Az Aszfalt 2000. október

Előszó

Az 1989-es társadalmi-gazdasági átalakulás után Magyarország szinte minden területen - az energiaipartól az élelmiszeriparig bezárólag, többek között a legnagyobb részt állami megrendelésekkel rendelkező útépítésben is - megnyitotta piacait. Ez azt jelentette, hogy a külföldi szakmai befektetők egyfelől nagyvállalatokat vásárolhattak meg (ez történt például a Magyar Aszfalt Vállalat és a Betonútépítő Vállalat esetében), másrészt kisebb vállalatok felvásárlásával, majd ezek összevonásával újabb nagyvállalatok alakítottak ki. Ennek egyik eklatáns példája a Strabag Építő Kft. létrejötte, amelynek márkaneve alatt ma már további nagyvállalatok működnek a globalizációs folyamatoknak megfelelően.
Közben a különböző helyszíneken s igen eltérő körülmények között történő útépítési tevékenységet elválasztották az önálló iparágként is működtethető aszfaltgyártásról. Annál is inkább, mert ez a legtöbb nyugati országban már jól bevált gyakorlat volt. A tulajdonos az aszfaltkeverő telepeket egy társaságba, a Magyar Aszfaltgyártó Kft.-be vonta össze, ami számos gazdasági előnyt eredményezett: egyfelől a párhuzamosságok felszámolása biztosította a megmaradt telepek jobb kapacitás-kihasználtságát, másfelől a létrejött nagyobb társaság nagyvásárlóként léphetett fel a piacon, s így előnyösebb üzleteket köthetett az alapanyaggyártókkal.
Az így létrejött állapotot azzal lehet jellemezni, hogy bár a tulajdonosi szerkezet fenti átalakulásával új komplett keverőgépek és új technológiák nem igen jöttek be az országba, viszont az új tulajdonosok meghonosították a legmagasabb szintű pénzügyi menedzsment rendszert, ami korábban ismeretlen volt nálunk. Vissza