Az avar történelem forrásai
Die Quellen der Awarengeschichte - 557-től 806-ig/von 557 bis 806
Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: | Balassi Kiadó |
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Ragasztott papírkötés
|
Oldalszám: | 335
oldal
|
Sorozatcím: | Magyar Őstörténeti Könyvtár |
Kötetszám: |
12
|
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
29 cm x 20 cm
|
ISBN: | 963-506-237-0 |
Megjegyzés:
|
Német nyelvű tartalomjegyzékkel és összefoglalókkal.
|
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
Magyarország földjének több mint két évszázadon át (568-796) az avarság volt az ura, amely lovas nomád népként a steppéről vándorolt be. Ennek a keleti eredetű etnikumnak a maradványai megérték Árpád honfoglalását, s így a történeti magyarság egyik komponensévé váltak. Az avar kaganátusnak a 620-as évekig tartó fénykorában világtörténelmi szerep jutott: amint korábban a hunok indították meg a germánoknak a római impérium területére való beözönlését, úgy nyitottak utat a kalandozó avarok a szlávoknak a bizánci limes átszakításával a Balkánra, az Adriáig és az Alpokig. Egyébként az írott forrásokból ismert idők folyamán első ízben az avarok egyesítették tartósan egyetlen politikai alakulat keretében a Közép-Duna-medence keleti és nyugati felét; ilyen értelemben Avarország a későbbi Magyarország történelmi előfutára volt.
Jelen kötet az Európába vándorlástól a kaganátus önállóságának a felszámolásáig terjedő korszak avar történelmének az írott forrásait tartalmazza magyar...
Tovább
Fülszöveg
Magyarország földjének több mint két évszázadon át (568-796) az avarság volt az ura, amely lovas nomád népként a steppéről vándorolt be. Ennek a keleti eredetű etnikumnak a maradványai megérték Árpád honfoglalását, s így a történeti magyarság egyik komponensévé váltak. Az avar kaganátusnak a 620-as évekig tartó fénykorában világtörténelmi szerep jutott: amint korábban a hunok indították meg a germánoknak a római impérium területére való beözönlését, úgy nyitottak utat a kalandozó avarok a szlávoknak a bizánci limes átszakításával a Balkánra, az Adriáig és az Alpokig. Egyébként az írott forrásokból ismert idők folyamán első ízben az avarok egyesítették tartósan egyetlen politikai alakulat keretében a Közép-Duna-medence keleti és nyugati felét; ilyen értelemben Avarország a későbbi Magyarország történelmi előfutára volt.
Jelen kötet az Európába vándorlástól a kaganátus önállóságának a felszámolásáig terjedő korszak avar történelmének az írott forrásait tartalmazza magyar fordításban, tömör kommentárral. így fest hátteret ahhoz az egyre színesebb képhez, amelyet az évről évre szaporodó régészeti leletek nyújtanak az avarság életéről.
Vissza
Tartalom
Elöljáró megjegyzés 5
ELSŐ KÖNYV 7
Előszó az első könyvhöz 9
I. Közép-Ázsiától az Al-Dunáig 11
Előszó a meginduló sorozathoz 11
Bevezetés az első közleményhez 11
1. § Az avarok a türk fennhatóság alól menekülve nyugat felé vándorolnak (552[?] - 557) 14
2. § Az első avar követség Bizáncban (558 januárja körül) 17
3. § Kalandoztak-e az avarok a Kaukázustól délre 558-559 táján? 19
4. § A pontusi steppe népei hódolnak az átvonuló avaroknak (kb. 558-560) 19
5. § A nyugatnak tartó avarok a keleti szláv anták országát is támadják (kb. 561 -ben) 21
6. § A vándorló avarok az Al-Dunához érkezve követséget küldenek Konstantinápolyba (562 körül) 22
Deutscher Auszug 23
II. Az avar honfoglalás előzményei, lefolyása és feltételezhető elismerése Bizánc részéről 24
Bevezetés a második közleményhez 24
7. § Baján első összecsapása, majd kiegyezése Sigibert frank királlyal (kb. 562) 25
8. § Homályos híradás egy 563. júliusi türk követségjárásról, amely esetleg (?) az avarok ellen
akarta hangolni a bizánci kormányzatot 26
9. § 1. Iustinianos és az avarok jóviszonya a császár utolsó éveiben (563-565) 27
10. § I. Iustinianos Durostorumot átengedi az avaroknak 28
11. § II. Iustinos császár beszünteti az avaroknak szóló juttatásokat (565 novemberében) 28
12. § Baján második összecsapása Sigibert frank királlyal (566-567 táján) 31
13. § Az avarok és langobardok egymással szövetkezve megsemmisítik a gepida államot,
amelynek területét Baján népe veszi birtokba (567) 32
14. § Az Itáliába vándorló langobardok dunántúli hazájával gyarapodik az avarok országa
(568. április 2. után) 34
15. § Türk követek szövetséget kötnek Bizánccal egyéb közös ellenségeken kívül az avarok
ellenében is (568. november 14-15. táján) 35
16. § Baján első kísérlete Sirmium elfoglalására (568-569 körül) 36
17. § Eredménytelen követi tárgyalások az avar-bizánci ellentétek békés rendezésére (569-570 táján) 37
18. § Tiberios tárgyalásai és harcai az avarokkal a feltételezhető békekötésig (570-71 táján) 39
III. Az avar-bizánci kapcsolatok alakulása a honfoglalás lezáródásától Sirmium elfoglalásáig 42
Bevezetés a harmadik közleményhez 42
19. § Tiberios újabb vereséget szenved az avaroktól (573-574 körül) 43
20. § Tiberios évpénz fizetését vállalva békét és szövetséget köt Bajánnal (574 végén vagy 575 elején) 44
21. § A türk kagán felbontja a szövetséget Bizánccal Tiberios caesar avarokkal kötött szerződése miatt (576) 44
22. § A szláv invázió alkalmat ad az avaroknak a thrák partokon való megjelenésre (576 ?) 45
23. § Baján Tiberios szövetségeseként az al-dunai szlávok országára támad (578-ban) 46
24. § Baján felrúgja a Bizánccal fennálló szövetséget s megkezdi Sirmium ostromát (579-580) 47
25. § Sirmium ostromának a vége s a város avar kézre kerülése (581-582) 49
Néhány visszapillantó megjegyzés az előző közleményekhez 54
IV. A balkáni és alpesi nagy avar-szláv behatolás első évtizede (582-592)
1. rész: Az 582-586/587 évek eseményei) (1. Teil: Die Ereignisse der Jatire 582-586/587) 55
Bevezetés a IV. közleményhez 55
Földrajzi tájékoztató a IV. közlemény 1. részéhez 56
26. § Kétéves béke az avarok és Bizánc között (valószínűleg egy 582 augusztusa körüli
időponttól kezdődően) 58
27. § A kagán felmondja a békét, maga Anchialosig nyomul,
szláv segédnépei elérik Korinthost (valószínűleg 584 nyarán és őszén) 59
28. § Előbb sikertelen, utóbb eredményes békekezdeményezés
a bizánci diplomácia részéről (valószínűleg 584 telén és 585 tavaszán) 62
29. § A kagán biztatására Bizáncot megtámadó szlávok sikerei és kudarcai
(valószínűleg 585 [vagy 586?] második felétől 586 [vagy 587?] nyaráig) 64
30. § Az avar követ évpénzért jár Konstantinápolyban,
ugyanakkor a kagán haddal tör a birodalomra (586 [vagy 587?] őszén) 65
2. rész: Az 587/588-592/593 évek eseményei 67
Előzetes megjegyzések
31. § Az avarok fordulatos harci események után (H)adrianopolis vidékére nyomulnak,
de onnan visszafordulásra kényszerítik őket a bizánciak
(587-ben [vagy 588-ban?] esetleg a következő évbe átnyúlóan) 61
32. § Szláv tömegek avaroktól szervezve két évszázadra szólóan telepszenek meg
Hellas egyes tartományaiban, főleg a Peloponnésos nyugati felén (588-ban)
33. § Avarok Hérakleiánál a bizánciak fölé kerekedve felperzselik Szent Glykéria
templomát (feltehetőleg 589-591 körül, de 592-nél nem később) 10
34. § Az avar-szláv behatolás miatt vége Bizánc fennhatóságának
lllyricum praefectura jelentős területein (591-592) 77
35. § Avar-langobard szerződés (591-593 között) 78
V. A 6-7. század fordulója táján kelt híradás az avarok hadművészetéről 80
Bevezetés az ötödik közleményhez 80
36. § Mi volt a bizánci hadvezetés képe az avarságról a 600 körüli időben? 80
Bibliográfiai kiegészítés a forrásgyűjtemény korábbi paragrafusaihoz 85
VI. Az avarellenes bizánci hadakozás megélénkülésétől a másfél esztendős harci szünet végéig (kb. 592-597)
1. rész: Az 594 előttre datálható események 88
Bevezetés a VI. közleményhez 88
37. § A perzsa háború befejezése után Maurikios császár személyesen készül
kézbe venni az avarok elleni hadművelet irányítását 592 tavaszán (vagy 591 őszutóján?) 89
38. § A frankok szövetségesül ajánlkoznak a császárnak az avarok ellen
592 tavasz vége táján (vagy 591/592 telén?) 93
39. § A Tzunillonig előnyomuló avar kagánt ravasz bizánci csel készteti visszafordulásra (592) 94
40. § Bizánci hadjárat az Al-Duna balpartján élő szlávok ellen,
akik az avar kagán hatalmi szférájába tartoznak (593) 97
2. rész: Az 594. és a következő évek eseményei 103
Előzetes megjegyzések 103
41. § Egészében eredménytelen bizánci hadműveletek az Al-Duna vidékén szlávok és bolgárok ellen (594) 103
42. § A türk fennhatóság alól újabb steppei népek vándorolnak nyugatra,
s csatlakoznak az avarokhoz (595 táján) 107
43. § Priskos fővezér megmenti Singidunumot az avaroktól és eredményesen harcol
a Dalmáciát dúló kagáni seregekkel (595) 108
44. § A szlávokra támadó bajorokat a kagán megsemmisíti (kb. 595/596) 110
45. § Az avarok betörése Türingiába (valószínűleg 596-ban) 110
46. § Avar-langobard békeszerződés (valószínűleg 596-ban) 111
47. § A másfél évesnél hosszabb bizánci-avar fegyvernyugvás véget ér (597) 111
VII. Thessaloniké első avar ostroma 112
Bevezetés 112
48. § Egy kagánellenes felkelés halvány emlékezete 113
49. § Thessaloniké avar ostroma Maurikios császár korában 113
VIII. Az avarok Maurikios császárságának utolsó éveiben (597 végétől 602 őszéig) 123
Bevezetés 123
50. § Priskos bizánci serege Tomea (=Tomi) városát fedezve néz farkasszemet
a kagán hadával (597 végétől 598. április elejéig) 124
51. § Komentiolos árulása nyomán a kagán Driziperáig hatol előre s a császár
hadifogoly katonáit veszni hagyva köt békét (598 tavasza-599 eleje) 125
52. § Pannoniából (tehát avar földről) Iohannes főpap Istriába jön 131
53. § Az egyesült bizánci haderő a béke megszegésével támadásra indul s Viminaciumnál
hídfőállást foglal el a Duna bal oldalán (599. nyár elején) 132
54. § Priskos győzelmei az avarok törzsországában (599 nyarán és őszén) 133
55. § Agilulf király hajóácsokat küld a kagánhoz 135
56. § Valószínűleg a kaganátus hatalmi szférájába tartozó szlávok fenyegetik
az Adria északi partvidékét 136
57. § A 600. augusztus derekát követő esztendőben a Balkán félszigeten szünetel
az avar-bizánci hadakozás 136
58. § A bizánci és az avar csapatmozdulatok 601 nyarán és őszén a Balkánon 137
59. § Avar sereg indul a Bizánccal szövetséges anták ellen (602 nyarán) 137
60. § Agilulf és a kagán diplomáciai és katonai együttműködése 138
61. § A bizánci hadsereg az Al-Dunánál Maurikios ellen lázadva abbahagyja a küzdelmet
a szláv és avar fronton (602 őszén) 139
Exkurzus az 59. paragrafushoz 140
IX. Az első avar kaganátus hatalma csúcsán (603-624) 141
Bevezetés 141
62. § A Maurikios császár halála (602. nov. 27.) után Bizáncot sújtó csapások
közé tartoznak az avar dúlások Thrákiában 144
63. § Az avar kagán szláv csapatokat küld Itáliába a langobard király
Bizánc elleni hadműveleteinek a támogatására (603. július-szeptember) 146
64. § Phókas császár emeli a kagánnak fizetendő pénzek összegét
(603 decembere és 604 tavasza közt) 146
65. § Szlávok (talán az avar kagán hozzájárulásával?) Thessaloniké ellen vonulnak
609 táján (vagy már 604-ben?) 147
66. § Pusztító erejű avar támadás Friaul langobardjai ellen 610 körül (vagy 615-616 táján avagy még később) 148
67. § A bajorokkal csatározó szlávok talán (?) az avar kagán fennhatósága alá
tartoztak II. Garibald bajor herceg trónra lépte után (610-611 táján) 150
68. § Hírek kelnek szárnyra, hogy Brunichild királynő és Theoderich Burgundia királya
az avarokat hívja segítségül az austrasiai király, Theudibcrt ellen
(610. október-612. augusztus körül) 150
69. § Az Istriát dúló szlávok talán (?) avar védnökség alatt állottak (611-612 körül) 151
70. § Avarok és szlávok elfoglalják Salonát s vele Dalmácia területének jó részét
614 körül (vagy Hérakleios uralmának egy későbbi szakaszában?) 152
71. § A mai Albánia és Görögország földjét 614-615 táján elözönlő szlávok
talán (?) laza szálakkal az avarokhoz kapcsolódtak 155
72. § Naissust és Serdicát ostrommal veszik be az avarok feltehetőleg 614-615 táján 156
73. § Szláv törzsek kérik Thessaloniké sikertelen ostroma (615 nyara?) után
az avar kagán segítségét a csorba kiköszörüléséhez 157
74. § Thessaloniké második avar ostroma (Hérakleios uralma idején, 618 [?] nyarán) 159
75. § A Perzsia ellen készülő Hérakleios első diplomáciai lépése a kagánnal való megegyezésre (620 körül) 162
76. § 621 táján a császár bízik az avarokkal kötött béke tartósságában 163
77. § Hérakleios császár először indult a perzsa frontra (622. ápr. 5-én),
és előtte lépéseket tett a kagán békében tartására 163
78. § Avar mozgolódás hírére Hérakleios a perzsa frontról
visszasiet Konstantinápolyba (623. febr.-márc. táján) 164
79. § A meglepetésszerű avar rajtaütés (623. jún. 5.) előzményeivel és következményeivel 164
80. § Hérakleios másodszor indult a perzsa frontra (624. márc. 25-én),
s előtte újabb lépéseket tett a kagán békében tartására 169
Deutscher Auszug 170
X. Az első avar kaganátus hanyatlásának kezdete (624-626) 171
Bevezetés 171
81. § A vendek Samo vezetésével lerázzák az avar fennhatóságot (623-624) 173
82. § A császárváros tíznapos ostromának előzményei (626. julius 29-e reggeléig) 174
83. § Konstantinápoly tíznapos avar ostroma (626. jul. 29 -aug. 7.) 184
84. § A tíznapos ostrom utáni események (626. aug. 7. után) 204
XI. Az első avar kaganátus vége 209
Bevezetés 209
85. § Megvalósulatlan terv az avarok frank uralom alá vetésére (629-630) 210
86. § A véres avar-szláv háborút páholyból nézi a császár (630) 211
87. § Az avar kagán arany fejében hazaengedi a bizánci túszokat 212
88. § A győztes avar trónutód lázadó bolgárokat űz el a kaganátus földjéről 212
89. § Kuvrat Nagy-Bulgáriából elűzi az avarokat 213
90. § A horvátok és szerbek az avarok ellenfeleiként telepszenek a Balkán-félszigetre 213
91. § Az elnyomó avarok a volhíniai dulebek földjéről eltűnnek 215
92. § Avar és szláv fogságba esett keresztények kiváltása Dalmáciában és Isztriában (641-642) 216
93. § Perctarit, a longobard exkirály az avar kagánhoz menekül (662-663) 216
94. § Avar hadjárat Friaulban (663-668 között) 217
95. § Kuvrat fiainak szétvándorlása Nagy-Bulgáriából érinti az avar kaganátus sorsát 218
96. § Kuber bolgár herceg elszakad az avar kagántól s délre vándorol 219
97. § Avar-bizánci egyezség Konstantinápoly arab ostromának a kudarca után (678 táján) 221
98. § Perctarit longobard király barátsággal szól Avarországról (679) 222
99. § Asparuch a „Hét Nemzetséget" rendeli a Dunai Bulgária avarok elleni védelmére (681 táján) 223
100. § Anglia papi köreiben a megtérítendő pogány népek között
tartották számon az avarokat (687 táján vagy után) 224
101. § Késői híradás avar követségről Pippin majordómusznál (692) 224
102. § Szent Ruprecht püspök a bajor-avar határnál (sőt állítólag avar földön is?) térít (a 690-es években) 225
Néhány kiegészítés 227
Rövidítésjegyzék 230
Név- és tárgymutató 233
MÁSODIK KÖNYV
Előszó a második könyvhöz 257
XII. A hetedik század legvégétől a Nagy Károly birodalma elleni avar támadásig 259
Bevezetés
103. § Vandálok (= avarok?) kalandozása Itáliában (?), az Alpok vidékén és Bajorországban (695-698 között) 263
104. § Szent Emmerám a pannóniai avarok kereszténységre térítését tervezi (703?) 264
105. § Lauriacumot feldúlják az avarok (703 körül)
106. § Landobertus bajor herceg az avarokhoz megy száműzetésbe (706?)
107. § Liutprand longobard király (712-744) és az avarok 265
108. § Scytia (= Avarország?) a pogány tudatlanság vétkében leledzik 266
109. § Boruth karantán fejedelem bajor segítséggel hárít el egy avar támadást (valószínűleg 741/742-ben) 266
110. § Ratchis longobard király törvénye tiltja a királyi jóváhagyás nélküli üzenetküldést Avarországba
(746 körül) 267
111. § Talán (?) avar biztatás vagy támogatás is szerepet játszhatott a karantánok egyik-másik bajorellenes
pogánylázadásában 763-772 táján 267
112. § Avar megmozdulás Istria ellen 759-774 között 268
113. § A longobard Aio (talán másokkal együtt?) az avarokhoz menekült, s a lázadó(k) pártfogolása
lehetett az oka (?) az itáliai frankok avarellenes támadásainak 268
114. § Bizonytalan hitelességű híradás egy frankellenes avar-bajor szövetkezési szándékról (781) 269
115. § A birodalmi gyűlésen Nagy Károly színe előtt megjelenik egy avar követség 782 júliusában 269
116. § Avar sereg vonul fel a frank birodalom határáig, de összecsapásra nem kerül sor (782 és/vagy 783) 270
117. § Talán (?) a Peloponnésosra avar vezetéssel betelepedett szlávokról vall egy 783-ra vonatkoztatható
forráshely (a paragrafus szerzője Olajos Teréz) 270
XIII. Az avar kaganátus önállóságának felszámolása Nagy Károly és Krum által 272
Bevezetés 272
118. § Avar támadások és Nagy Károly ellenlépései (788. júl.-okt.) 274
119. § Alcuin levélben érdeklődik, hogy mi Nagy Károly szándéka az avarokkal (789 nyarán) 277
120. § Avar-frank követváltás határvitával (790) 277
121. § Nagy Károly avar hadjáratának előkészületei (791. szept. 20-ig) 277
122. § Nagy Károly 52 napos hadjárata Avarországban (791. szept.-nov.) 279
123. § Nagy Károly mozgó hajóhidat ácsoltat az avarok elleni háborúhoz, akikhez a pogánylázadásra
vetemedett szászok követséget küldenek (792) 282
124. § Nagy Károly az avar hadjárat szállítási feladatainak a megoldására Duna-Majna-csatornát
tervez (793) 283
125. § Az avar kagán és a iugurras polgárháborújának a kezdete vagy a dereka (794?) 284
126. § A tudun követei uruk hódolását és keresztény hitre térését ígérik Nagy Károlynak 795 őszén 285
127. § A kagáni rezidencia, a „ring" kifosztása (795 őszének a végén vagy telének az elején) 286
128. § A tudun és kísérete megkeresztelkedik Aachenben (795/796 telén vagy 796 első harmadában) 288
129. § Pippin itáliai király a Tiszáig vonul és rendet teremt Avarország megszállt területein 796 nyarán és őszén 289
130. § Erich friauli (őr)gróf győztes ütközetet vív Avarországban (797) 296
131. § Avar követséget fogad Nagy Károly a Weser melletti téli táborában 797 végén 297
132. § Frankellenes avar megmozdulás híre járt 798 első felében, sőt talán utána is 297
133. § Gerold, Bajorország prefektusa avarokkal vívott ütközet során esett el 799. szeptember l-jén 298
134. § Erich friauli (őr)gróf veszte és az avarok (799) 300
135. § Az avar Pannoniában helyreállt a béke (talán már 799-ben?) 301
136. § Goteram, Ostmark prefektusa és Chadaloh gróf valószínűleg avarokkal harcolva estek el (802) 302
137. § A tudun hódolásával véget ér Nagy Károly avar háborúja, és a császár rendezi Pannónia ügyeit
(803. aug.-okt.) 302
138. § Krum bolgár fejedelem szétzúzza az avar kaganátus szervezetét a frankoktól el nem ért keleti
területeken 803-804 táján (a paragrafus szerzője Olajos Teréz) 304
139. § Szlávok zaklatása elől menekülő, avarok áttelepülése Szombathely és a Duna közé 805 tavasza táján ... 306
140. § A kagáni méltóság felújítása és Ábrahám kagán megkeresztelkedése 805. szeptember 21-én 307
141. § Nagy Károly megtiltja fegyverek kiszállítását a szlávok és avarok lakóterületeire (805 végén) 307
142. § Bizánc kormányzása alá veti a Peloponnésos nyugati részén az avarok vezetésével odatelepült
szlávokat (805. nov 1. és 806. febr. 18. között?) (a paragrafus szerzője Olajos Teréz) 308
FÜGGELEK 311
A le nem fordított forráshelyek (összeállította Farkas Csaba) 311
Bevezetés 311
Forrásösszeállítás paragrafusonként 316
Rövidítésjegyzék 325
Név- és tárgymutató 326