Az Atyák mondásai

Előszó

Jelen munka célja Péchi Simon egykorú, XVII. századi másolatban fennmaradt Pirqé ávot fordításának (1620/21) közlése (első kiadás) és filológiai vizsgálata.
A fordítás feldolgozását a Pirqé ávot-nak (Atyák mondásai) a zsidó hagyományban betöltött szerepe, a reformáció vallási irányzatainak héber nyelv iránti elkötelezettsége, Péchi hébertudása, rabbinikus ismeretei és tudományos munkássága felől kísérlem meg. E keretek között az irodalomtörténeti, eszmetörténeti vonatkozásokat nem tárgyalom kimerítően, a lényegre szorítkozom, de jegyzetek formájában, hivatkozásokkal jelzem a vonatkozó irodalmi tudnivalókat.
Munkám a következőképpen épül fel. Péchi Simon fordításának a jelen közlés az első nyomtatott kiadása (az editio princeps), a fennmaradt két XVII. századi kéziratos másolat alapján. A rövid, átfogó bevezető ismertetést a Pirqé ávot héber szövege követi egy, a Péchi fordításánál mindössze néhány évtizeddel későbbi nyomtatott kiadás alapján. Ezt a kiadást Johannes Leusden neves orientalista, az utrechti egyetem hebraista professzora készítette, és 1665-ben, Utrechtben jelent meg. E XVII. századi kiadás eredeti héber szövegének bemutatása után közlöm a Péchi-féle fordítás 1629-ben Bét János által másolt szövegét. Mivel a Bét-féle másolattal szinte szó szerint megegyezik a Kalocsai kódex-ben (Kalocsai kézirat) - Péchi munkáinak gyűjteményes másolatában - található Ávot-másolat (1630-as évek), utóbbinak a teljes közlését mellőzöm, a két másolat közti esetleges eltéréseket azonban feltüntetem. Közlöm a kézirat átírásának módját, tájékoztatást adok a másolók helyesírásáról, bemutatom röviden a kéziratok történetét és a kéziratokkal foglalkozó kutatások, szakirodalom eredményeit. Vissza