnyilvánulásuk a természeti elemekben, a föld felszínének kialakításában, a vízben, a levegőben és a hőben, valamint a történelemben | |
| Missziójuk a régi Föld-korszakokban | |
| A fizikai, az éter- és az asztráltest megteremtése és az ember gondolkodó, érző és akarati erőinek létrehozása | |
| A Föld missziója: harmónia a szeretet útján | |
| Az elemi lények | |
| Hatodik előadás, 1910. június 12. reggel | 87 |
| Az öt fő-faj az emberiségben | |
| A szabályos és szabálytalan formaszellemek együttműködnek, hogy kialakuljon a fajok szerint megosztott emberiség | |
| A hat szabályos formaszellem működésének színtere a Nap, a hetediké, Jahvéé, a Hold | |
| A szabálytalan formaszellemek (faj-szellemek) központja az öt másik bolygó | |
| A Merkúr az etióp, a Vénusz a maláji, a Mars a mongol, a Jupiter a kaukázusi és a Szaturnusz az indián fajra hat | |
| A faj-szellemek hatása a mirigyrendszerre, az idegrendszerre és a vérre | |
| A semita faj sajátosságai | |
| A görögök: Zeusz népe | |
| Buddha, Zarathustra és Skythianos | |
| Az indiánok és a Nagy Szellem | |
| Hetedik előadás, 1910. június 12. este | 100 |
| A népszellemek felemelkedése korszellemekké | |
| Monoteiuzmus és pluralizmus | |
| Exoterikus és ezoterikus kereszténység | |
| A népszellemek felemelkedése korszellemekké és formaszellemekké | |
| Az óindiai nép népszelleme az indiai kultúra korszelleme és az egész Atlantisz utáni fejlődés vezetője | |
| A perzsa és az egyiptomi népszellem korszellemként vezeti ezeket a kultúrákat és később formaszellemmé emelkedik | |
| A zsidó népszellem inspirátora Jahve | |
| Monoteizmus, monizmus és zsidóság | |
| Az indiai pluralizmus és Európa | |
| A Krisztus-esemény | |
| A görög korszellem az exoterikus kereszténység vezető szelleme lesz, a kelta népszellem pedig az ezoterikus kereszténységé | |
| A római korszellem és az exoterikus kereszténység szelleme az európai korszellemek nevelője lesz | |
| A francia nép a római, a kelta és a frank népelemek keveréke | |
| Az egyes európai népszellemek a Krisztus-korszellemet szolgálják | |
| Az egyiptomi korszellem hatása a mi kultúrkorszakunkra | |
| A Detmold és Paderborn környéki inspirációs központ, ahol az Ászgárd-monda létrejött | |
| Később a Szent Grál központjára hat | |
| Az északi arkangyal és az északi mitológia jelentősége | |
| Nyolcadik előadás, 1910. június 14. | 113 |
| Az öt Atlantisz utáni kultúra. Görög és germán mitológia | |
| Az összehasonlító vallástudomány tévedései | |
| Az indiai nép már fejlett volt, amikor az én-t felvette | |
| A mozgásszellemek összessége: mula-prakriti, a bölcsesség-szellemeié: maha-purusa | |
| A perzsáknál a formaszellemeknek az amshaspandok felelnek meg | |
| A káldeai nép átéli a korszellemet és a görög-latin nép ugyancsak | |
| A görög mitológia a görög nép emlékezése arra az időre, amikor az angyalok és arkangyalok lelki életükön munkálkodtak | |
| A keleti népeknek nehéz megérteni a nyugati szellemi életet | |
| Az északi-germán területeken élő emberekben felébred az én és lelkükben együttműködnek az angyalokkal és arkangyalokkal | |
| Az atlantiszi kor isteneit vánoknak, az angyalokat és arkangyalokat ászoknak nevezik | |
| A nyelvet Odin (Wotan) oltja bele az emberbe | |
| A runák | |
| Hőnir adja a gondolkodási erőt, Lodur a bőrszínt és a vérségi jellemvonásokat | |
| Vili és Vé | |
| Thor | |
| Nifelheim és Muszpelheim | |
| A világteremtő káosz, a Ginnungagap | |
| Kilencedik előadás, 1910. június 14. | 126 |
| Loki. Hődur és Baldur. Az istenek alkonya | |
| A luciferi hatalmak szabadságot adnak az embernek, de a rossz lehetőségét is | |
| Loki=Lucifer | |
| Az önzést a Mitgárdkígyó jelképezi, a hazugságot a Fenrír-farkas, a betegséget és a halált Hel | |
| A szellemi látás eltűnése | |
| A szellemi látó Baldurt a vak Hödur megöli, ehhez a fagyöngyöt Loki adja | |
| Az északi ember az isteni világ eltűnését közbeeső időszaknak tekinti | |
| Az istenek alkonya és a jövő víziója | |
| Tizedik előadás, 1910. június 16. | 141 |
| Az egyes népek és kultúrák missziója a múltban, a jelenben és a jövőben | |
| Szolovjov | |
| Tacitus szerint a germánok még a törzsi én tagjának érzik magukat | |
| Thor és Sif | |
| A kelta népszellem feladata | |
| A régi európai misztériumok | |
| Az Atlantisz utáni kultúrák | |
| A római kultúra | |
| Az érzőlélek (Olaszország, Spanyolország), az értelmi lélek (Franciaország) és a tudai lélek (Nagy-Britannia) kultúrái | |
| Hegel, Schelling és Fichte idealista filozófiája a régi szellemi látás utolsó megnyilvánulása | |
| A kínai kultúra a régi atlantiszi maradványa | |
| A kínai fal | |
| A szellemén jövendő kultúráját Kelet-Európa szláv népei készítik elő | |
| Szolovjov Krisztus-fogalma és krisztusi államfogalma | |
| A görög korszellem a későbbi Európa korszelleme | |
| Tizenegyedik előadás, 1910. június 17. | 156 |
| Nerthus | |
| Freyr és Gerd | |
| Az istenek alkonya | |
| Vidar és az új Krisztus-megnyilvánulása | |
| Az emberi lélek a késői lemúriai és az atlantiszi korban | |
| Tacitus elbeszélése a Nerthus-mítoszról és Njordról | |
| Freyr és Freya | |
| Krisztus új megnyilvánulása | |
| Sabbatáj Cévi | |
| Az új szellemi látás | |
| Thor és Midgárd-kígyó | |
| Odin és a Fenrir-farkas | |
| Freyr és Sutur | |
| Vidar legyőzi a Fenrír-farkast | |
| Az északi-germán arkangyal feladata az Atlantisz utáni ötödik kultúrkorszak második felében | |
| A népszellemek harmonikus együttműködése a jövő feladata |
Témakörök
Rudolf Steiner
Rudolf Steiner műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Rudolf Steiner könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal