Előszó
Részlet a könyvből:
"Az egészségügy gazdasági kérdései iránti érdeklődés korántsem tekinthető új keletűnek (Klarman (187) például arról számol be, hogy az USA-ban már a harmincas években működött a Bureau of Medical Economics, az orvosi ellátás gazdasági problémáival foglalkozó intézmény), mégis azt mondhatjuk, hogy az egészségügy gazdaságtana csak az elmúlt két évtized során fejlődött - viharos gyorsasággal - önálló szaktudománnyá. E fejlődés kezdőpontjaként a szakirodalomban általánosan Mushkin (254) 1958-ban megjelent programadó cikkét szokták megjelölni, amely az alábbiakban körvonalazza az egészségügy gazdaságtanának kutatási területeit:
- az egészségügy fejlesztésére rendelkezésre álló erőforrások elosztásának elemzése;
- az egészségügyi ellátás rendszerének értékelése a hatékonyság szempontjából;
- a hatékonyság növelését szolgáló makroszintű szervezeti, felépítésbeli változtatások és mikroszintű módosítások lehetőségeinek kutatása.
Lényegében hasonló kutatási programot fogalmaz meg 10 évvel később a szovjet egészségügyi miniszter is abban a nyilatkozatában (257), amelyben a szovjet társadalomegészségügy fontos feladatának minősíti az egészségügy gazdaságossági kérdéseinek tudományos vizsgálatát. A kutatási feladatok szerinte a következők:
- az egészségügy szerepének tanulmányozása az ország munkaerejének megőrzésében és bővítésében;
- az egészségügyi ellátás rendszerének, a különböző területek egymáshoz viszonyított arányának vizsgálata;
- az egészségügyi intézmények gazdasági ösztönzésének elemzése;
- az egészségügyi tevékenységek hatékonyságának vizsgálata.
Magyarországon az egészségüggyel foglalkozó gazdasági kutatások beindulása nem köthető ilyen nyilvánvalóan egyetlen publikációhoz, de térnyerésüket jól jelzi az, hogy eredményeiknek 1963-tól már önálló folyóirat, az Egészségügyi Gazdasági Szemle biztosít nyilvánosságot, a szakértők közötti vitákra pedig 1967 áprilisában az Országos Egészségügyi Közgazdasági Konferencia (267) ad lehetőséget.
A kutatási eredmények és tapasztalatok nemzetközi cseréjét az egészségügy gazdaságtanával (152), (153), (39), (128), és az egészségügyi tervezéssel (19) foglalkozó konferenciák és szakértői értekezletek sora mellett az is biztosítja, hogy az ENSZ egészségügyi és munkaügyi szervezete, a WHO és az ILO egyaránt (egymással koordináltan) foglalkozik az egészségügy gazdaságtanának kutatásával (283)."
Vissza