Az Egri Főegyházmegyei Könyvtártól a Líceumig

Fülszöveg

Kiss Péter Egerben született 1957-ben. Középiskolai tanulmányait a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban végezte 1971-1975 között. Érettségi után a Heves Megyei Könyvtár Olvasószolgálati Osztályán kezdett dolgozni. 1978-1982 között Budapesten levelező tagozaton könyvtár-pedagógia szakot végzett. 1987 júliusában az Uránia mozi üzemvezetője lett. 1992 júniusától az Egri Főegyházmegyei Levéltár levéltárosa. Első írása a Népújságban jelent meg 1984-ben. Pyrker János László érsek képtáráról 1987-ben megjelent tanulmánya olvasmány az Eötvös Loránd Tudományegyetemen művészettörténetből. Több konferencián voh előadó, egyebek mellett 2004 szeptemberében az MTA Történettudományi Intézetének felkérésére Budapesten az Ipolyi Arnold emlékülésen, majd 2005-ben az MTA Néprajzi Intézetének felkérésére Egerben a Kandra Kabos emlékülésen. 2005-ben őt kérték fel javaslattételre a Megyei Művelődési Központ névadásához, és előterjesztését elfogadva lett Bartakovics Béláról elnevezve. 1986-ban megírta az... Tovább

Fülszöveg

Kiss Péter Egerben született 1957-ben. Középiskolai tanulmányait a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban végezte 1971-1975 között. Érettségi után a Heves Megyei Könyvtár Olvasószolgálati Osztályán kezdett dolgozni. 1978-1982 között Budapesten levelező tagozaton könyvtár-pedagógia szakot végzett. 1987 júliusában az Uránia mozi üzemvezetője lett. 1992 júniusától az Egri Főegyházmegyei Levéltár levéltárosa. Első írása a Népújságban jelent meg 1984-ben. Pyrker János László érsek képtáráról 1987-ben megjelent tanulmánya olvasmány az Eötvös Loránd Tudományegyetemen művészettörténetből. Több konferencián voh előadó, egyebek mellett 2004 szeptemberében az MTA Történettudományi Intézetének felkérésére Budapesten az Ipolyi Arnold emlékülésen, majd 2005-ben az MTA Néprajzi Intézetének felkérésére Egerben a Kandra Kabos emlékülésen. 2005-ben őt kérték fel javaslattételre a Megyei Művelődési Központ névadásához, és előterjesztését elfogadva lett Bartakovics Béláról elnevezve. 1986-ban megírta az Érseki Líceum Múzeumának történetét, 1999-ben az Érseki Líceumi Nyomda 18. századi történetét, 2001-ben az Egri Főegyházmegyei Kőnjrvtár 18. századi történetét, 2002-ben az Egerben megvalósult első hazai nyilvános képkiállítás történetét, 2004-ben Eger „magyar Athén" elnevezésének történetét, majd 2009-ben jelent meg jelen kötetének újabb előzményeként Az egri Líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athén" jelképéig c. tanulmánya. írásai a Művészettörténeti Értesítőben, a Magyar múzeumi arcképcsamok c. lexikonban, a Soproni Szemlében, Heves megye kézikönyvében, az Eszterházy Károly emlékkönyvben, a Vigiliában, az Egyházi Építészetben, a Levéltári Szemlében, a Magyar Katolikus lexikonban, a Dobó István Vármúzeum évkönyveiben, az Archívumban stb. jelentek meg. Kutatási eredményeit dr. Löffler Erzsébet ismertette a 2008-ban megjelent „Közgjmjteményi tudományos napok II-III." c. kötetben.
Önálló kötetei:
Őket idézik az egri utcanevek. Eger, 1987. ^
Arcvonások Eger művelődéstörténetéből 1944-ig. Eger, 1993. Az 1848-49-es események egri vonatkozású résztvevői. Eger, 1998. Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007.
P. dr. Kovács Melinda
a Heves megyei Levéltár fölevéltárosa Vissza