Az atommagok egyszerű gerjesztései és a közbenső szerkezet/Új gamma- és elektronspektroszkópiai mérőberendezések és módszerek/Magszerkezeti vizsgálatok közepes energiájú részecskékkel

Előszó

Előszó 1982. május 5-én a Magyar Tudományos Akadémia összevont közgyűlést tartott a neutron felfedezésének 50. évfordulója tiszteletére. A neutron szerepe a tudományban és a gyakorlatban témakörben elhangzott előadásokon jelen voltak a szakma hazai kezdeményezői és az 1955-ben szervezetten megindult magyar neutronfizikai kutatás aktív részesei, hogy megemlékezzenek a felfedezésről, méltassák annak korszakalkotó jelentőségét és természetesen azzal a célkitűzéssel is, hogy számot adjanak a hazai eredményekről és a kialakult jellemző irányzatokról.

Bátran állíthatjuk, hogy a neutron - a magfizikával egyetemben - új fizikát teremtett az elmúlt 50 év alatt. A kutatófizikus átlépett a klasszikus laboratórium világából a komputerrel, távvezérléssel, automatikával működő gyorsítók, atomreaktorok és űrhajók világába, miközben alapvetően új kapcsolatokat hozott létre a társadalommal, más tudományokkal és a gyakorlattal. A fent említett eszközök új, adott tulajdonságú anyagokat igényeltek. Így például 1942-ig összesen 200 tonna uránra volt szüksége a világnak (az üvegiparban és a kerámiaiparban színezőként). Ezt követően napjainkig 2 millió tonnát igényelt egy új iparág - a nukleáris energetika. Tudjuk, hogy 1942-ben az embernek első ízben sikerült megvalósítania az önfenntartó láncreakciót, és ezzel megkezdte a magenergia felszabadítását. Vissza

Fülszöveg

Cseh József
Az atommagok egyszerű gerjesztései és a közbenső szerkezet

Az atommagok kis energiával létrehozott ütközései (reakciói) a különböző típusú magállapotok egész seregének tanulmányozására nyújtanak módot. Az ezekre vonatkozó kísérleti adatok értelmezésében az egyszerű gerjesztés és a hozzá kapcsolódó közbenső szerkezet igen hasznos fogalmi eszközöknek bizonyultak. Egymástól nagyon eltérő jelenségek közös vonásait fedték fel, jelentősen gazdagítva ezáltal ismereteinket mind a reakciók mechanizmusáról, mind a magszerkezetről. A tanulmány az egyszerű gerjesztéssel kapcsolatos alapfogalmak áttekintése után magfizikai példákat és a kísérleti adatok kiértékelésére szolgáló eljárásokat ismertet.

Fényes Tibor
Új gamma- és elektronspektroszkópiai mérőberendezések és módszerek

Az atommagok tanulmányozásának fontos módszere a magreakciókban fellépő prompt gamma- és elektronsugárzás vizsgálata (in-beam gamma- és elektronspektroszkópia). A gamma- és elektronsugárzások megfigyelésére szolgáló detektorok és detektálási eljárások sokat fejlődtek az elmúlt évtizedekben, és igen gazdag új magszerkezeti információt szolgáltattak az atommagok széles tartományában. A szerző vezetésével egy magyar kutatócsoport több évtizede folytat magspektroszkópiai vizsgálatokat. E tanulmány a gamma- és elektronspektroszkópiai berendezések és módszerek utóbbi néhány évben bekövetkezett fejlődéséről ad módszeres, átfogó ismertetést.

Erő János
Magszerkezeti vizsgálatok közepes energiájú részecskékkel

A többszáz MeV-többezer MeV energiatartományban dolgozó korszerű gyorsítóberendezések létrehozása és a kiváltott bonyolult magfolyamatok nyomon követésére alkalmas detektorrendszerek kifejlesztése új utat nyitott a magfizikai kutatások számára e közepesnek nevezett energiatartományban. Különösen érdekes eredmények várhatók a magok belsejében feltételezett nukleoncsomók - clusterek - létezésére és a folyamatokban önálló egységként való részvételére vonatkozóan. A tanulmány a közepes energiájú magfizikai kutatások általános kérdéseit fogja át, és a szerző vezetésével létrejött magyar kutatócsoport eredményeinek bemutatásával illusztrálja e kutatási terület jellegzetességeit. Vissza