Az egri hősök

Fülszöveg

Eger vár hős védőinek története tárul fel az itt következő lapokon, Gárdonyi Géza "Egri csillagok" című regényének szemelvényeiből. Annak a kornak harcosaival ismerkedünk meg, amelyben hazánk földjét a török ellenség tapodta és népünk nem bízhatott, csak saját erejében. A török hódítók dúlásai mellé járult a Habsburg elnyomó politikája: két ellenség tépte-szaggatta az országot, szánta pusztulásra a népet. Olyan hősök fogták össze az ország maradék erőit, mint a Zrínyiek, s mint Eger várának főkapitánya, Dobó István, aki 1552-ben maroknyi seregével vette fel a harcot a támadó török ellen. Eger vár ostromának története hazánk életének ragyogó hőskölteménye. A város népével, iparosokkal, parasztpolgárokkal, asszonyokkal és gyermekekkel együtt alig 2000-en voltak az egri hősök. Az ostromlók hadának létszáma felülmúlta a 100 000 főt. Az egri védők segítségre nem számíthattak, a császári seregnek kellett volna felmentésükre sietnie, de támogatás helyett ez az üzenet ment Egerbe: "Ha kevesen vagytok, minek harcoltok? Ha megettétek a koncát, igyátok meg a levét is!" Dobó feladhatta volna nincs többé haza! S a maga felelősségérzetét, lelkesedését, a haza iránti önfeláldozó szeretetét át tudta önteni katonáiba, a vár minden népébe és nemcsak a férfiakba, az asszonyokba is. Hogy Eger vára sikeresen bírkózott meg a dühödten támadó ellenséggel, hogy kiállta a több mint egy hónapon át dúló ostromot, ez jórészt az egri nőknek is köszönhető, akik a férfiakkal, egy sorban küzdöttek és halálraszántan forgatták a fegyvert, míg a maradék ellenség véres fejjel vissza nem takarodott.
"Senki és semmi nem becsesebb a hazánál!" - ez a fő tanulság az egri ostrom történetéből. A hazaszeretet és hősiesség ragyogó példáját mutatja felénk az egri hősök, - a mi szabadságharcosaink követésreméltó elődei. Áldozatos harcuk legyen tanulság számunkra: úgy kell szeretni, ahogy az egriek szerették, úgy kell gyűlölni az ellenséget, ahogy az egriek gyűlölték. S akkor nem marad el a győzelem. Vissza