Előszó
Részlet:
"Az autóbuszok rohama
Egy ízben, amikor Bénin és Broudier, hogy gyorsabban érjen a Place de Bitch-re, a Clichy és La Villette közötti ócska omnibuszra akart felszállni, észrevették, hogy...
Tovább
Előszó
Részlet:
"Az autóbuszok rohama
Egy ízben, amikor Bénin és Broudier, hogy gyorsabban érjen a Place de Bitch-re, a Clichy és La Villette közötti ócska omnibuszra akart felszállni, észrevették, hogy a Társaság, a nála szokásos fordulatok egyikével, "géperejű vontatást állított az állami vontatás helyébe".
Mihelyt megérkeztek a Nagykövetséghez címzett kocsmába, s ott egy sofőrre bukkantak, aki konyakját szürcsölte, gratuláltak neki.
- Szóval autóbuszokat tettek a maguk vonalára?
- Nem valami régi história, csak hétfő óta.
- És most a Szentháromság-térig mennek?
- A Szentháromság-térig.
- Igazán kényelmesek ezek a kocsik.
- Igen, jól mennek, nincs okunk panaszra. Könnyűek; elég jól átsurrannak a torlódáson és felkapaszkodnak a lejtőkön. Ami az utasokat illeti, ők kényelmesebben ülnek. A kalauz kissé szűken van, amikor végig kell mennie; de némi előzékenység mellett... Aztán meg gyorsan megy az ember... Senki sem állíthatja az ellenkezőjét: haladás ez.
Egy pillanatig elgondolkozott.
- De azért mégsem olyan impozáns ez, mint az első emeletes autóbuszok.
- Micsoda, azok a hatalmas tragacsok?...
- Igen, azok a műemlékek, mondja csak ki! Annak idején hallottam, hogy valaki vízilovaknak nevezte őket. És a hasonlat találó, uram. Ami az eleganciát illeti, nem is vitatkozom."
Vissza