Az Egri Tanárképző Főiskola Évkönyve 1966-1967

Előszó

TANÉVNYITÓ BESZÉD
Az új iskolai év elején meleg szeretettel köszöntöm tanévnyitó ünnepségünkön kedves vendégeinket, a főiskola tanárait és dolgozóit, régi és új hallgatóit. A mai napon, az 1967/68. tanév küszöbén a főiskola közössége és kedves vendégeink, az általános iskolai tanárképzés barátai előtt azokról a feladatokról kívánok szólni, amelyeket az új tanévben meg kell oldanunk, ill. amelyeknek megoldását további munkálkodásunkkal elő kell segítenünk. Hazánk belső viszonyai nyugodtak, a fejlődés üteme a gazdaságban, a kultúrában biztató, a nép politikailag egységes, és magabiztosan folytatja alkotótermelő munkáját. Mindezt mindenekelőtt a nemzetközi és itthoni feltételek reális számbavételének, pártunk határozottságának és a hőn óhajtott békés, nagyszerű hétköznapi élet alkotó tevékenységének köszönhetjük. Népünk ezért kész minden tőle telhetőt megtenni, hogy a népek összefogott erejével lefogja az öldöklők kezét, s az emberiség békéjét megőrizze. Hisz azokat az eredményeket, amelyeket országunkban elértünk, csak a békés építőmunka feltételei között lehet tovább gyarapítani. Más reális lehetőségünk a béke (megőrzése érdekében nincs. A napnál világosabbá kell tennünk, hogy a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség elválaszthatatlan egymástól. Nemzeti létünk szilárd biztosítéka, hogy nem vagyunk "semlegesek" a haladás és a reakció harcában, hanem a szocialista népek nagy családjába tartozunk. A főiskolás ifjúságnak - akiket mi a legmesszebbmenőkig szeretnénk felnőtt emberként kezelni - látnia kell, hogy a nyugati tábor hatalmai nagyszerű propagandaérzékkel és hatalmas anyagi áldozattal irányítják a szocialista országok néptömegei között, különös tekintettel a legkönnyebben megtéveszthető réteg, a fiatalság körében ún. „ideológiai fellazító" politikájukat. A közömbösség, az önzés, a kiábrándultság, a munkához való helytelen viszony, a nacionalizmus és a vallásos világnézet mind-mind fegyvertáruk tartozéka. Nagyon óvóim önöket e nézetéktől, mert segíteni és felvilágosítani tudunk, de gondolkozni önök helyett nem. Tanáraink nevelőmunkájának eredményeképpen el kell érni, hogy hallgatóink megértsék: a világ a szocializmus felé halad, és a szocialista világrendszer az emberi társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé vált. Ezt a tendenciát nem tartóztathatják fel az imperializmus mesterkedései, sem a szocializmus építése közben felmerülő átmeneti nehézségeink. Vissza