Az egészség-egyenlőtlenségek csökkentése

Tartalom

Bevezető 6
Együtt az egészség-esélyegyenlőségért az életkezdettől - útmutató az érdekhordozók bevonásáról
(Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Tistyán László, Dr. Koós Tamás, Fekécs Éva, Tallér Ágnes, Caren Wiegand, Helene Reemann) 9
1. Bevezetés 11
2. Az egészség-egyenlőtlenségek és az érdekhordozók bevonása 12
3. Az érdekhordozók bevonásának lépései 15
4. Az érdekhordozók fenntartható részvétele 20
5. Tevékenységek partnerországokban 21
6. Az EU által finanszírozott Equity Action projekt és az érdekhordozók bevonásával kapcsolatos munkacsoportja 29
Melléklet: Táblázat az érdekhordozók feltérképezéséhez 31
Irodalomjegyzék 33
A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Első Intézkedési Tervének Egészséghatás vizsgálata a szegénységben élő gyermekek vonatkozásában -
Jelentés
(Dr. Csépé Péter, Csizmadia Péter, Dr. Harcsa Istváni, Dr. Koós Tamás, Lőrik Eszter, Solymosy József, Dr. Vitray József, Andor Csaba, Fekécs Éva, Köteles Gábor, Sepa Miklósné) 35
Tartalom 37
Vezetői összefoglaló 38
Helyzetkép 40
Az egészséghatás vizsgálat, mint az egészséget támogató közpolitika eszköze 42
Eredmények 47
Az egészséghotás vizsgálotbon használt indikátorok 47
A védőnői ellátás fejlesztésének hatása 48
Jelentős társadalmi-gazdasági tényezők hatásai 48
Lakáskörülményeket javító intézkedések hatása 49
Foglalkoztatási akciók hatása 57
Oktatás minőségét javító intézkedések hatása 64
Az egészségmagatartással szorosan összefüggő tényezők hatásai 70
A dohányzás visszaszorításának hatása 70
Fizikai aktivitását növelő intézkedések hatása 76
Ajánlások 86
Adatgyűjtéssel kapcsolatos ajánlások 86
Stratégiára és Akciótervre vonatkozó ajánlások 86
Az egyes elemzett részterületekkel kapcsolatos konkrét javaslatok 86
1. Melléklet: Helyzetkép a gyermekszegénységről (Dr. Harcsa István) 89
Tartalom 89
1. A helyzetkép célja 90
2. Módszertani megfontolások, definíciók 92
3. A gyermekszegénység indikátorai 94
4. A releváns indikátorok tulajdonságai 97
5. A helyzetkép megközelítése 98
6. Helyzetkép a gyermekszegénységről 99
6.A. A szegénység újratermelődését meghatározó dimenziók 99
6.B. A szegénység különböző formáiban érintettek 116
7. Az egészséghatás vizsgálatban megjelenő további területek 126
8. Összefoglalás 127
2. Melléklet: Egészségvizsgálatokban használt indikátorok és háttértényezőik (Dr. Csépé Péter) 130
Tartalom 130
Bevezetés 130
Indikátorok csoportosítása 131
Foglalkoztatottsággal kapcsolatos indikátorok 131
Jövedelmi viszonyokkal kapcsolatos indikátorok 132
Iskolázottsággal kapcsolatos indikátorok 133
Lakásviszonyokkal kapcsolatos indikátorok 136
Társadalmi kohézió, társas támogatás, társadalmi tőke 138
A társadalmi kohézió kutatása Magyarországon 140
3. Melléklet: A védőnői ellátáshoz való hozzáférés (Csordás Ágnes, Kissné Garajszki Ildikó) 141
Tartalom 141
Bevezetés 141
A védőnői ellátás helye az alapellátásban 142
A védőnői ellátási terület jellemzői 143
Stratégiák a hátrányok csökkentése céljából 153
Tervezett intézkedések 158
Egészséghatások 161
Összefoglalás 167
1. Függelék 168
2. Függelék 184
Irodalom 193
4. Melléklet: Az egészséghatás vizsgálat keretében szervezett érdekhordozói fórumokon résztvevők listája betűrend szerint 195
Tények az egészség-egyenlőtlenségek csökkentésében érdekelt felek bevonásáról -
Egészség-esélyegyenlőség az életkezdettől (Dr. Simoné Weyers) 197
Mit jelent az egészség-esélyegyenlőség? 198
Hogyan érhetjük el az egészség-egyenlőséget? 198
Miért fontos az egészség-esélyegyenlőség az életkezdettől? 198
Egészség-esélyegyenlőség az életkezdettől és az „épített környezet" szerepe 199
Miért fontos oz épített környezet az egészség-esélyegyenlőség szempontjából? 199
Hogyan járulhat hozzá az épített környezet az egészség-egyenlőtlenségek csökkentéséhez? 199
Egészség-esélyegyenlőség az életkezdettől - és az oktatás szerepe 200
Miért fontos az oktatás az egészség-esélyegyenlőség szempontjából? 200
Hogyan járulhat hozzá az oktatás az egészség-egyenlőtlenségek csökkentéséhez? 201
Egészség-esélyegyenlőség az életkezdettől - és a társadalmi jólét szerepe 202
Miért fontos a társadalmi jólét az egészség-esélyegyenlőség szempontjából? 202
Hogyan járulhat hozzá a társadalmi jólét az egészség-egyenlőtlenségek csökkentéséhez? 202
Az Európai Bizottság által finanszírozott Equity Action projekt 203
Irodalomjegyzék 204
Gyermekek esélyegyenlősége az egészség tekintetében, avagy fontos-e a szegény családok gyermekeinek egészsége? (Dr. Kósa Karolina) 205
Absztrakt 206
Bevezetés 206
1. A várandós hátrányos társadalmi-gazdasági helyzete a méhen belüli alultápláltságon keresztül veszélyezteti a magzat felnőttkori egészségi állapotát 207
2. A hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetű családokban nevelkedő gyermekek felnőttkori egészsége kedvezőtlenebb 208
3. A gyermekkorban elszenvedett traumák tartósan rontják az egészségi állapotot 209
4. Modellprogramok a kora gyermekkori fejlődés segítésére 210
5. A hazai helyzet 211
6. Javaslat 213
Irodalomjegyzék 214

Témakörök