Az egregyi templom

Előszó

Hévíz városát az idelátogató vendégek nagyobb része a gyógyulni akarás szándékával keresi fel. A hévízi víz pedig ma is képes "csodákat" tenni: betegeket meggyógyítani, az időseket megfiatalítani, az elfáradt teste pedig megújítani Babocsay József orvos, a tófürdő első propagálója, 1795-ben kiadott ismertető füzetecskéjében "Magyar Bedzaidának" nevezte a hévízi tavat. Vagyisa János evangéliumában olvasható jeruzsálemi Bethesda-tavához hasonlította, ahol időről-időre csodás gyógyulások történetek. A gyógyulás eredményezi azt is, hogy a fürdővendégek egyre nagyobb aktivitást éreznek, kedvet kapnak a sétáláshoz és a közelben levő nevezetességek megtekintéséhez. Ilyen látnivaló az egregyi műemléktemplom, amely egy kellemes kirándulással összekötött művészettörténeti élményt nyújt mindazok számára, akik felkeresik. A templom művészeti értékeinek bemutatása előtt azonban ismerkedjünk meg Egregy történetével, amely 1947 óta a mai Hévíz részét képezi.
Az Árpád-kori templom környéke már a római korban lakott volt, amit az is bizonyít, hogy az 1964-es régészeti feltárás során a templom alapozása alól római cserepek kerültek elő. Egregy neve - Egruch néven - már 1019-ben előfordult, mégpedig a zalavári bencés apátság alapítólevelében, mint az apátság tizedfizetésre kötelezett falvainak egyike. A kora Árpád-korban feltehetően udvarnokok, királyi udvari szolgálattevők éltek itt. A falu a 13. század elején az Atyus család birtokába jutott. Maga az Egregy név a patakok közelében álló vízkedvelő égerfáktól vette nevét. Az Égerfa szónak -gy helynévképzővel - megtoldott alakja: Eger+egy=Egeregy, melyből a két nyílt szótagos törvény alapján szabályosan Egregy lett. Ehhez a képzésmódhoz hasonlóak egyébként a Füzegy, Nyárágy, Somogy, Szilágy helynevek is, melyek a fűz, nyár, som, szil faneveknek a gy-képzős származékai. Vissza