Az atomkor küszöbén

Előszó

Részlet a könyvből:

AZ ATOMENERGIA KORSZAKA

Non-stop légiút a Föld körül, az Egyenlítő mentén, 24 óra alatt, gázturbinás repülőgépen, amely lépést tart a Napnak az égbolton való haladásával. Légiút olyan repülőgépein, amely egy óra alatt ezer mértföldnél nagyobb utat tesz meg, úgy, hogyha délben indul, a légiút minden pillanatában dél marad az idő...
Kétszáznegyvenezer mérföldes rakéta-repülés a Holdba, a Föld legközelebbi szomszédjára a végtelen térben...
Ez eddig csak két példa azok közül a csodák közül, amelyek az atomenergia elkövetkező korszakában várnak az emberiségre. Ennek a korszaknak hajnalát hirdette 1945 augusztus 5-ike, vasárnap, amikor felrobbant az első atomenergiát hordozó bomba Hiroshima japán város fölött. Gázturbinás és rakétarendszerű repülőgépek gyorsaságának, akciórádiuszának mostanáig határt szabott egy tényező: a szállítandó üzemanyag súlya. Ez a megkötöttség eltűnik akkor, ha a gépet atomenergiával hajtjuk. Fél kiló ilyen anyáig 15.000 tonna TNT robbanó erejét rejti magában, vagy egyenértékű 5,000.000 kilogramm gazolin energiájával.
Az emberiség jelenleg két ilyen atomenergia forrással rendelkezik. Mind a kettőt az Egyesült Államokban tárták fel, hogy előteremtsék az atombomba anyagát. Az egyik az uránium 235, az uránium egyik izotópja vagy formája, amelyet a Clinton Enigineering Works gigászi telepén, Knoxville közelében választottak ki a rendes urániumból. A másik egy új elem, a neve „Plutonium". Ezt a Hanford Engineering Works még gigászibb arányú telepén állítják elő, Washington-államban. A plutónium a szó legszorosabb értelmében új elem a Földön. Lehetséges, hogy előfordul a Nap vagy más csillagok belsejében, de a Földön mostanáig még senki sem látta. Vissza